Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Bidló Judit: elindult az egészségügyi rendszer átalakítása

Elindult az egészségügyi rendszer átalakítása, a kitűzött cél az egészségben eltöltött életévek növelése - mondta a Belügyminisztérium egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára az Orvostechnikai Szövetség keddi budapesti közgyűlésén.
További részletek

Levegőért kapkodnak a kórházak, az eszközbeszállítók is megnyomták a pánikgombot

Március végén 116 milliárd forint tartozást görgettek maguk előtt a kórházak, egy hónap alatt 12 milliárddal nőtt a tartozásállomány, mondta lapunknak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: medicalonline.hu, 2023. december 11. – Tarcza Orsolya
Januártól 81 kórház gazdálkodását veszi át a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF), Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár pedig forrásátcsoportosítást tervez a fekvő- és járóbeteg-szakellátás kasszáiban. Mindeközben az ágazatvezetés idei bizonyítványa nem sikerült túl fényesre az elemzők szerint.

Miközben a kormány egészségügyi programjának masszív része az alapellátás átszervezése, az új ügyeleti rendszert is csak politikai csatározások közepette sikerült megyéről-megyére haladva bevezetni – és még nincs vége. Ezzel a felütéssel indította az idei évet értékelő összefoglalóját Őri Károly, ILEX Vezetési Tanácsadó Kft. ügyvezetője az IME egészségügyi Szaklap XXII. Menedzsment és Leadership konferenciáján, amelyet a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság (MEMT) szervezett.

Míg viszonylag egyszerű összevonási feladat az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) fenntartásában álló intézmények megyei irányító kórház alá rendezése, addig ugyanez komoly törvénykezési munkát is kívánt a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) esetében. Éppen ezért mindenkit meglepett, hogy a hosszú ideje várt és félt megyei integrációs folyamat éppen az egyetemi megyékben indul el elsőként a nyáron. Hasonló előkészítetlenség jellemezte a védőnői hálózat integrálását a megyei kórházakba, valamint a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) ingatlanüzemeltetési feladatátvételét a júniusi, fővárosi pilot megkezdését megelőzően, bár utóbb ez a folyamatot végül nagyobb botrány nélkül lezajlott.

Mögöttes szakmai és hatalmi érdekek is állhatnak annak a fúziónak a hátterében, amelynek során az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézetet, valamint az Országos Mozgásszervi Intézetet integrálnák a Semmelweis Egyetem szervezetébe. Ennek az OKFŐ-i ellátórendszeri piramis kialakítása szempontjából ideológiai üzenete is van, ugyanakkor félő, hogy a fúzióval ezek az ellátási egységek kívül maradnak az egészségügy szervezeti rendszerén, így azokat irányítani sem lehet majd.

Miközben a teljesítményfinanszírozás év eleji visszatérése a teljesítmény éves keret (TÉK) visszavágásával együtt azonnali veszteséget okozott a kórházaknak már az év elején, a tetemes adósságra érkező, 90 milliárd forintos rekord konszolidáció csupán az adósságállomány 75 százalékára nyújtott fedezetet. Így már most tudható, hogy a 2024-es év 50 milliárd forintos hiánnyal indul.

Aggodalmakkal teli az év vége is a menedzsmentek számára, különösen vidéken okoz bizonytalanságot a közreműködői szerződések körül fenntartott bizonytalanság, a bérnővér-szolgáltatások tiltása, a gazdasági-műszaki területen jellemző nyugdíjas szövetkezeti foglalkoztatási forma felszámolása.

Bár a tárca programja nem ismert, annak főbb elemei előadásokból kihámozhatók, a szakértő szerint 2024-ben erre számíthatunk:

  • állami praxiskijelölés, méretarányosítás;
  • ügyeleti rendszer kiterjesztése;
  • rendelőintézetek államosításának előkészítése;
  • megyei intézmények összevonása;
  • folytatódó centralizáció – a helyi politikai ellenszegülések ellenére;
  • CT- MR-szolgáltatások átvétele eszközcsere programmal támogatva;
  • orvosi teljesítményértékelés bevezetése.

Nincs ösztönző az adósságcsökkentésre

Kormányzati döntés kérdése, hogy utólagos konszolidáció helyett előzetesen, normatív finanszírozással kezelik a kórházadósságot – jelentette ki előadásában Ivády Vilmos, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ mesteroktatója, hangsúlyozva, egyelőre nincs érdekeltség a rendszerben, hogy csökkenjen, de arra sem, hogy ne következzen be az eladósodás.

