Orvostechnikai Szövetség MedTech Europe GS1 Magyarország BME Orvostechnika Szakosztály

Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Hegedűs Zsolt: A szőnyeg alá söprés gyakorlatát akarom felszámolni

A rendszer nem működhet tovább úgy, hogy a döntésekből pont azok maradnak ki, akikről az egész szól – fogalmazott a MedicalOnline -nak Hegedűs Zsolt . Az új tárcavezető első miniszteri interjújában beszélt a parancsuralmi működés lebontásáról, a hálapénz „átalakult” rendszeréről és arról is, kiknek kell aggódniuk az egészségügyben induló transzparencia-leltár miatt.
További részletek

Hegedűs Zsolt felforgatja az egészségügyet – az ellenállók kapják a kulcspozíciókat

„Az egészségügyben nem pusztán kormányváltást, hanem rendszerváltást várnak az emberek” – indokolta lapunknak Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter, miért változik meg alapjaiban és cserél vezetőt valamennyi kulcsfontosságú kormányzati intézmény. A gyógyítás minőségének drámai romlását okozta, hogy az Orbán-rezsim sorra döntötte le az egészségügy „irányítótornyait”. Mindet újraépítik, és újakat, például minőségügyi hatóságot hoznak létre a gyógyítás színvonalának ellenőrzésére. Hat pontban mutatjuk be, hogy mi lesz az intézmények új funkciója és kik fogják vezetni ezeket, és hogy megroggyantásukkal milyen károkat okozott a leköszönő rendszer.
További részletek

Bejelentkezés

Keresés

Rásky László: A kórházi adósságspirálból való kilábalás hosszú távú megoldásokat igényel

  • Forrás: rtl.hu, 2025. január 9.
A kórházi adósságok kérdése évtizedek óta nyomasztja a magyar egészségügyet. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint a jelenlegi, 127 milliárd forintos adóssághelyzet drámai következményekkel járhat, ha nem történik alapvető változás a finanszírozásban. A beszélgetésben szóba került a kormány által ígért 150 milliárd forintos pluszforrás, valamint a betegek helyzete, akik közvetlenül érezhetik a rendszer problémáit.
   

A kórházi adósság mértéke és okai

A december végi adatok szerint a magyar kórházak több mint 127 milliárd forintos tartozást görgetnek maguk előtt, amelyet részben a konszolidációs összegek sem tudtak enyhíteni. Az adósságspirál évtizedek óta problémát jelent, és nemcsak a kórházigazgatók számára jelent nyomást, hanem a beszállítók helyzetét is jelentősen megnehezíti. A kifizetési határidők átlaga továbbra is 110-120 nap között mozog, de több beszállító fél évnél régebbi kintlévőségekről számolt be.

 

A betegek is érzik a helyzet súlyát

Ha a jelenlegi finanszírozási modell nem változik, az adósságkezelés hosszú távon a betegek ellátását is veszélyezteti. Az elmaradt fejlesztések és a stratégiai tervezés hiánya az ellátás színvonalának romlásához vezethet, ami közvetlenül érinti az egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevő embereket.

150 milliárdos forrás: elegendő vagy sem?

A kormány 2025-re 150 milliárd forintos többletforrást ígért az egészségügyi ágazatnak, hogy elkerüljék az adósságok további növekedését. Emellett egy 110 milliárd forintos összeggel rendeznék az eddig felhalmozódott tartozásokat. Bár ezek az összegek biztatónak tűnnek, szakértők szerint az alapvető problémák megoldásához hosszabb távú és strukturális változtatásokra lenne szükség.

Az egészségügyi ipar kilátásai

Az adósságproblémák mellett a közbeszerzések bonyolultsága és az uniós szabályozások, például az MDR-rendelet is jelentős kihívásokat támasztanak a magyar egészségügyi ipar számára. Bár a miniszteri biztos kinevezése pozitív lépésként értékelhető, a szakértők szerint ennél több konkrét intézkedés szükséges ahhoz, hogy az iparág versenyképessége javuljon.
 

Kitörési pont vagy további stagnálás?

Rásky László szerint a 2025-ös év nem hoz radikális fordulatot az egészségügyben. Az adósságspirálból való kitöréshez a jelenlegi finanszírozási modell teljes átalakítása szükséges, különben a rendszer továbbra is kiszolgáltatott marad, mind az intézmények, mind a betegek szempontjából.