Hiába tértek vissza az átalányról a teljesítmény finanszírozásra még most sem sikerült felpörgetni az ellátást a járvány előtti szintre – derült ki az IME Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek című konferenciáján. Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkelő (NEAK) főigazgatója arról beszélt, hogy a járóbeteg ellátás országos átlagban a járvány előtti időszak 80 százalékán üzemel, míg a kórházak a 91 százalékot is elérték. Ám az utóbbiaknak van bőven tennivalójuk az elmaradt műtétek pótlásában.
Hozzátette: adataikból pontosan kiolvasható, hogy a várólistákkal nem csak a költségek nőnek, de megugrik a halálozás is. Például kevesebb nyitott szívműtétet végeztek 2019-hez képest, és az is kiderül az adatokból, hogy ott ahol nem sikerül 90 napon belül megoperálni a beteget, nőtt a halálozás arány. Hozzátette: az idősebb páciensek voltak azok, akik inkább hosszabb ideig várnak.
„Ezért most az a feladat, hogy a szívműtétre várakozóknál megtörténjen három hónapon belül az ellátás”
– fogalmazott Kis Zsolt. Hozzátette: míg a daganatos betegek ellátásában jól vizsgázott a rendszer, addig az elkerülhető halálozásban nem sikerült még magukra találniuk az ellátóknak. Továbbra is magas a 30 napon túli szövődmények aránya, különösen a kórházi fertőzéseké, tüdőgyulladásé, egyéb légzőrendszeri fertőzéseké.
Már nemcsak az államiban nem jutnak időben szolgáltatáshoz, de már a magánszolgáltatókhoz is ritkábban mennek a betegek
– derült ki Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság elnök-helyettesének előadásából. Ugyanis már az utóbbiban is 25 százalékkal csökkent a betegforgalom.
Egyes helyeken a hónap vége felé nincs páciens. Ez arra vall, hogy gyakorlatilag elfogytak az emberek megtakarításai.
Sinkó Eszter szerint ez a legrosszabb felállás a betegek szempontjából, hiszen a magánba menekülés lehetősége is bezárult előttük. Azt is hozzátette: ha pedig a kiadásaikat is górcső alá vesszük, a helyzetük tovább romlik, immár a gyógyszerkiadásaik 51 százalékát zsebből fizetik, miközben az unióban az önrész átlaga csak 43 százalék. Szerinte a gyógyszertámogatás ilyen arányú visszaesése és a gyógyszergyártók különadóinak növelése ijesztő mértékű. Megjegyezte: az egészségügyben a legtöbb szereplő frusztrált és elégedetlen. A kormány hiába tett a rendszerbe a bérekre 911 milliárdot, ám mégis állandó a forrongás, a betegelégedetlenség, ráadásul mostanra az államkassza is kiürült, nincs forrása a korrekciókra. Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFÖ) hatalmas szolgáltatói kört és szinte kezelhetetlen mennyiségű feladatot kapott.
De frusztráltak a kórházi igazgatók is mert miközben valamennyi jogkörüket megvonta az egészségpolitika, lényegében csak a felelősségük maradt. Azaz nincs lehetőségük önállóan gazdálkodni, nincs forrásuk differenciált béreket adni, így nem is tudnak ösztönözni a minőségi ellátásra. A központosított beszerzések pedig inkább forráskivonással járnak az intézményeikben mintsem megtakarítással. Frusztráltak a független szakrendelők, mert ugyan egyelőre sikerült elkerülniük az államosítást, de ők is tudják, hogy ez csak átmeneti helyzet. Végül Sinkó Eszter azzal sokkolta a hallgatóságát, hogy
bejelentette, számításai szerint az állam jövőre a GDP arányában 3,6 százalékot tervez költeni az egészségügyre.
Ahhoz pedig, hogy a 8 százalékos uniós átlagot megközelítsük, minimum meg kellene duplázni az állami ráfordításokat. Ám ez a pillanatnyi helyzetben elképzelhetetlen – tette hozzá.
Várhatóan a nyáron lesz „egy számlakiegyenlítés” a rezsivédelmi alapból - jelentette be Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár válaszul Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség titkárának adósságrendezést firtató kérdésére. Hozzátette azt is, hogy a juttatás nagyságát, kifizetésének pontos idejét még nem tudja megmondani, de szerinte nagyjából a meglévő adósságokat lehet majd vele konszolidálni. Takács Péter előadásában arról beszélt, hogy hamarosan országszerte online lehet időpontot foglalniuk a betegeknek a szakrendelésekre. Valamint alapjaiban alakítják át a kórházi ellátórendszert. Szerinte azt a betegek is tudják, hogy ideje a túlméretezett kórházi kapacitásokat megigazítani. Rögtön azt is hozzátette, hogy
kórházat nem zárnak be, de csak azokat az ellátásokat tartanák meg a városi intézményekben, amelyekre ott feltétlen szükség van.
Példaként említette, hogy szerinte nincs szükség a kisebb kórházakban a műtétes szakmákban ügyeletre, mert az ilyen sürgős eseteket a megyei intézmények átvehetik. Beszélt arról is, hogy a járási ellátásszervezéssel nem történik egyéb, minthogy az állam visszaveszi a saját feladatait az önkormányzatoktól.
Bár az Országos Mentőszolgálat honlapján már egy napja olvasható, a fórumon Takács Péter is elmondta, hogy nyári hónapokra leállították az egységes alapellátási ügyeletek megyénkénti megszervezésének folytatását. A politikus szerint ugyanis a nyári szabadságolások, valamint a feladathoz szükséges gépkocsik beszerzése is nehezítette volna a feladatot.