Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Minden, amit tudni akartál a kórházi adósságról, de nem merted megkérdezni - Králik György az Orvostechnikai Szövetség elnöke, az Orgware Kft, ügyvezető igazgatója

A jelenlegi magyar egészségügy egyik sarokpontja és alapvető gondja az alulfinanszírozottság. És bár erről gyakorlatilag egyhangú szakmai konszenzus van, a probléma megoldása mégis régóta várat magára. Jelen írásomban a kórházi adósság keletkezésének okait, az adóssághelyzet következményeit valamint a megoldás szükséges és lehetséges módjait járom körbe röviden. Nem tudományos alapossággal, de törekedve arra, hogy bemutassam a legfontosabb elemeket és aspektusokat, különösen az orvostechnikai beszállítók szemszögéből.
További részletek

A magyar egészségügy európai összehasonlításban - Hornyák László az Orvostechnikai Szövetség társelnöke, a HARTMANN RICO Hungaria Kft. ügyvezetője

Magyarország egészségügyi rendszere az elmúlt években jelentős kihívásokkal nézett szembe. Az OECD-országprofil 2023-as adatai alapján megállapítható, hogy az egészségügyi kiadások szintje, a lakosság egészségi állapota és a rendszert érintő reformok szoros összefüggésben állnak egymással.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: economx.hu, 2024. október 4. - Koncsek Rita
Jelenleg 86 milliárd forint tartozást görgetnek maguk előtt a kórházak, de ha ez így megy tovább nemsokára ismét 100 milliárd forint adósság halmozódik fel az intézményekben, mondta az Economxnak Rásky László.
 

Augusztus végére meghaladta a 86 milliárd forintot kórházak adóssága. A nyári adósságrendezés második ütemének július végi lezárultát követően ismét meglódult az adósságállomány növekedése, mondta az Economxnak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.

A költségvetés vagyis az  Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) alá tartozó intézmények lejárt adósságállománya 13,8 milliárd forint volt, míg a négy orvosegyetem összesített lejárt tartozásállománya 3,8 milliárd forinttal nőtt. 
 

Így a teljes intézményrendszer lejárt adósságállománya augusztusban 17,6 milliárd forint növekedéssel, meghaladta a 86 milliárd forintot, mondta az orvostechnikai beszállítók érdekeit képviselő főtitkár.

Magyar Államkincstár felé jelentési kötelezettséggel tartozó állami egészségügyi intézmények tartozása 61 milliárd forintra nőtt az egy hónappal korábbi 41,7 milliárd forintról. 
 

Csak összehasonlításképpen, hogy egyáltalán nem áll meg a kórházakban a kifizetetlen számlák halmozódása, június végén a egyetemi klinikákkal együtt tartozásállománya 70,7 milliárd forint volt, erről itt írtunk bővebben.

Nagy baj van az orvosegyetemeknél

A négy orvosegyetem közül kettőnek a lejárt adóssága brutális mértékben emelkedett:

  • Pécsi Tudományegyetem tartozásállománya másfél milliárd forintos növekedést produkálva 7,4 milliárd forint; 
  • Szegedi Tudományegyetemé pedig csaknem 1,8 milliárd forintos növekedéssel 8,4 milliárd forintra nőtt;
  • Debreceni Egyetem adósságállománya alig változott (+127 millió forinttal nőtt), ám meghaladta a 7,4 milliárd forintot is; 
  • továbbra is a  Semmelweis Egyetem állja leginkább a sarat: 364 millió forintos növekedéssel is alatta maradt a 2 milliárd forintnak, közölte a orvostechnikai eszközbeszállítók érdekképviselője.

Az OSZ tagvállalatainak visszajelzései is megerősítik azt, hogy a legnagyobb baj a három orvosegyetemnél van, emelte ki Rásky László. Mivel ugyanolyan elvek alapján kapják a finanszírozást, mint a többi intézmény, ellenben csúcskórházak, vagyis a hozzájuk kerülő betegeket már nem küldhetik tovább, óhatatlan, hogy a hiányos finanszírozási rendszer náluk érezteti leginkább a hatását.

Az alapítványi működés elvben lehetőséget adna arra, hogy ezen a helyzeten javítsanak, de felelős gazdaként nyilvánvalóan nem várható el tőlük, hogy az állam helyett a saját vagyonukból finanszírozzák a gyógyítás közfeladatának működését.  

Semmit nem tudnak a 12,5 milliárdos juttatásról

Annak ellenére, hogy az augusztus 22-i kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tényként közölte a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium arra vonatkozó megállapodását, hogy havi 12,5 milliárd forintot juttatnak az egészségügynek, sem az összeg biztosításáról, sem arról, hogy a pénz hogyan juthat el a beszállítókhoz, egyelőre nincs információm, erősítette az OSZ főtitkára.

Úgy fogalmazott: állítólag az egészségügyért felelős kormányzatnak van elképzelése a pluszforrás felhasználásának módjáról, de ennek részleteit az eszközbeszállítók nem ismerik.

kormányinfón Gulyás Gergely azt is mondta: idén nem lesznek százmilliárdos kórházi adósságok, de egyelőre a számok nem ezt mutatják a 86 milliárd feletti kórházi adósság tükrében. 

Vagyis a kórházakat eszközökkel ellátó vállalatok ugyanott tartanak mint fél éve, erről  Rádai Tamás, Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének igazgatója beszélt a Portfoliónak. Ez a helyzet a kórházaknak és a beszállítóknak sem jó, ezért további beavatkozás sürgetnek a kormányzat részéről. 

Az orvostechnikai beszállítók egyértelműen és egységesen súlyos helyzetről számolnak be, ráadásul az elmondásuk szerint az augusztushoz képest szeptemberben jelentősen romlott a helyzet.

Rásky László azt mondta, az egyik olyan cég vezetője, amelyik a nyárig viszonylag jól tudta menedzselni a kintlevőségeit, - igaz, ehhez mindenképpen kellett az évközi adósságrendezés -, úgy fogalmazott:

Szeptemberben elromlott minden.

Az eszközbeszállítók biztosak benne, hogy a kilencedik hónapban a lejárt tartozásállomány újra meghaladta a 100 milliárd forintot, a pontos adatokat majd október 23-a környékén adja ki a Magyar Állkincstár.

Éppen ezért tartják szükségesnek, hogy a költségvetés minél előbb az egészségügy rendelkezésére bocsássa a miniszterelnökséget vezető miniszter által bejelentett pluszforrást, és az a lehető leghamarabb eljusson a kórházakat hitelező beszállítókhoz, mondta lapunknak Rásky László.