Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Bidló Judit: elindult az egészségügyi rendszer átalakítása

Elindult az egészségügyi rendszer átalakítása, a kitűzött cél az egészségben eltöltött életévek növelése - mondta a Belügyminisztérium egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára az Orvostechnikai Szövetség keddi budapesti közgyűlésén.
További részletek

Levegőért kapkodnak a kórházak, az eszközbeszállítók is megnyomták a pánikgombot

Március végén 116 milliárd forint tartozást görgettek maguk előtt a kórházak, egy hónap alatt 12 milliárddal nőtt a tartozásállomány, mondta lapunknak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: economx.hu, 2023. december 22. – Koncsek Rita
A Magyar Államkincstár adatai szerint soha nem volt még november végén 130 milliárd forint az a tartozásállomány, amit a kórházak görgetnek maguk előtt. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára lapunknak azt mondta: a korábban bejelentett 90 milliárd forintos konszolidáció elindult, de most úgy látja, már januárban újabb 50 milliárdra lenne szüksége az intézményeknek.
   

Megjelent a friss kórházi adósság adat a Magyar Államkincstár (MÁK) honlapján. November végén a kórházak tartozása még tovább emelkedett októberhez képest, és elérte a 130 milliárd forintot is az egyetemi klinikákkal és az egyházi intézményekkel együtt – mondta Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára az Economxnak. Október végén 125 milliárd forint kifizetetlen számlát tologattak maguk előtt az intézmények.

A MÁK adatai szerint a tartozásállomány, – ebben nem szerepelnek az egyetemek és a egyházi intézmények, – 97,8 milliárd forintra nőtt az október végi 95,5 milliárd forint után.

 

Az egyetemi klinikák adóssága november végén:

  • Semmelweis Egyetem: 1,244 milliárd forint, ez 49 millió forintos emelkedés egy hónap alatt;
  • Szegedi Tudományegyetem: 9,456 milliárd forint, ez 1,585 milliárd forintos emelkedés egy hónap alatt;
  • Pécsi Tudományegyetem: 6,711 milliárd forint, ez 901 millió forintos csökkenés egy hónap alatt;
  • Debreceni Egyetem: 11,119 milliárd forint, ez 86 millió forint csökkenés egy hónap leforgása alatt – foglalta össze az OSZ főtitkára.

A klinikák tartozása eléggé különböző. A Semmelweis Egyetem nem okozott meglepetést, a fővárosi orvosképző oktatási és egészségügyi ellátási tevékenysége eléggé stabil gazdálkodást tesz lehetővé Rásky László szerint. Persze az egymilliárd forintot meghaladó tartozás emelkedés sem csekély, de a másik három orvosi egyetemmel összehasonlítva a budapesti intézmény tartozásállománya elenyésző.

Pécsi Tudományegyetem adósság csökkenését a szakember azzal magyarázta, hogy volt tartaléka csökkenteni a tartozásait, például a nyári konszolidációs összegből félretett valamennyit. Ekkor egyébként 35-40 milliárd forintos adósságrendezés történt.

Az év végéhez közeledve a Szegedi Tudományegyetem 1,5 milliárd forintot is meghaladó adósság növekedése meglepőnek nem nevezhető, de a mértéke brutális – fogalmazott Rásky László.

Nehéz év volt

Bár a rezsiköltségek emelkedése már 2022 végén elindult, azt mindenki tényként kezelte, hogy azok jelentős növekedése az idei évet fogja terhelni. Nem elhanyagolható az infláció szerepe sem a tartozásállomány növekedésében, bár Rásky László szerint a Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár által említett duplázódás erős túlzás.

Az idei év eseményeit úgy foglalta össze az OSZ főtitkára, hogy 2023 rendkívül nehéz év volt a kórházak és a beszállítók számára is.

A pozitívumok között említette: nagyon fontos lépés, hogy a kórházak üzemeltetésének a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósághoz (KEF) kerülése és annak finanszírozása azt is jelenti, hogy a kormány egy költségcsoport esetében elismerte az alulfinanszírozottságot, és vállalta, hogy biztosítja a szükséges költségvetési forrásokat. 

