Van kormányzati igény az egészségügyben végrehajtandó változásokra – nyilatkozta a Népszabadságnak a hétvégén Ónodi-Szűcs Zoltán. Szombaton a Magyar Idők írta meg, hogy Ónodi-Szűcs, az állami egészségügyi ellátórendszer fenntartásáért felelős intézet jelenlegi főigazgatója lesz az új egészségügyi államtitkár. A kormány hivatalosan még nem jelentette be Ónodi-Szűcs kinevezését.

Az elmúlt néhány hétben, amikor az államtitkári castingok alatt a sajtó rendre azt firtatta, hogy esetleg vállalná-e a posztot, Ónodi-Szűcs Zoltán mindig azzal tért ki, hogy ő csak akkor vállalná a tisztséget, ha politikai és pénzügyi támogatást is kapna a kormánytól az egészségügy átalakításához. A Népszabadság mostani kérdésére, hogy a poszthoz végül mit kapott: több pénzt, vagy politikai felhatalmazást a rendszerigazgatáshoz, erre válaszolta azt, hogy

a miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen úgy látta, van kormányzati igény az egészségügyben végrehajtandó változásokra. Mint mondta: ha értelmes célokat sikerül találni, nem lesz politikai vagy pénzügyi akadálya az egészségügy átalakításának.

Számára a hitelesség a legfontosabb, mert mint hangsúlyozta: „Nem tudok helyben járást vezényelni, ha eddig folyton azt mondtam, hogy változtatni kell, akkor most is erre készülök.”

Szócska Miklós, aki az ágazat kutatójaként alapozta meg elképzeléseit az egészségügy átalakítására, 2014-re elvérzett a folyamatok politikai menedzselésében. Az őt követő Zombor Gábor, aki korábban kórház- és városmenedzserként aratott sikereket, bírta a politika ütéseit, szeszélyes kilengéseit, de idén augusztus végi lemondásáig nem tudott új irányt szabni az egészségügy meghatározó folyamatainak.

Ónodi-Szűcs Zoltán szerint van igény a változásokra Reviczky Zsolt / Népszabadság

Ónodi-Szűcs tavaly decemberben, a lapunknak adott interjújában azt mondta: a Molnár Lajos-féle reformkísérlet óta az intézményrendszerben nem nagyon történt változás. Az azóta eltelt több mint nyolc év alatt viszont változott a technológia, a szakma, és még a lakosság igénye is. Ezért a rendszerhez hozzá kell nyúlni, és ezt azzal indokolta, hogy a rendszerváltás óta a 65 év felettiek száma körülbelül 270 ezer fővel gyarapodott. Ez olyan helyzet elé állítja az egészségügyet és a szociális ellátórendszert, amire szerinte senki sincs felkészülve. Hozzátette azt is, hogy sok pénz nyerhető meg és forgatható vissza értelmes célokra, ha a megyékben az intézmények között kialakulhatnak az egyértelmű betegutak. Azaz, ha mindenki számára világossá válik: mikor, kinek, hol, milyen ellátás érhető el a gyógyítási hierarchiában. Ezzel megszűnhetnek a párhuzamosságok.