Elindult a HBCS-díjtétel korrekció, amit a szakember szerint is folytatni kell 2024-ben, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy nem lehet minden finanszírozási hiányosságot ezzel kezelni. A kis forgalmú helyeken, nem megfelelő minőségben fenntartott egyes szakmák – fülészet, szülészet, sebészet – rendkívül költségesek, ezért itt hibrid programra lenne szükség, hiszen az üzemméret csökkenésével romlik a fedezet. Ezek összeadott vesztesége mintegy 2 milliárd forint jelenleg, szakmai döntésnek kell születnie arról, hogy az érvényben lévő minimumfeltételeknek és szakmai protokolloknak megfelelően hol kell fenntartani az adott ellátást, fedezve az ár-érték arány hiányosságait.

A már ismeret elemek mellett Ivády Vilmos szerint a gyógyszerek drasztikus áremelése és a gyógyszerinfláció is okozza az intézményi eladósodást, amit tovább tetéz a szolgálati elismerések kifizetése, 20-30 milliárd forinttal növelve a hiányt.

Ne adjunk felmentést a politikának! – mondta az eladósodás kapcsán Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, a MEMT elnök-helyettese, aki arra emlékeztetett, 2009-ben 25, 2010-ben pedig már 40 milliárd forint volt a kórházak adósságállománya. Mindeközben az államosítással csökkentették menedzsmentek mozgásterét, a kihívásokra nem tudnak gyorsan reagálni, így a közvetlen felelősség már nem az övék.

Költséghatékonyabb lesz a KEF?

Január 1-jével 81 intézmény üzemeltetéséért felel majd a KEF – jelentette be a konferencián Bodó Attila, a szervezet főigazgató-helyettese. A nyáron már átvett 29 fővárosi szolgáltatóhoz most 52 vármegyei – köztük 21 irányító – intézmény csatlakozik, ezt követően 3-4 ezer ingatlan 4 millió négyzetméterén szervezik majd a takarítási, őrzés-védelmi/recepciós és műszaki feladatokat, valamint 2 millió négyzetméternyi külterületen a park- és kertgondozást.

Az intézmények 85-90 százalékával már aláírták a megállapodási szerződéseket, a fővárosi tapasztalatok nyomán tételes, több melléklettel ellátott műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvek is készülnek. Ezt követően a kórházak és a KEF között elszámolási kötelezettség nem lesz, hiszen a központ a költségvetésből kapja az üzemeltetéshez szükséges forrásokat és valósítja meg az országos infrastruktúra működtetését, ami hosszútávon költséghatékonyságot eredményez majd.

Takács Péter űj bértábláról, új szűrési rendszerről, új forráselosztásról

Öt év múlva eltűnnek a 300-400 fős praxisok, 2028. után nem lehet olyan házi gyermekorvosi körzet, amely a 600 főt nem éri el, ugyanez a felnőtt háziorvosi praxisok esetében 1200 fő lesz. Februárban az utolsó két megye, Fejér és Pest is belép az új alapellátási ügyeleti rendszerbe, így már csak a főváros csatlakozásának ideje marad nyitva – kezdett a jövő terveinek ismertetésébe a konferencián Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár, megemlítve, hogy az új ügyeleti rendszer nyomán csökkent az sürgősségi betegellátó osztályok forgalma csökkent, és 15-20 százalékkal kevesebb az indokolatlan mentővonulás.

Kórházakat nem zárunk be, azokat járási egészségközponttá fejlesztik, így megvalósítva a lakóhelyközeli ellátást – folytatta, majd sávos, öt kategóriából álló, a munkaterheket díjazó bérrendszer bevezetését ígérte a szakdolgozóknak jövő év márciusától.

A betegek ma már nem szívesen fekszenek be a kórházba, ere utal, hogy 20-30 százalékkal csökkent az intézményekben a betegforgalom, ezért 2024-ben átcsoportosításra készülnek a kasszákon belül, a járóbeteg-szakellátás több forráshoz juthat a fekvőkassza terhére.

Újragondolják a szűrési- és oltási rendszereket, hatékonyabb behívást és az állampolgárok számára bürokráciamentes hozzáférést biztosítva, emellett a páciensek július 1-jétől az EESZT lakossági felületén maguk is tudnak majd időpontot foglalni a szakrendelésekre.

Van kormányzati szándék a magán- és közellátás viszonyának korrekt rendezésére, ezt követően születhet döntés arról, mely magánszolgáltatókat vonják be hosszú távon a közfinanszírozott ellátásba – mondta még el a szakpolitikus.