Március végén 39,3 milliárd forint volt a kórházak adóssága, derül ki a Magyar Államkincstár (MÁK) friss adataiból. Az egyetemekkel együtt a növekedés 8,9 milliárd forint volt Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a Napi.hu-nak.
A szakember szerint ez azt jelenti, hogy március végére az egyetemi klinikákkal együtt a tartozásállomány elérte az 54 milliárd forintot, ami csupán 5 milliárd forinttal marad el a tavaly október végi, adósságrendezés előtti összegtől.
| Debreceni Egyetem | 7,4 | ||
| Pécsi Tudományegyetem | 2,9 | ||
| Semmelweis Egyetem | 0,5 | ||
| Szegedi Tudományegyetem | 3, 9 | ||
| Forrás: Orvostechnikai Szövetség gyűjtés | |||
A János kórház is belehúzott
A tartozásállomány teljes összege a szállítókkal-szolgáltatókkal szemben áll fenn, amelyből 0,8 milliárd forint az államháztartáson belülre irányul – írja a MÁK.
Márciusban például az Észak-Közép-Budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő tartózása a februári 1,9 milliárd forintról, 2,7 milliárdra nőtt. A Dél-Budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi oktatókórházban 844 millióról, 1,1 milliárd forintra duzzadt a kifizetetlen számlák végösszege. A Honvédkórház a februári 82 millió forintról 685 millió forintra tornázta fel az adósságát.
Februárban még 33,8 milliárd forintos adósságról közölt adatokat az államkincstár. A MÁK az egyetemi klinikák nélkül adja közre az adatokat, mióta az orvosegyetemek alapítványi fenntartásba kerültek.
A Magyar Kórházszövetség múlt heti konferenciáján több államigazgatási tisztviselő is beszámolt az adósságnövekedés idei mértékéről.
Az adatok szerint:
- januárban 17 milliárd forinttal,
- februárban pedig 16,4 milliárd forinttal emelkedett az intézmények lejárt tartozásállománya,
- márciusban úgy volt 8,9 milliárd forint a növekedés, hogy az intézmények mintegy 12 milliárd forintot kaptak a megemelkedett rezsiköltségeik kompenzálására.
A Kórházszövetség konferenciáján Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója azt is elmondta, hogy a teljesítményfinanszírozásra való átállásból egyelőre sok kórház rosszul jött ki.
Ez körülbelül hatmilliárd forintnyi összeg, amiből – a főigazgató szavai szerint – adósság lesz.
A kórházi orvostechnikai beszállítókat tömörítő szervezet főtitkára pozitívumként értékelte, hogy május 15-én újraindul a kódkarbantartó bizottság munkája, amelynek elsődleges feladata az lesz, hogy az egyes ellátási formák finanszírozását jelentő HBCS-pontrendszert és annak forintértékeit közelítse a valósághoz.
Sokszor a késedelmi kamat is elmarad
Ugyancsak biztató, tette hozzá a szakember, hogy az egri kórházban megvalósított esetszintű kontrollingrendszert alapul véve, az egészségpolitika azt is meg akarja határozni, hogy az egyes ellátások ténylegesen mekkora összegbe kerülnek.
Rásky László szerint azonban mindez nem változtat a jelenlegi helyzeten, hiszen a kórházi eszközbeszállítóknak az idén még egy forintot sem fizettek az intézmények. A tartozásállomány gyakorlatilag a tavaly október véginek felel meg.
Egyelőre az sem látszik, hogy a tényadatok feldolgozása után kormány az egészségügy rendelkezésére bocsátja-e a pluszfinanszírozáshoz szükséges összeget.
Rásky László szerint a költségvetés számára rendkívül kényelmes 11 hónapon keresztül nem fizetni, majd a 12. hónapban rendezni az adósságok nagy részét, mégpedig sokszor késedelmi kamat nélkül. Hangsúlyozta, hogy
fontos lenne még az év első felében az adósságok nagy részét rendezni.
Azzal együtt, hogy a tartozásállomány alakulásának folyamatos monitorozása mellett bármikor újból közbe tudjon avatkozni a kormány, és csökkenteni tudja a beszállítók gazdálkodási terheit – mondta az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.