 

A KEF januártól már 81 intézmény üzemeltetéséért lesz felelős. A szervezet főigazgatója elmondta, hogy az átvétel miatt a vármegyei kórházak 85-90 százalékával, a fővárosiak közül pedig mindegyikkel megtörtént már a megállapodás – erről itt írtunk bővebben. Másik pozitívum, hogy elindult az a szakmai munka, amelynek eredményeképpen reális lehetősége lesz annak, hogy a politika hosszú idő után végre lássa, mire mennyit költünk az egészségügyben.

Erről egyébként a kormányinfón Orbán Viktor miniszterelnök is beszélt. Azt mondta: most a rendszerben az államilag finanszírozott ellátások leválogatása történik, mert nem kerülhet ugyanaz a műtét az ország különböző kórházaiban más-más összegbe. Ez több ezer tételt jelent, mire ezeket végignézik a szakemberek és ezt a munkát gyorsabban kell végezni, ezért váltottak le két tucat kórházi vezetőt és Jenei Zoltánt az országos kórház-főigazgatót is.

A miniszterelnök hangsúlyozta: hónapokra, sőt évekre lesz szükség, mire egy jól szabályozott állami rendszer összeáll. Az kell, hogy a biztosító megmondja, minek mennyi az ára, mert ma nem ismerik az ellátások árát az egészségügyben, és amíg nem árazunk, addig nem tudunk rendesen elszámolni sem.

Az adósságrendezés elindult, de…

November közepén jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy a költségvetésből 90 milliárd 225 millió forintot biztosítanak a hazai fekvőbeteg-ellátó intézmények lejárt adósságának rendezésre.

A korrektség jegyében el kell mondani, hogy a 90 milliárdos adósságrendezés végdátuma december 31., tehát korai még a konszolidáció eredményéről beszélni

– mondta Rásky László.

Úgy fogalmazott, időközi adatai vannak, ám a kép egyelőre nagyon vegyes. Úgy tűnik, hogy vannak olyan orvostechnikai beszállítók, akik az október végi követeléseik több mint 71 százalékát megkapták. Érdekes módon, a 40-60 százalékos sávban minimális a cégek száma, a másik nagyobb csoport 40 százalék alatt van, és akadnak olyanok is, amelyek a lejárt követelésállományuk kevesebb mint 30 százalékát kapták csak meg.

Egyelőre úgy tűnik, hogy a 2024-es év 35-40 milliárd forint mínusszal vagy még ennél is többel indul a kórházakban, de ha a KEF valóban megkapja az üzemeltetés fedezetét, az nemcsak azzal jár, hogy a kormány precedenst teremt arra, hogy meghatározott feltételrendszer esetén az állam nemcsak elismeri, de orvosolja is a forráshiányt, hanem azzal is, hogy ezek a tételek kiesnek az adósságnövelő tényezők közül. Tehát az idei adósság mintegy fele gyakorlatilag eltűnik a rendszerből – sorolta Rásky László.

Az OSZ főtitkára utalt Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatójának optimista megjegyzésére is, mely szerint folyamatos a homogén betegségcsoportok (HBCS) kódrevíziója, és emiatt akár 30-50 milliárd forinttal is csökkenhet az intézményekben az adósság termelődése. A NEAK főigazgatója az Economxnek adott interjújában is elmondta: bár januárban 35 milliárd forintos tartozással indítják az évet a kórházak, de egy finanszírozási átalakítás miatt 2024-ben már 50 milliárd forinttal csökkenhet az eladósodottságuk.

Nem lesz gond, megoldják

Arra a kérdésre, hogy már jövő év elején egy komoly kórház konszolidációra lehet szükség, Rásky László azt mondta: továbbra is bíznak Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár ígéretében, amit egy december eleji egészségügyi konferencián tett.

Eszerint nem lesz giga adósság már év elején, mert ha kell, megoldják.

Rásky László szerint legkésőbb január 31-ig lenne szükség egy újabb adósságrendezésre – kalkulációja szerint megközelítőleg 50 milliárd forintra – és akkor körülbelül ugyanarról a szintről indulhatnának az intézmények és a beszállítóik, mint a korábbi években.