Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Minden, amit tudni akartál a kórházi adósságról, de nem merted megkérdezni - Králik György az Orvostechnikai Szövetség elnöke, az Orgware Kft, ügyvezető igazgatója

A jelenlegi magyar egészségügy egyik sarokpontja és alapvető gondja az alulfinanszírozottság. És bár erről gyakorlatilag egyhangú szakmai konszenzus van, a probléma megoldása mégis régóta várat magára. Jelen írásomban a kórházi adósság keletkezésének okait, az adóssághelyzet következményeit valamint a megoldás szükséges és lehetséges módjait járom körbe röviden. Nem tudományos alapossággal, de törekedve arra, hogy bemutassam a legfontosabb elemeket és aspektusokat, különösen az orvostechnikai beszállítók szemszögéből.
További részletek

A magyar egészségügy európai összehasonlításban - Hornyák László az Orvostechnikai Szövetség társelnöke, a HARTMANN RICO Hungaria Kft. ügyvezetője

Magyarország egészségügyi rendszere az elmúlt években jelentős kihívásokkal nézett szembe. Az OECD-országprofil 2023-as adatai alapján megállapítható, hogy az egészségügyi kiadások szintje, a lakosság egészségi állapota és a rendszert érintő reformok szoros összefüggésben állnak egymással.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: atv.hu, 2024. november 28.
Az ígértnél is kevesebbet, 39,4 milliárd forintot szán a kormány a kórházak adósságrendezésére. Ez a fennálló tartozások nagyjából egyharmadát fedezi. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint a beszállítókat kivéreztették, a kórházakban pedig jelentős az eszközhiány, amit már a betegek is éreznek.
 

A műtétek 15-20 százalékát eszközhiány miatt halasztják el, a magyar tulajdonú beszállítók pedig utolsó tartalékaikat élik fel. Eközben a Pénzügyminisztérium jövő év elejére tolná a kórházak adósságrendezésének nagyobb részét, mondta híradónknak az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.  

„Egyre jellemzőbb, hogy a beszállítócégek azt mondják a kórházaknak a következő szállítás előtt, hogy csak akkor szállítom le, ha kifizeted a korábbi tartozásaidnak egy részét. Sajnos az a helyzet, és erről korábban már az egészségirányítás is beszámolt, hogy az intézményrendszernek, miután kifizeti hó elején a béreket, gyakorlatilag alig marad pénze” – magyarázta Rásky László.

A főtitkárnak több cégvezető is arról számolt be, hogy soha nem volt még ekkora kintlévőségük. A kórházak ugyanis szeptember óta nem fizetnek. A kormány a fennálló 200 milliárd forintos tartozásból idén két részletben, mintegy 104,5 milliárd forintnyit rendezett, de az egészségügyi intézmények adóssága havonta 14-15 milliárd forinttal nő. Az Orvostechnikai Szövetség felmérése szerint így október végén 120 milliárd forint volt a kórházak elmaradása. 

Sürgető tehát egy harmadik, jelentősebb összegű adósságrendezés, erre októberben Takács Péter államtitkártól ígéretet is kaptak az egészségügyi intézmények. Eközben a napokban megjelent kormányrendelet szerint végül csak 39,4 milliárd forintot szánt a kormány az ágazatra, ami az elmaradásoknak mindössze egyharmadát fedezi. A kórházak adóssága kihat a teljes egészségügyi rendszerre, így a betegek ellátására is.

„Azt tapasztalják a betegek, hogy számos műtétre várólisták vannak, illetve, hogyha szakrendelőbe szeretnének menni, akkor sok esetben előjegyzési listák is vannak. Nem tudják, hogy hova kell bejelentkezniük, mikor kapnak időpontot, és ha időpontot kapnak, akkor lehet, hogy több hónapot kell várni, tehát az egész procedúra elhúzódhat, és súlyosabb állapotba kerülhetnek ellátásra” – fogalmazott Rékassy Balázs.  

A megkérdezett szakértők azt mondták, nincs vita azt illetően, hogy az egészségügy rendkívül alulfinanszírozott. Míg az Európai Unióban átlagosan 3000-3500 eurót szánnak egy fő egészségügyi kiadására egy évben, addig Magyarországon ez az összeg 1800 euró.