Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Bidló Judit: elindult az egészségügyi rendszer átalakítása

Elindult az egészségügyi rendszer átalakítása, a kitűzött cél az egészségben eltöltött életévek növelése - mondta a Belügyminisztérium egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára az Orvostechnikai Szövetség keddi budapesti közgyűlésén.
További részletek

Levegőért kapkodnak a kórházak, az eszközbeszállítók is megnyomták a pánikgombot

Március végén 116 milliárd forint tartozást görgettek maguk előtt a kórházak, egy hónap alatt 12 milliárddal nőtt a tartozásállomány, mondta lapunknak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: elitmed.hu, 2024. június 26. – Kun J. Viktória
Gyógyszergyártók, orvostechnikai szervezetek és fogyatékossággal élők érdekvédői is ledöbbentek a méltányossági támogatásról hozott legutóbbi kormánydöntésen. Információnk szerint az egészségpolitikát is váratlanul érte a hír, hogy egy állami feladatot alapítványi kézbe adnak, annak forrását pedig alapvetően a lakossági szolidaritásra alapozzák. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára értékelte a történéseket az eLitMednek.
 
Mint azt megírtuk, méltányossági alapon adnának támogatást bizonyos gyógyszerekhez: egy újonnan létrehozott szervezet, a Batthyány-Strattmann László Alapítvány adhat támogatást azoknak, akik Magyarországon szakmailag elfogadott, de társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető gyógyszerekhez, gyógyászati segédeszközökhöz szeretnének hozzáférni.

A kormány tehát az eddig is létező egyedi méltányossági támogatási feladatot kiszervezi az egészségbiztosítótól, és egy egyelőre ismeretlen hátterű alapítványnak adja át.

Ehhez a kormány 2025-től évente adna támogatást az alapítványnak, de a lakosság is felajánlhatja majd az adója 1 százalékát a szervezetnek. 
Bidló Judit, az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár a törvénymódosítás után adott exkluzív interjút az mkot.hu-nak, amely azonban csak fokozta az indulatokat: volt, aki egyenesen úgy fogalmazott, ha egy szakpolitikust ilyen döntéshez „használnak”, le kell mondania. Az interjú talán legvitatottabb része:

„Időről időre vannak olyan egyéni kezdeményezések, amikor pénzt gyűjtenek valakinek idehaza nem támogatott gyógyszerére vagy államilag nem finanszírozott külföldi gyógykezelésére. Olykor orvosilag teljesen irracionális kezdeményezéseknek nyerik meg az emberek jóindulatát. Intézményesített formában az adománygyűjtés szakmailag megalapozottan működhet. Ez megoldást adhat azokra az esetekre is, amikor a célzottan összegyűjtött összegeket egy adott személy már nem tudja felhasználni, mert változott a betegségének a státusza, netán meghalt. Ilyenkor az alapítvány átlátható módon fel tudja használni az adott összeget más méltányosságot kérő betegek támogatására.”

Vagyis egyrészt összemossa az állami kötelezettséget a társadalmi szolidaritással, másrészt a szakmailag elfogadott, de még nem befogadott készítményeket minden olyan „terápiának” gondolt készítménnyel, amelyre a lakosság gyűjtést szervez. Hogy e mögött a (szak)politikai felelősség áthárítása, pénzügyi megtakarítás, vagy bizonyos érdekkörök helyzetbe hozása áll, egyelőre a szakértők is csak találgatják. Értesüléseink szerint ez a lépés még magát az egészségpolitikai vezetést is meglepte. Mármint a kérés, hogy ez kerüljön bele a salátatörvénybe…

Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint ugyan próbál az egészségügyi vezetés narratívákat találni a döntésre, de ezek mind ellentmondásosak, zavar van a kommunikációban. Mégis minden jel arra utal, hogy ezzel újabb pénzeket akarnak kivonni az ágazatból. Évi 18-20 ezer döntésről és 50 milliárd forintról van szó.
„Az egyik érv, hogy a méltányossági rendszer túl bürokratikus, miközben az államtitkárság folyamatosan a NEAK erősítésén dolgozik. Most meg kiteszik ezt egy közalapítványba, ahol a döntéshozatal, de a biztosított források is teljesen átláthatatlanok. Minden kérdésre a válasz az, hogy még a részleteken dolgoznak, vagyis fogalmuk sincs, hogyan működik majd ez a rendszer. Semmilyen biztosíték nincs arra, hogy a lakossági gyűjtésen kívül megmarad az E-Alapból biztosított fedezet” – fogalmaz a főtitkár. „Egyértelmű, hogy szűkíteni akarják a közszolgáltatást, egyre inkább sorvasztják el azzal a felszólítással, hogy ne kerüljön annyiba, amennyibe kerül. Kell a rendszerbe még 200 milliárd, ahonnan lehet, elvesszük. Mert vajon milyen megfontolásból szerepel a kormányzati anyagokban, hogy 2070-ig a GDP 4 százaléka kell, hogy legyen az egészségügyi költségek aránya?

