Válasszon nyelvet

Válasszon nyelvet


Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Hegedűs Zsolt: A szőnyeg alá söprés gyakorlatát akarom felszámolni

A rendszer nem működhet tovább úgy, hogy a döntésekből pont azok maradnak ki, akikről az egész szól – fogalmazott a MedicalOnline -nak Hegedűs Zsolt . Az új tárcavezető első miniszteri interjújában beszélt a parancsuralmi működés lebontásáról, a hálapénz „átalakult” rendszeréről és arról is, kiknek kell aggódniuk az egészségügyben induló transzparencia-leltár miatt.
További részletek

Hegedűs Zsolt felforgatja az egészségügyet – az ellenállók kapják a kulcspozíciókat

„Az egészségügyben nem pusztán kormányváltást, hanem rendszerváltást várnak az emberek” – indokolta lapunknak Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter, miért változik meg alapjaiban és cserél vezetőt valamennyi kulcsfontosságú kormányzati intézmény. A gyógyítás minőségének drámai romlását okozta, hogy az Orbán-rezsim sorra döntötte le az egészségügy „irányítótornyait”. Mindet újraépítik, és újakat, például minőségügyi hatóságot hoznak létre a gyógyítás színvonalának ellenőrzésére. Hat pontban mutatjuk be, hogy mi lesz az intézmények új funkciója és kik fogják vezetni ezeket, és hogy megroggyantásukkal milyen károkat okozott a leköszönő rendszer.
További részletek
  • Forrás: Napi Gazdaság, 2015. július 20. – Haiman Éva

A hónap végéig minden érintett beszállító megkapja a neki járó összeget a kórházak adósságrendezésére szánt hatvanmilliárd forintból.  Az eddigi kifizetések eredményeként a március végi 83 milliárd forintról június végére 45 milliárdra csökkent a kórházak adóssága – értesült a Napi Gazdaság.

 

Az egészségügyi intézmények adósságrendezésére áprilisban egy kormányhatározattal elkülönített hatvanmilliárd forint mintegy 90 százalékát, 51,9 milliárd forintot kaptak meg június végéig a beszállítócégek – közölték lapunk érdeklődésére a konszolidációt a bonyolító Állami Egészségügyi Ellátó Központnál (ÁEEK). Azt is elmondták, hogy a kórházak e hónap végéig az összes, március 31-én nyilvántartott, lejárt számlát kifizetik.

Az eddigi kifizetésekről hasonló információkat kapott a saját tagvállalatai körében végzett felmérésből az Orvostechnikai Szövetség (OSZ). Eszerint a műtéti, egyszer használatos orvosi, nagy értékű diagnosztikai és informatikai eszközök forgalmazói június 30-ig a cégek megállapodással érintett kintlevőségeinek csaknem 80 százalékát megkapták, ez azonban a szerződött összeg több mint 90 százaléka. A cégek mintegy fele a múlt hónap végéig pénze 100 százalékához hozzájutott, a legjellemzőbb azonban a 60-70 százalékos kifizetés – mondta az OSZ főtitkára.

Rásky László hozzátette: a már­cius 31-én fennállt, harminc napon túli követelések nem egészen 90 százalékáról kötöttek szerződést a cégek a kórházakkal. Az aláírók hatvan százaléka az összes követelés kifizetéséről meg tudott állapodni, de volt, aki csak annak kétharmadát tudta érvényesíteni. Általában a nagyobb beszállítók megkapták a teljes összeget, a kicsiknél vannak jelentős elmaradások – jelezte Rásky László. Megjegyezte: késedelmi kamatot csak néhány cég tudott érvényesíteni, de ezek összege csupán a tízmilliárd forintra becsült összes késedelmi kamat követeléseknek a töredéke, legfeljebb 2 százaléka.

Az ÁEEK-nál azt mondták: arról, hogy pontosan hány céget érintett az adósságrendezés, és hogy a 60 milliárdból mennyi késedelmi kamatot fizettek ki, csak a szeptember 30-i teljes elszámolást követően tudnak információt adni. Azt ugyanakkor elmondták, hogy a konszolidáció megkezdésekor több mint 8000 vállalkozás nyújtotta be az igényét lejárt számláinak kiegyenlítésére.

Az Orvostechnikai Szövetség a Magyar Államkincstártól már arról is értesült, hogy a március végi 83 mil­liárd forintról június végére 45 milliárdra csökkent a kórházak adóssága. Annak, hogy a két összeg közötti különbség kisebb az adósságrendezésre fordított összegnél, az az oka, hogy a kórházak folyamatosan vásárolnak anyagot, műszert, fogyóeszközt, de a számlákat továbbra sem mindig tudják időben rendezni.

Ennek magyarázata, hogy egyhavi finanszírozásnak megfelelő összeg hiányzik a kórházak költségvetéséből – ezt a szakmai szervezetek által régóta hangoztatott adatot maga az egészségügyi államtitkár erősítette meg a közelmúltban a jövő évi költségvetésről tartott háttérbeszélgetésen. Zombor Gábor akkor úgy fogalmazott: a kórházak gazdálkodása a korábbinál szorosabb kontroll alatt működik, az anomáliákat, a pazarlást igyekeznek kiszűrni. A forráshiány megszüntetéséhez azonban ez nem elég, kormányzati döntések kellenek. Az adósság újratermelődésének megakadályozásában az úgynevezett „kórházközi” gazdasági bizottságok is igyekeznek segíteni a kórházigazgatókat. Ezek kéthetente üléseznek, és folyamatosan monitorozzák az intézmények gazdálkodását, hogy még időben beavatkozhassanak, ha szükséges.

Nem egységes a kép

A kórházak adóssága összességében jelentősen csökkent, az egyes intézmények között azonban igen nagyon az eltérések. A bajai vagy a mohácsi kórház például mostanra gyakorlatilag lenullázta a tartozását, és jelentősen, 3,6 milliárddal csökkent az egyik legnagyobb adós, a Honvédkórház március végi, 4,8 milliárdos tartozása, vagy a Semmelweis Egyetemé, amely március végén még 3,5 milliárd értékben tolt maga előtt számlákat, ezek összege viszont az év közepére félmilliárdra apadt. A debreceni és a szegedi egyetemen viszont még hátravan a valódi konszolidáció, az adósságok ezeken a helyeken még meghaladják a hárommilliárd forintot.