Kivonul a magyar piacról a Mediq Direkt Kft., amely eddig a súlyos lábszárfekélyesek és a sztómával élők többsége (60 százaléka) számára biztosította a kötszereket, illetve egyéb eszközöket. Bár a döntését a holland-magyar vegyesvállalat kérésünkre sem kommentálta, úgy tudni, április végétől már nem működtették a sebkezelő centrumaikat. A cég ugyanis nemcsak kötszereket forgalmazott, de a nehezen gyógyuló sebek ellátásában is részt vettek, az ország 27 pontján működő szakrendelőikben havonta mintegy 3,5-4 ezer pácienst láttak el. Lapunk úgy tudja: az ott dolgozóknak már felmondtak. A támogatott gyógyászati segédeszközöket forgalmazó cégek nem igazán tudnak élni az inflációt kompenzáló áremelés lehetőségével. A hazai betegellátásból kivonuló cégnek valószínűleg mostanra fogytak el a tartalékai, így feladták.
Azt a szolgáltatást, amelyben akár ki is ment az orvos a beteghez, megnézte a lábát, fölírta a kötszert, majd az ágyban fekvőkhöz „kötözőasszonyt” is küldött, a jelen helyzetben, senki sem tudja majd pótolni
– kommentálta a történteket Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a Népszavának. Hozzátette: fennáll a veszély, hogy a kötszer piacon nem lehet maradéktalanul pótolni a most kivonuló céget. Rásky László emlékeztetett arra, hogy szervezete évek óta kongatja a vészharangot, mivel 2023 óta egyre szigorítják a támogatott kötszerekhez való hozzáférést. Ennek részben fiskális oka van, másrészt az intézkedések kapcsán arra hivatkoztak, hogy óriásiak a visszaélések, és ennek nyomán indokolatlanul sok közpénz folyik el.
Korábban lapunk többször is beszámolt a szigorításokról. 2023 tavaszától több gyógyászati segédeszköz, köztük modern kötszerek rendelésének feltételévé tették fotó készítését a sebről, ám máig nem határozták meg ennek pontos szabályait. Továbbra sincs lehetőség az E-térbe való feltöltésükre, ráadásul az orvosok nem kaptak sem eszközt, sem forrást arra, hogy ezeket a képeket elkészítsék, vagy esetleg kinyomtassák a dokumentáció mellé. Ezen bizonytalanságok miatt nagyon sok orvos már nem is írja fel, például a cukorbeteg súlyos lábszárfekélyeire a korszerű kétrétegű habszivacs kötszert. Átálltak a továbbra is még fotózás nélkül rendelhető habszivacsokra, csakhogy idén januártól azok is a „nehezített pályán” rendelhetők közé kerültek. Ugyanekkortól a felírható havi mennyiséget is csökkentették. További szigorítás, hogy a kezelés során alkalmazott kötszert kéthavonta cserélni kell, amennyiben pedig a kezelés időtartama eléri a 4 hónapot, a kezelőorvos az egészségbiztosító ellenőrző főorvosának ellenjegyzésével folytathatja a kezelést.
A szigorítások kétségkívül megtakarítással jártak a közkasszának. Amíg 2022 első három hónapjában 2,5 millió kötszer használtak el a betegek, addig idén ugyanezen időszakban már csak 1,9 milliót, azaz mintegy negyedével kevesebbet. A nagyon nehezen kezelhető fekélyek gyógyítására használt kétrétegű habszivacs-kötszerekből ugyanezen időszak alatt már több mint felével (59 százalékkal) csökkent a fölhasznált sebfedők száma.
Rásky László szerint miután a NEAK jó pár éve szigorú szabályozással erős kontroll alatt tartja a területet, nincs oka azzal hárítani a cégek áremelési és az érdekképviseletek szabályozási kéréseit, hogy ezen a területen visszaélések vannak. Lehetett volna engedni árat emelni, modernizálni az ellátást és elkerülni a piacvezető cég kivonulását. Sőt, a szövetségük azt is kezdeményezte, hogy emeljék a támogatási kulcsokat, hiszen miután most a NEAK az adott termékcsoport legolcsóbbikának árához ad 80 százalékos támogatást, az annál drágábbakhoz is csak ugyanekkora összeget,
egy komoly seb kezelésekor a betegnek havonta 10-12 ezer forintot is hozzá kell tennie.
Az ilyen kezelésekre szorulóknak, akik főként idősek és nagyon elesettek, ez súlyos teher, ám az egészségügyi kormányzat az ilyen irányú kéréseikre a füle botját sem mozdította eddig – mondta.