Amikor Banai Péter pénzügyminisztériumi államtitkár a legutóbbi IME-konferencián azt mondja, hogy még további megtakarításokat lát az egészségügyben, akkor miért ne gondolnánk, hogy a méltányosság is ezek egyike? A kormányzat minden egyes döntése a szolgáltatások szűkítéséről szól, ilyen környezetben nehéz elhinni, hogy egy ilyen, az egészségügyi ellátástól idegen közegben most ne erről lenne szó.

Az elmúlt két évtizedben mindig úgy alakult, hogy amikor a hozzáférés javítását célozták meg az intézkedésekkel, az valahogy mindig csak rontotta a helyzetet” – folytatja Rásky László, aki szerint a legnagyobb baj, hogy egy hároméves gyerek szintjén kezelik az állampolgárokat. 

„Hogyan tud majd egy alapítvány, amelyik ráadásul ki is mondva, erősen épít a lakossági szolidaritásra, szakmailag megalapozott, tárgyilagos döntéseket hozni, ráadásul egy kiszámíthatatlan pénzügyi környezetben? Közben tudomásul kell venni, hogy a technológia elképesztő iramban fejlődik, amit nem biztos, hogy bárhol a világon a biztosító le tud követni, sokszor mérlegelni kell, de ebben csak egy nagyon felkészült szakmai gárda tud megfelelő döntéseket hozni. A laikus »közösség« nem kaphat szerepet, a társadalmi szerepvállalás itt tökéletesen értelmetlen és értelmezhetetlen. Mondjuk felajánlja az adója egy százalékát, és akkor majd számon kérheti, hogy azt nem arra költötték, amire ő gondolta? Az egész egy képtelenség, és ha egy szakmailag felkészült, nagy tapasztalatú helyettes államtitkárt egy ilyenre felsőbb szintről felkérnek, ez már az a lépés, amikor fel kellene állnia és azt mondania: nem” – tette hozzá a szakember. 
 
Kérdéseinkkel levélben fordultunk az egészségügy irányításáért felelős Belügyminisztériumhoz, a tárca válaszát változtatás nélkül közöljük:
Elektronikus úton a Belügyminisztériumnak küldött megkeresésére válaszolva tájékoztatjuk, hogy az alapítvány létrehozásával kontrollált érdemi lehetőség nyílik az egyéni felajánlások, gyűjtések kezelésére, valamint megnyílik a személyi jövedelemadó 1%-os felajánlásának, a befizetések utáni adókedvezmény, valamint gazdálkodó szervezetek befizetésének lehetősége is. A módosítás biztosítja, hogy már 2025-ben kedvezményezettje lehessen az 1%-os felajánlásnak.
Az új alapítvány szervezett formában kiváltja a korábbi Társadalometikai Bizottság feladatait is.
Fontos, hogy eddig a civil kezdeményezésű gyűjtések a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által működtetett egyedi méltányossági rendszertől külön működtek, az alapítvány esetén lehetőség van becsatornázni az egyéni felajánlásokat is.
Azt, hogy mely termékek kerülnek az alapítványhoz, a végrehajtási utasítások fogják szabályozni, a költségvetési törvény kihirdetésével egy időben. Főszabályként elmondható, hogy azon termékek, amelyeknek már van valamilyen NEAK támogatása, továbbra is az alapkezelő hatáskörében maradnak, a még nem támogatott termékek kerülnek az alapítványhoz. A folyamatban lévő kezelésekre továbbra is a NEAK biztosítja a támogatást. Azt, hogy mely termékek kerülnek az alapítványhoz, a végrehajtási utasítások fogják szabályozni, a költségvetési törvény kihirdetésével egy időben.
Az alapítvány által kezelt eljárások felmenő rendszerben kerülnek kialakításra, vagyis csak azon esetekben finanszírozza az alapítvány az ellátásokat, amelyek esetében ő döntött. Az alapítvány a támogatásról a méltányossági szempontokat kiemelten figyelembe véve, nem hatósági eljárás keretében dönt, a jogalkotó nem kíván megszabni döntési paramétereket, azt – a társadalmi és gazdasági felelősségvállalás keretében – az alapítványra bízza.
Az alapítvány kezeli a mindenkori költségvetési törvényben a feladatellátására létrehozott előirányzatot, ezen túlmenően egyéb saját bevételei terhére is támogatást nyújt. Az alapítvány vezető tisztségviselőit az állam képviseletében eljáró, az egészségbiztosításért felelős miniszter nevezi ki, a foglalkoztatás formájáról, és a díjazásról később születik döntés.