A Magyar Államkincstár legfrissebb adatai szerint 110 milliárd forint a kórházak adósságállománya – erősítette meg az InfoRádióban a Magyar Kórházszövetség elnöke. Tavaly egész évben 200 milliárdos volt az adósságállomány, az év végére ennek a részleges konszolidációja történt meg, erre jött rá az elmúlt tél aktív időszaka – tette hozzá Velkey György.
A napokban az Orvostechnikai Szövetség elnöke azt mondta, attól tart, hogy egyrészt már a beszállítók sem fogják megkapni külföldről a szükséges eszközöket, másrészt pedig előfordulhat olyan, hogy ők sem tudnak majd a kórházaknak szállítani olyan eszközöket, amelyek a napi betegellátáshoz szükségesek.
Az ezzel kapcsolatos félelmekről Velkey György azt mondta, ilyen adósságállomány mellett dolgozni minden egyes kórháznak külön kihívás, és gazdaságilag is nehéz a helyzet.
"Kiszolgáltatottak vagyunk mi is a beszállítóknak. A jelentős fizetési hátralékok miatt valójában a tárgyalási pozícióink nehezek, nem egyszerű ilyenkor szabadabban, innovatívabban megtalálni azokat az eszközöket, módszereket, amelyek a gazdálkodást javíthatnák" – mondta Velkey György, és arról beszélt, hogy szeretnének konszolidált gazdálkodás mellett dolgozni, ehhez azt remélik, hogy a következp hónapokban legalább részleges konszolidáció lesz, és a terhek egy részétől a kórházak meg tudnak szabadulni.
Ugyanakkor kiemelte, hogy értékén kellene finanszírozni a beavatkozásokat, a gyógyító tevékenységeket. "Nagyon világosan kimutatják a kontrollingszámítások, hogy alig-alig van olyan orvosi, egészségügyi beavatkozás, amire a finanszírozás megadja a kellő pénzügyi fedezetet, tehát a kórházakban zajló munka veszteséget termel, és ebben sajnos
a menedzsmenteknek, az igazgatóknak, a kórházvezetéseknek nagyon kevés játékterük van"
– tisztázta Velkey György. Különösen az állami, centralizált kórházrendszerben kicsi szerinte az a mozgástér, ahol javítani tudnak. Hozzátette, hogy a beszerzések és szolgáltatások átmeneti időszaka, ami most már az egész állami kórházrendszert elérte, bizonyította azt, hogy nagyon kevés volt az a forrás, amiből gazdálkodni kellett, hiszen a rendszer most jelentős központi forrásokat, pénzeket kapott még ugyanahhoz a feladathoz, amit korábban a kórházak saját erőforrásból próbáltak megoldani.
"Miközben a munkatársak béremelésében jelentős szerepet vállalt a kormány, addig a különböző dologi költségekre, a beszerzésekre nincsen plusz forrás, és ez vezet ehhez az adósságállományhoz" – mutatott rá.
Hogy a betegellátás mindennapjaiban érezni-e jeleket az adósságállomány miatt, van-e minőségromlás, arról azt mondta,
az adósságállomány mellett a betegellátás színvonalát fenntartani "nagyon nehéz belső munka",
hiszen minden egyszer használatos eszköz, infúzió, gyógyszer nagyon sokszor a beszállítók hitelezésén múlik, de ezzel együtt azt látja, hogy mindenhol nagyon nagy erőfeszítéseket fordítanak arra, hogy minél kevésbé látsszon a betegellátás színvonalában.
Hozzátette, hogy a munkatársak mindennapos motiváltságában mégiscsak meglátszik valamennyire a valós helyzet, ezt pedig a visszajelzésekből is érzékelik.