Ismét közel 42 milliárdra rúg a kórházak adósságállománya, és év végéig elérheti a 60 milliárdot is, amit tovább súlyosbít az a tény, hogy a jövő évi költségvetésben nem szerepel adósságkonszolidációra elkülönített forrás. A kórházak egy része azért kerül egyre kilátástalanabb helyzetbe, mert a dologi kiadásokra, gyógyszerekre szánt keretből kénytelen finanszírozni orvosai bérét.
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) tájékoztatása szerint az adósságkonszolidációra szánt hatvanmilliárd forint teljes egészét felhasználták, az augusztus 31-i adatok szerint azonban nyár végére ismét 41,922 milliárd forintos adósságot halmoztak fel a kórházak – jelentette ki lapunknak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. A szakember szerint ez az adat azt igazolja, hogy a kormányzati erőfeszítések ellenére sem látszik, hogy az adósságnövekedés korábbi dinamikája megtört volna. – A Magyar Kórházszövetség tájékoztatása szerint az adósság havonta 3,5-4 milliárd forinttal növekszik, így az év végére az összeg már 55-60 milliárdra duzzadhat. A legnagyobb adóssággal a Honvédkórház és az egyetemi klinikák (Pécs, Szeged, Debrecen és Budapest) rendelkeznek – tájékoztatott Rásky.
A szakember emlékeztetett Zombor Gábor volt egészségügyi államtitkár kijelentésére, amely szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium ígéretet adott arra, a fennmaradó adósságot is rendezik az év végén. Az azonban nem világos, hogy ezt milyen forrásokból lehetne finanszírozni, hiszen az idei keretet már kimerítették, a jövő évi költségvetésben pedig már nem szerepel a kórházi adósságkonszolidációra szánt keret. Ez megerősíti, hogy egy elhúzódó és folyamatos adóssághelyzettel kell szembenézni – fejtette ki a főtitkár. A magyar gazdaság helyzete szerinte lehetővé tenné, hogy a kormányzat pluszpénzt áramoltasson az egészségügybe. Arra számítanak, ezeket elsősorban a béremelésekre fordítják majd, de a dologi kiadásokra szánt összegeket is emelni kell.
– Az orvoselvándorlás miatt egyre keresettebbek lettek bizonyos szakorvosok, például az aneszteziológusok. Azért, hogy nekik versenyképes fizetést nyújtsanak, szerződéses formában alkalmazzák őket – tájékoztatott a főtitkár. Az érintett orvosok fizetésének egy részét – ami Rásky szerint aneszteziológusok esetén 700-800 ezer forint is lehet – tulajdonképpen az orvostechnikai eszközökre és gyógyszerekre fordítható keretből vonják el, mivel a bérkeret nem bírná el a magas fizetéseket.
A főtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy az egészségügyben 60 napos fizetési határidők vannak, ami jelentős mértékben megnehezíti a helyzetüket, hiszen többmilliárdos kifizetetlen tételeket generál.
|
Szuperkórház |
|
Az egyébként is felújításra szoruló Szent János Kórház mellett a Sportkórház neve is felmerült az új budai „szuperkórház” esélyeseinek listáján – írta a Magyar Idők. Utóbbi esetében a kormányzat valószínűleg nem felújítással, hanem teljesen új épület kialakításával számol. – A tömegközlekedés szempontjából előnyösebb helyzetben van a János-kórház, ráadásul a felújítás mindenképp költséghatékonyabb, mint egy építkezés. Emellett ott kellene fejleszteni az ellátást, ahol az jelenleg is működik – mondta el lapunknak Nyulasi Tibor, a Szent János Kórház osztályvezető főorvosa. A döntés hamarosan megszülethet, hiszen a 2016-os költségvetésből egymilliárd forintot különítettek el az előkészítésre. |