Tavaly nyár óta 80 ezer hibajelzés érkezett az állami kórházakból a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósághoz (KEF) – derült ki Bodó Attila Pál főigazgató-helyettes előadásából, akinek szervezete január óta 81 kórházban, 351 helyszínen, 2373 ingatlan működtetéséről gondoskodik. Bodó az intézmények műszaki állapotára jellemző példaként említette, hogy találtak olyan ivóvíz vezetéket, amelyet szakaszolás nélkül helyeztek valamikor üzembe, így ha egy csőszakasz cseréjére van szükség, akkor a javítás idejére teljes kórház ivóvíz nélkül marad. Beszélt arról is, hogy az intézményekben működő mintegy 1700 liftből több mint ezer 30 évesnél idősebb és az elmúlt félévben a rossz liftek 50 százalékát javították meg. Hetente több mint ötezer hibabejelentést kapnak, amelyek közül tíz százalék számít vészhelyzetnek. A segélykéréseket rangsorolják, a nem sürgős problémák javítását ütemezik. Közölte azt is, hogy a hibák bejelentésére 24 órás call centert működtetnek. Most a legfontosabb feladatuk a hűtési rendszerek beindítása.
A kórházak eladósodásáról – mint azt Révész János felvezetőjében jelezte – Somogyi Alíz, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház gazdasági igazgatója beszélt. Révész János is ezt a kórházat igazgatta néhány hónappal ezelőtti OKFŐ-i kinevezéséig. A korábbi években szinte adósság mentes egykori intézmény mostanra több mint hatmilliárddal tartozik a beszállítóinak. Somogyi Alíz szerint bevételeik már rég nem fedezik a kiadásaikat. Az első nagy sokk az energiaválsággal érkezett, amely nyomán fél év alatt 3,5 milliárdos tartozásuk lett, ez az összeg mostanra 6,1 milliárdra duzzadt, s ezzel lényegében az ország második legeladósodottabb intézményévé váltak. Az eladósodást „pörgette”, hogy az egészségügyi anyagok felszereléseinek ára átlagosan minimum 30 százalékkal emelkedett. A gyógyszereknél ez már több mint a 44 százalékot is elérte, és voltak olyan orvosságok is, ahol a drágulás többszáz százalékos. Beszélt arról is, hogy nem javította pénzügyi pozícióikat a három évvel ezelőtt lezajlott kórházintegráció, amikor négy városi kórház – az ózdi, az edelényi, a kazincbarcikai, valamint a sátoraljaújhelyi – került megyei kórház irányítása alá. Ha nem tudnak időben fizetni ezek az intézmények, akkor ez az irányítókórház pénzügyi egyenlegére is hatással van. A szakember
az eladósodást ösztönző faktorok között említette a finanszírozási díjak kiigazításának elmaradását de az egyre több kártérítési pert is ide sorolta.
Mint mondta: ezeknek nemcsak a száma növekedett meg, hanem a kifizetendő kártérítések összege is. Az intézmények gazdálkodási egyenlőtlenségeit rontják az integrációk, amelyek gazdálkodásra ható következményeit nem mindig veszik figyelembe, így nem is korrigálják a finanszírozást. Ilyen például a védőnői feladatellátás és a mögötte lévő elszámolás hiány. Hatása van a gazdálkodásra a lakosság romló egészségi állapota, a betegforgalom tervezhetetlensége. Hozzátette, a központosított közbeszerzési eljárásoknak is árfelhajtó hatása van. A gazdasági igazgató az átlag finanszírozás ismételt alkalmazásában látta a kiutat. Szerinte ezalatt az intézmények levegőhöz juthatnának, az egészségügy irányítói pedig előállhatnának egy finanszírozási reformmal.
Előadása után Révész János egyetértett egykori gazdasági igazgatójával, miszerint értékalapú, inflációt pótló finanszírozás nélkül az eladósodást nem tudják megszüntetni. Beszélt arról, hogy OKFŐ-ként ő maga is javasolta az egészségügyi kormányzatnak, hogy vezessék be ismét az átlagfinanszírozást, ám „ötlete” döbbenetes vereséget szenvedett.
Az ágazatban zajló ellenőrzésekről Szondi Zita főigazgató-helyettes beszélt. Az elmúlt hetekben a sajtó több alkalommal foglalkozott az ellenőrzésekkel, amelyek a kórházakban zajlanak. Mint mondta: ezek érinthetik akár a teljes vármegye egészségügyi ellátórendszerét, de fókuszáltan például egyidejűleg több ellenőrzés is történhet. A Belügyminisztérium irányítása alatt három szervezeti egység – a BM ellenőrzési főosztálya, az Egészségügyi Államtitkárság felügyeleti szolgálata, s az Országos Kórházi Főigazgatóság Ellenőrzési Főosztálya - járja az intézményeket. Szondi Zita közölte azt is, hogy az ellenőrzésekről előre értesítették az érintett egészségügyi szolgáltatókat, tudatva velük, hogy az ellenőrzések a betegfogadások lemondásának gyakoriságát illetve annak okait vizsgálják. (Gyakori probléma, hogy a mentők súlyos betegeket nem tudnak átadni a kórházaknak, mert az ügyeletes intézmények telt házat jeleznek – a szerk.)
A vizsgált esetek 100 százalékában megtalálták az indokot, hogy miért mondták vissza az ügyeleti ellátást egy-egy beteg esetében a kórházak, és miért irányították át a beteget egy másik intézménybe. Mint mondta: a sürgősségi ügyeletek esetében az ellenőrzés hatására szignifikánsan csökkent a lemondások aránya. Akik mégis éltek a lehetőséggel, azok leggyakrabban az ágyak foglaltságára, a szabad ágyak hiányára, illetve az aktuálisan vagy akutan jelentkező szakdolgozók hiányára hivatkoztak. Előfordult még például a CT meghibásodása, illetve az informatikai rendszer leállása is.
Révész János úgy vélte, az ellenőrzéseknek van visszatartó ereje. „Amint kihirdettem országos kórházfőigazgatói értekezleten, hogy az ellenőrzéseket március 18-án megkezdjük, abban a pillanatban lezuhant Budapesten a lemondásoknak a száma, és lényegében az ellenőrzés végéig ez fennmaradt.”