A várólisták csökkentésére szolgáló hagyományos eszközök, a megváltozott körülmények miatt nem fognak működni, ezért új megközelítésre van szükség, hangsúlyozta a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság konferenciáján Ónodi-Szűcs Zoltán, a Debreceni Egyetem egészségügyi kancellár-helyettese, a Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) átalakításáért felelős miniszteri megbízott.
Ónodi-Szűcs Zoltán elemzésében annak járt utána, hogy miért nem sikerül az államilag finanszírozott egészségügyben, a fekvőbeteg-ellátásban a várólisták csökkentésére allokált összegeket felhasználni, és miért nem csökkennek a várakozási idők a csípőprotézis-műtéteknél.
A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.
800 százalékos különbség
Példaként említette, hogy amíg 2019-ben Zala, Somogy, Baranya, Tolna, Csongrád vármegye esetében 4 százalék különbség volt a csípőprotézis-műtétre várakozók száma között, a várakozási idő esetében pedig 800 százalékos különbségeket találtak úgy fogalmazott, ebből az is látszik, hogy már 2019-ben sem volt minden rendben.
Kiemelte, jellemzően évente 40 ezer várólistás műtét történik a kórházakban. Az Economx megnézte, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) nyilvános adatbázisa szerint decemberben a három leghosszabb várólistán 25 660 beteg várakozik 60 napon túl. Összehasonlításképpen visszaidézzük, hogy nyár elején 23 684 beteg várt ugyanezekre a beavatkozásokra.
December 9-én:
- Csípőprotézisre: 7287 beteg vár;
- Térdprotézisre: 13 795 beteg vár;
- Szürkehályog-műtétre: 4578 beteg vár;
Ónodi-Szűcs Zoltán szerint, amikor elindult a Covid-19 világjárvány, akkor 5100 beteg volt a csípőprotézis várólistán, a követező években 11 200 körüli műtét maradt el, így 2024-re 16 300 betegnek kellett volna lennie a várólistákon, ehelyett csak 11 800 beteg volt. 4500 beteg pedig elment volna máshova, valószínűleg a magán egészségügyi ellátásba.
Erről egyébként 2023-ban írtunk is, hogy amíg korábban a betegek 2-4 százaléka keresett fel magánklinikát az ortopédiai műtétje miatt, tavaly már a magánkórházak a térd-és csípőprotézis-műtétek több mint 20 százalékát végezték.
Azt mondta Ónodi-Szűcs Zoltán, hogy nem az elmaradt műtétek miatt torlódtak fel a várólisták, hanem valami egészen más faktor miatt.
Az intézmények vizsgálata alapján az látszik, hogy 2023 nyarán és 2024 nyarán a skála két vége között a várakozás idő tekintetében 11-szeres különbségek voltak. A várólista csökkentési program arról szól, ha a műtéti számot növelik, akkor csökkenni fog a várólista hossza, de nem ez történik, az elemzés adatai szerint.
Példaként említette, hogy 2019-ben a műtétek:
- 20 százalékát 24 orvos végezte;
- 50 százalékát 92 orvos végezte;
- 90 százalékát pedig 340 orvos végezte el;
Az orvosok fele már öt évvel ezelőtt is 60 év feletti volt. 2019-ben 670 volt a műtétet végző orvosok száma, 2024 első félévében 680 olyan orvos volt, aki csípő műtétet képes volt operálni. 2019-ben 213 orvos végzett csípőműtétet, 2024-ben pedig 223 orvos, de a pecsétszámok alapján az orvosok közel harmada kicserélődött. Az elemzés hipotézise az volt, hogy miközben csökken a műtétek száma, eközben el kezd növekedni a várakozási idő. Viszont, ha elkezd növekedni a műtét szám, akkor pedig csökkennie kellene a várólistáknak is. De nem ez történt. Vagyis fel kell tenni a kérdést, hogy a Covid-19 okozta-e azt, ami a várólistáknál történik – fogalmazott Ónodi-Szűcs Zoltán.
Példaként említette, hogy manapság 300 kolléga fél vagy egy műtétet produkál havonta. Van egy olyan kategória, aki hetente egy műtétet végez, ők azok egyébként, akik rutinosan operálják a csípőprotéziseket. Ha ez a 178 kolléga mostantól nem heti egy, hanem két műtétet végezne, akkor ez több mint kilencezer műtétet jelentene évente, és akkor le is lenne dolgozva a várólista. Kiemelte, nem humánerőforrás gond van az egészségügyben, hanem valami egészen mással állunk szemben.
A covid alatt, ami történt, az nem oka annak, ami most a várólistákon látszik, az intézményekben eltérő szabályok szerint kezelik a várólistákat. Azt nem tudja, hogy ha az intézmények arra hivatkoznak, hogy szakmai szabályok szerint működnek, akkor azt melyik szakmai szabály szerint teszik.
Megdöbbentő, hogy paradox módon, ahol növekedtek a műtét számok, a várakozási idő is nőtt. Új világra ébredtünk, ahol új motivációra van szükség
– ezzel zárta előadását Ónodi-Szűcs Zoltán.
Idén kétmilliárd forint maradt a kasszában
Ugyanezen a konferencián Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatója megerősítette, hogy havonta 200 ezer ellátási esemény ragad benn az ellátórendszerben, aminek nem csak közvetlen hatása van, de olyan is, ami majd később jelenik csak meg.
A várólisták csökkentéséhez a pénzbeli segítség nem elég, úgy fogalmazott Kiss Zsolt, hogy tragédia a rendszerben, hogy a várólista csökkentésre rendelkezésre álló ötmilliárd forint forrásból kétmilliárd forint idén is bennragadt az egészségbiztosító kasszájában, erről itt írtunk bővebben.