„A kórházi adósságok keletkezése a legmegengedőbb számítás szerint is legalább húsz éves probléma. A jelenlegi kormány pechje, hogy 2023-tól kezdődően a probléma a korábbiakhoz képest ötször-hatszor nagyobbra nőtt. Ettől függetlenül, a kormány rendelkezik minden, a problémahalmaz megoldásához szükséges eszközzel” – mondta Rásky László, az OSZ főtitkára az eLitMednek, reagálva a Belügyminisztérium közleményére, melyet a tárca a Magyar Orvosi Kamara nyílt levelére adott válaszul.
„Az Orvostechnikai Szövetség nem véletlenül használja legszívesebben az államigazgatási szervek által közzétett adatokat és az állami vezetők által elmondott tényeket, információkat. A számok nem hazudnak, és szakmai kérdésekben a kormány szakpolitikai képviselői sem.
Az egészségirányítás kommunikációja szerint a fekvő- és járóbeteg-ellátásban jelenleg évente 250-300 milliárd forint adósság keletkezik. Ez a tervezett és rendelkezésre álló források nagyjából 10 százaléka. Felelős megnyilatkozó nem állíthatja, hogy bármilyen rendszer működőképességét nem veszélyezteti egy 10 százalékos pénzügyi-finanszírozási hiány”
– folytatta Rásky, aki szerint az egészségügybe vetett közbizalom állásáról jelenleg kizárólag az üzleti szereplők részéről rendelkeznek mérhető adatokkal.
Ez alapján elmondható, hogy az állami ellátórendszerrel szerződéses kapcsolatban álló üzleti entitások többsége az államot rosszul fizető, megbízhatatlan, arrogáns szereplőként írja le.
„Az elmúlt évben a Magyar Orvosi Kamara elvégezte az NNGYK hivatalos áthelyező határozatainak elemzését. Ebből kiderült, hogy az áthelyező határozatok 15-20 százalékában szerepel okként az eszközhiány is. Arról nincs tudomásunk, hogy életmentő beavatkozások maradtak volna el valamilyen eszköz hiánya miatt. A tervezett műtétek körében ez azonban egyre gyakoribb. A várólista-csökkentés jelenleg olyan helyzetben van, amit egy múlt őszi szakmai konferencián a NEAK jelenlévő képviselői sem értettek teljesen. A BM közleménye szerint is van maradvány ezen a soron. Aminek egészen egyszerűen az az oka, hogy a várólista-csökkentés mostani feltételrendszere alapján gyakorlatilag minden műtét veszteséget termel a kórháznak. Amiért viszont a BM nyilvánvalóan az intézményvezetőt veszi elő” – tette hozzá a szakember.
Rásky elmondta, „az elmúlt időszakban az egészségügybe áramló pluszforrások nagyságrendje valóban lenyűgöző. Szomorú azonban, hogy az egészségügyi bérhelyzet rendezése mellett már nem jutott forrás a gyógyítás egyéb, úgynevezett dologi kiadásainak érdemi bővítésére. Ami még szomorúbb: a tavalyi év végére több intézményben már a dologi kiadások elvont fedezete sem volt elégséges a bérek és bérköltségek kifizetésére, ezért kellett összességében csaknem 4 milliárd forint segélyt nyújtani ezeknek a kórházaknak.
Kétségkívül nagy eredmény, hogy az egészségpolitikának sikerült meggyőznie a Pénzügyminisztériumot, amely az idei évben valóban 150 milliárd forint pluszforrást biztosít az ellátórendszernek. Ugyanakkor ez az összeg várhatóan az idén keletkező adósság 50-60 százalékára lesz csak elégséges.
Nem mi mondjuk, az egészségirányítás vezetői mondják. Ugyancsak ’hatalmas’ előrelépés lenne, ha a kormány az ígérete szerint február végéig kifizetné a tavaly év végi lejárt adósságállományt.”
A beszállítók viszont úgy gondolják, hogy az elmúlt húsz évben erőn felül támogatták a hazai egészségügyet. Ideje lenne, hogy az állam egyenrangú partnerként kezelje őket.
„Tudomásul véve a politikai kommunikáció általános erkölcsi normáktól eltérő szabály- és szokásrendszerét, már azt is nagy eredménynek tartanánk, ha nem nekünk kellene szégyellni magunkat azért, mert szeretnénk időben hozzájutni a nekünk szerződés szerint járó összegekhez”
– üzente az OSZ főtitkára.
|
A Magyar Orvosi Kamara viszontválasza a BM közleményére A Magyar Orvosi Kamara az egészségügyről megfogalmazott észrevételei és javaslatai kialakítása és közzététele során a kamarai törvényben, jogszabályokban előírt feladatait látja el. Véleményünket mindenkor pártpolitikától függetlenül, az ismert hazai és nemzetközi statisztikai adatok, valamint tagjaink és betegeink megismert tapasztalatai alapján, a való életből merítve alakítjuk ki. Célunk kollégáink szakmai képviselete és az egészségügyi rendszer jobbítása, az ehhez szükséges párbeszéd és folyamatok megindítása. Az egészségügy finanszírozását illetően 7339 megkérdezett orvos 97,2%-a támogatta a társadalmi kampány megindítását.
|
