Takács Péter kiemelte, a magyar elnökség célja, hogy támogassa az európai egészségügyi unió kiteljesedését, mivel ez hozzájárulhat az európai polgárok egészségének megőrzéséhez és jólétéhez, választ adhat a demográfiai kihívásokra, és erősítheti az unió versenyképességét.
Első napirendi pontként a szív- és érrendszeri betegségek elleni közös fellépésről tanácskoztak a résztvevők, ezeket ugyanis még mindig vezető halálokként tartják számon, a kihívás kezelése pedig nem csupán a népegészségügy, hanem az egészégügyi rendszerek fenntarthatósága szempontjából is kritikus jelentőségű, mondta az államtitkár. Beszámolója szerint a vitában kiemelték, hogy az egészégben eltöltött hosszabb évek elősegítése érdekében a kockázati tényezőket (dohányzás, alkoholfogyasztás, egészségtelen táplálkozás, mozgáshiány, rossz mentális állapot, környezeti kockázatok) megelőző intézkedésekre van szükség, de a megelőzés erősítése mellett hangsúlyozták a jobb kezelési lehetőségek elérhetőségének és a rehabilitációnak a fontosságát is. A tanácskozáson szó esett a szív- és érrendszeri egészség előmozdításáról a korai életkortól az időskorig, az egészséges életmód népszerűsítéséről, valamint a fejlett orvosi kezelésekhez való egyenlő hozzáférés biztosításáról az egész unióban, fűzte hozzá Takács Péter.
A következő téma a szervadományozás és transzplantáció kérdésköre volt, amely "nem csak életmentő, de az egyik leghatékonyabb beavatkozás egyes krónikus betegek gyógyításában", ezért fontos, hogy a jövőben több szervadományozásra és -átültetésre kerüljön sor, hívta fel a figyelmet az államtitkár. Takács Péter felidézte, hogy az EU 2009. és 2015. közötti szervadományozási és transzplantációs akciótervének köszönhetően 21 százalékkal nőtt a szervadományozás, amely bizonyítja, hogy az együttműködés kulcsfontosságú és újabb akciótervre van szükség. Az ülésen szóba került, hogy miként kezelik a szervadományozás hiányát az egyes tagállamok, milyen kihívásokkal néznek szembe az ehhez kapcsolódó rendszer fejlesztésében, milyen eszközök alkalmazhatók a tagállamok közötti egyenlőtlenségek megszüntetésére, valamint milyen támogatásokat nyújthat az EU a tagállamoknak.
A résztvevők végül beszéltek az európai egészségügyi adattérről szóló rendelettervezet végrehajtásáról is. A hamarosan elfogadásra kerülő jogszabály célja, hogy biztonságos teret hozzon létre az elektronikus egészségügyi adatokhoz való hozzáféréshez és ezek megosztásához az unióban elősegítve a kutatást, az innovációt és a szakpolitikák kialakítását, mondta el Takács Péter. A rendszer lehetővé teszi az embereknek a jobb hozzáférést az egészségügyi adataikhoz, támogatja a digitális egészségügyi piacot, ugyanakkor garantálja az adatbiztonságot és a magánélet védelmét, közölte az államtitkár, hozzátéve: a tagállamok eltérő fejlődési szintje miatt a fokozatos bevezetést ajánlották, a teljeskörű alkalmazás 2030-tól várható.