2025 februárjában rendezhetik az egészségügyi intézmények a tavalyi év végére összegyűlt mintegy 104 milliárdos adósságukat.
A Belügyminisztérium honlapján megjelent egy kormányrendelet-tervezet az egészségügyi szolgáltatók gazdálkodását segítő intézkedésekről. A javaslat szerint a kormány 96 milliárd forintnyi lejárt számla kiegyenlítésére juttatna forrást még februárban az egészségügynek, és a célra szánt összeget a hónap végéig ki is kellene fizetniük a hitelezőknek. A jogszabály-javaslat ezúttal is előírja a fizetési sorrendet, eszerint a piaci szállítók számláinak kiegyenlítése csak az állami köztartozások megfizetése után lehetséges. A jogszabály-tervezetet január 30-ig véleményezhetik az egészségügyi szervezetek.
Mint emlékezetes: tavaly havonta 14-15 milliárddal nőttek a kórházak kifizetetlen számlái. (Ez a növekmény 2023-ban még csak havonta átlagosan 3,7 milliárd volt.) A kormányzat a múlt évben háromszor is, összességében 143,4 milliárd forintnyi tartozást fizetett ki. Az első részletet, körülbelül 63,4 milliárd forintot május végéig kapták meg a kórházak, további 41,1 milliárdot júliusban, a harmadik adósságrendezés pedig novemberben történt.
A Magyar Államkincstár legfrissebb adatai szerint december végére az orvosi egyetemek adósságaival együtt ismét 104 milliárd forintnyi lejárt számla gyűlt össze az egészségügyben - mondta lapunknak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára – aki azt is hozzátette: a beszállítók üdvözlik a mostani adósság kiegyenlítésről szóló friss javaslatot, annál is inkább mert a beszállítók a tavaly év végi konszolidációt gyakorlatilag meg sem érezték. Abból is ugyanis cégeikhez csak nagyon kevés jutott el. Emlékeztetett arra is, hogy az idei költségvetésben az eladósodás lassításra a döntéshozók 150 milliárd forint plusz forrást biztosítottak.
Az egészségügy finanszírozási gondjairól az elmúlt hetekben a Népszavának több szakértő (Kincses Gyula, Rékassy Balázs )is beszélt. A Magyar Orvosi Kamara pedig január 10-én gyakorlatilag egy segélykiáltást tett közzé. Ebben egyebek mellett arra hívták fel a figyelmet, hogy a költségek töredékét sem fedező finanszírozás következménye a súlyos eladósodás és a betegek ellátatlansága. Mint írták: sok esetben az intézményvezetőknek nincs is más választásuk, mint visszafogni, korlátozni az ellátásokat. „Ez a helyzet abszurd, hiszen az egészségügyi intézmények alapvető célja a betegek ellátása – gazdasági szemszögből nézve azonban pont az alapcél teljesítése lehetetleníti el a működésüket”.