Válasszon nyelvet

Válasszon nyelvet


Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Életmentő infúzióra vár az egészségügy: már 59 milliárdra nőtt a kórházak adóssága

A kórházak adóssága egyetlen hónap alatt 9,5 milliárd forinttal nőtt, így július végére elérte az 59 milliárd forintot. Bár az egészségügy idén 80 milliárd forinttal több beépülő forrást kapott, a tartozások továbbra is gyorsan gyűlnek, és szakértők szerint év végére akár a 100 milliárd forintos szintet is elérhetik.
További részletek

Vörös kód az egészségügyben: csúnya számok érkeztek a kórházakból

A legfrissebb államkincstári adatok szerint a kórházak lejárt adóssága június végére már elérte a 49,5 milliárd forintot – mondta Rásky László, az OSZ főtitkára lapunknak. A szakértő szerint, ha a folyamatok nem változnak, év végére ismét 100 milliárd forint közelébe emelkedhet a tartozásállomány.
További részletek
  • Forrás: Világgazdaság, 2015. június 5.

A magánszolgáltatók fő konkurense a paraszolvencia, miután az állami intézményekben a közfinanszírozást kihasználva szolgálják ki a pácienst, és így jutnak bevételhez – mondta Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász az egyik panelbeszélgetésen. Szerinte a magánszolgáltatók továbbéléséhez nagyban hozzájárulhat, ha egységes minőségbiztosítási rendszert vezetnének be. Fontos kritérium, hogy kap-e például a magánellátás keretében zárójelentést a páciens, és az beépíthető-e a teljes ellátási rendszerbe a szektorsemlegesség elve alapján.

 

Zsembery Levente, a Kockázati- és Magántőke Egyesület elnöke arról beszélt, hogy a kockázati tőkebefektetők számára általánosságban véve a magyar egészségügy áttekinthetetlen, zavaros piacnak számít. „A betegellátás nem egy olyan terület, ahol a piaci viszonyok működni tudnak” – jegyezte meg.

Lehoczky László, az MKB Egészségpénztár elnöke kiemelte: általános tendencia, hogy a hatékonyság javulása érdekében egyre kevesebb egészségpénztár van a piacon, ami egy régóta tartó folyamat. Az egészségpénztári befizetések, mint cafeteria-elem népszerűségét jelentősen befolyásolja, hogy a munkaadókat mekkora adó-, illetve adminisztratív teher sújtja ezen juttatás biztosításakor. A munkavállaló legfőbb szempontja a cafeteria-elemek közötti választáskor pedig az, hogy melyiket tudja legkönnyebben készpénzre váltani.