Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Drasztikusan romlik a helyzet, a betegek isszák meg a spórolás levét

Az idei év végére szakértői becslések szerint 100 milliárd forint tartozást halmozhatnak fel a kórházak. Rádai Tamás, az ETOSZ igazgatója úgy véli, akkor lesz változás, ha nagyobb prioritást kap az egészségügy. Rásky László, az OSZ főtitkára pedig még év vége előtti adósságrendezést sürget.
További részletek

Őrület az egészségügyben – Csúnyán eladósodtak megint a kórházak

A legfrissebb adatok szerint szeptember végére megközelítette a kórházak és háttérintézményeik tartozása a 80 milliárd forintot. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára lapunknak megerősítette, év végére 100 milliárd forint kifizetetlen számla lesz majd az intézményekben.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: economx.hu, 2025. április 1. - Koncsek Rita
Az egészségbiztosító azért alkotta meg a csípő-és térdprotéziseknél az új szakmai protokollt, mert az a cél, hogy a várólisták aránya elérje a 2019-es adatokat. A pandémia előtt 28 ezer beteg várt valamilyen műtéti beavatkozásra, jelenleg pedig több mint 32 ezer beteg van a várólistákon.
 

Magyarországon március utolsó napján a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint 23 366-an várnak valamilyen protézis műtétre

Az egészségbiztosító április 1-től új várólista-protokoll szabályokat alkalmaz a térd-és csípőprotézisre váró betegeknél. A NEAK azt írta lapunknak küldött válaszaiban, hogy a cél a pandémia előtti vagyis a 2019-es évi kedvező várakozási idők elérése. Akkor az összes várólistán 28 ezer beteg volt, idén március elején pedig 32 300 beteg várt valamilyen műtéti beavatkozásra 60 napon túl a hazai államilag finanszírozott ellátórendszerben.

Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatója többször is hangsúlyozta, hogy tavaly a várólistákra szánt forrás 40 százalékát nem használták fel a kórházak, erről itt írtunk bővebben. Ezért változásra van szükség.
 

Megjelent az új protokoll

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) a napokban tette nyilvánossá a csípő-és térdprotézis műtétek friss protokollját. A 29 oldalas közlemény szerint a meghatározott szakmai kritériumokat az egészségügyi szolgáltatóknak a betegek várólistán történő regisztrálása során kell alkalmazni, amit az egészségbiztosító ellenőrizni fog, hogy ezeket az elvárásokat betartják-e az intézmények.

Vannak kontraindikációk vagyis ellenjavallatok a műtéti várólistára felkerülés esetén, például ha valaki túlsúlyos, a testtömegindexe 35-40 felett van.

Magyarországon az egészségbiztosító adatai szerint jelenleg 8129 beteg vár csípőprotézis műtétre 60 napon túl. Március elején 7784 beteg várt, csípőműtétre. Az átlagos tényleges várakozási idő a betegek számára az elmúlt hat hónapban jellemzően 122 nap volt, ez derül ki a NEAK adatbázisából. Azonban országszerte más és más hosszúságúak a várólisták. Például Nyíregyházán, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórházban 289 napot kellett várni a betegeknek az elmúlt fél évben, a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórházban pedig 258 napot. A legkevesebbet 40 napot a Észak-budai Szent János Centrumkórházban kellett türelmesnek lenni a csípőfájdalommal élő betegeknek, a János kórházban 223 beteg várakozik, és a tárgyhónapot megelőző fél évben 225 beteget műtöttek meg.

térdprotézis várólista adatok szerint március végén 15 237-en állnak sorba a műtők ajtajában, itt az átlagos tényleges várakozási idő a megelőző hat hónapban 262 nap volt. Március elején egyébkén a térdprotézis várólistán 14 784 beteg volt, vagyis egy hónap alatt 453 beteggel van több a várólistán.

A március végi adatok szerint a térdműtétek esetében sokkal tovább kell várni a betegeknek, mint a csípőprotézis műtétek esetén. Például a Somogy Vármegyei Kaposi Mór Oktató Kórházban az elmúlt fél évben 700 napnál is hosszabb volt a várakozási idő. A kaposvári kórházban jelenleg is 724 beteg áll sorban a műtők előtt. A Vas Vármegyei Markusovszky Egyetemi Oktatókórházban 525 napig kellett türelmesen várni a betegeknek. A Semmelweis Egyetemi Klinikai Központban is jelenleg közel 600 beteg vár térdprotézisre.

Az új várólista-protokoll az egészségügyi ellátásra szóló igényre, az ellátás lehetséges sorrendjére vonatkozóan olyan szakmai kritériumokat határoz meg, amelyek bizonyítottan összefüggnek, írja a NEAK.

Ilyen többek között: 

  • az ellátási igényre való jogosultság megállapítása;
  • az ellátás várható eredménye;
  • az érintett betegek beavatkozás nélkül várható állapotváltozása;
  • és az ellátási prioritás is.

A NEAK lapunknak azt válaszolta, hogy reményeik szerint a várólista-protokollok egyértelmű útmutatást adnak a várólista kezelésben dolgozó szakorvosok, és a szakszemélyzet részére annak érdekében, hogy konzisztens, szabványos, szakmai alapú, a betegeket támogató, transzparens szemléletben tegyék lehetővé az ellátás igénybevételét, ütemezését.

Közel 40 milliárd forint jutott várólisták csökkentésére

Az egészségbiztosító szerint a várólista-protokollok célja, hogy Magyarországon a várólista vezetésre kötelezett ellátások körében az ellátásban egységes szabályozás, ezt követően egységes gyakorlat alakuljon ki az ellátások egyenlő hozzáférhetősége érdekében, a sorrendiség és a szakmai prioritások meghatározásával, a hazai és nemzetközi szakmai ajánlások figyelembevételével mind a  várólistákra történő felvételkor, mind a várakozás időtartama alatt.

Az egészségügyi kormányzat, azért hogy a várólisták csökkenjenek, a koronavírus világjárvány alatt, valamint az azt követő időszakban összesen 39,7 milliárd forintot fordított célzottan a várólisták csökkentésére, közölte lapunkkal az állami egészségbiztosító.

A NEAK válaszai szerint 2024-ben Magyarországon 14 311 darab csípőprotézis és 9 542 darab térdprotézis műtétet végeztek a közfinanszírozott állami ellátásban.