Egyre több sérült gyereket, kamaszt, felnőttet gondozó család küzd azzal, hogy nem, vagy nem mindig tudják kiváltani a közgyógyellátásban elérhető pelenkákat. A kínálat kiszámíthatatlan, a támogatott típusok gyorsan eltűnnek, az alternatívák pedig sokszor drágák vagy alkalmatlanok. Mindezek hátterében az Orvostechnikai Szövetség szerint gazdasági okok állnak. Egy anya azt mesélte: Szlovákiában könnyebben, sőt olykor olcsóbban is beszerezheti a megfelelő pelenkát.
A 14 éves Bori ma is pelenkás. Etetni és öltöztetni kell, nem beszél, édesanyja szerint megérti ugyan a dolgokat, de csak rövid utasításokat tud egyedül végrehajtani. Izomhipotónia, azaz laza izomzat miatt önmaga ellátására sosem lesz képes, sosem volt és feltehetően soha nem lesz szobatiszta; élete végéig mások segítségére, pelenkázásra szorul. A pelenkák beszerzése viszont hónapról hónapra gondokat okoz a családnak.
A pelenkákból ugyanis napi három darabot finanszíroz közgyógyellátásra az állam, ami Bori édesanyja, Laky Barbara szerint édeskevés, így mindenképpen kell vásárolniuk havi néhány csomaggal saját költségre is. Ez minimum 12-16 ezer forintos extra kiadást jelent havonta, de típustól és mérettől függően az ár ennek akár sokszorosa is lehet, ami anyagilag megterhelő a család számára.
,,Ha nagyon ügyesek vagyunk, akkor is legalább napi öt darab az, amit elhasználunk, és akkor csak egy extra csomagot kell saját költségre vásárolnunk a hónap végén” – mondja a HVG-nek Laky Barbara.
A gond ugyanakkor a magas árak és az extra kiadások mellett leginkább azzal van, hogy a közgyógyellátásra kapható inkontinenciatermékek (betétek és pelenkák) listája szinte egyik pillanatról a másikra változik. Tapasztalataik szerint az, ami az egyik hónapban kapható, a következőben már nem. A gyógyszertárakban pedig rendszeresen szembesülnek azzal, hogy a számukra kiírt termék hiánycikk. Holott a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) lapunknak küldött tájékoztatása szerint jelenleg 6 funkcionális csoportba sorolva összesen 128 különböző típusú felnőttek számára rendelhető nadrágpelenka érhető el társadalombiztosítási támogatással, amelyek közül 53 féle közgyógyellátás jogcímen is felírható az arra jogosultak számára.
Mi a közgyógyellátás és mi a társadalombiztosítási támogatás?
A közgyógyellátás szociális alapon járó támogatás, amely az arra jogosultak számára ingyenes vagy kedvezményes árú gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket és gyógyászati ellátásokat biztosít.
A társadalombiztosítási támogatás egy általános állami támogatás, amely az egészségbiztosítás keretében biztosított személyek számára (tehát lényegében mindenkinek) bizonyos egészségügyi szolgáltatások és gyógyszerek árát csökkenti.
Van, hogy a márka, van, hogy egy méret tűnik el
,,Ez az egész pelenkamizéria évekkel ezelőtt azzal kezdődött, hogy az általunk addig használt típust (Tena) lecserélték egy másikra (Seni). A kettő között ég és föld volt a különbség, de idővel hozzászoktunk. Aztán 1-2 évvel később, tavaly novemberben Bori növekedése miatt újra kellett íratnunk a pelenkajavaslatunkat az orvossal. Ezúttal a doktor egy harmadik márkájú (Attends) pelenkát javasolt nekünk, amit viszont egyetlen alkalommal sem tudtam kiváltani. Tavaly november óta bármelyik patikában próbálkoztam, mindenhol azt mondták, hogy hiánycikk” – fejti ki a kislány édesanyja, aki ezzel egy időben a lánya orvosától azt a tájékoztatást kapta, hogy a közgyógyellátásra kapható termékek Online Segédeszköz Jegyzékében mindezek ellenére szerepel az a típusú pelenka, amit nekik is kiírtak.
Mivel azonban ezt valamilyen oknál fogva mégsem tudták beszerezni, a gyógyszertárban a család számára helyettesítő terméket ajánlottak, egy olyan márkát, amit már használtak (Seni), így a helyzetük egy időre megoldódott. Igaz, 15 ezer forintot rá kellett fizetniük a háromhavi adagra, azaz mintegy 270 darabra, mert ezeket a gyógyszerésztől kapott tájékoztatás szerint a patika ennyivel drágábban tudta beszerezni.
Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint ennek az összegnek a kifizetésére azért lehetett szükség, mert a jelenlegi közfinanszírozási rendszerben a NEAK a gyógyászati segédeszközök közfinanszírozás alapjául elfogadott árát állapítja meg. Ez azt jelenti, hogy a betegnek a közfinanszírozás alapjául elfogadott ár és a támogatás összege közötti térítési díjat kell kifizetnie a forgalmazónak. Ez a rendszer biztosítja, hogy a támogatás ne függjön a termék piaci árától, hanem egy központilag meghatározott árra épüljön.
,,A jelenleg is hatályos elvek alapján viszont csak a legalacsonyabb árú, úgynevezett referenciaeszköz szolgálható ki a közgyógyjogosultaknak, és csak ezekre az gyógyászati segédeszközökre van százalékos támogatás. Az ennél drágább eszközöknél a támogatás fixesítve van, azaz csak egy meghatározott összeget térít meg a biztosító a beteg helyett” – a fennmaradó összeget Rásky László szerint a betegeknek kell kifizetniük.
Amellett, hogy ez anyagilag megterhelő Barbaráék számára, a megvásárolt pelenkák minőségével is akadtak már problémáik. Előfordult például, hogy selejtes csomagot kaptak és az abban található összes pelenkát – mivel a csomagot nem cserélték ki – a gyereken ragasztószalaggal kellett rögzíteni.
A következő fordulat akkor jött, amikor ez az adag már majdnem elfogyott és Barbara ismét bement a helyi gyógyszertárba, hogy megpróbálja kiváltani a következő háromhavi adagot vagy az eredetileg felírt (Attends) márkájú pelenkákból, vagy némi ráfizetés ellenében a helyettesítő termékből (Seni).
,,Ekkor azzal fogadtak, hogy az eredetileg felírt márka még mindig nem kapható, közgyógyellátásra pedig már a helyettesítő termékből sem elérhető az M-es méret, vagyis az, amire Borinak szüksége van, mert levették a listáról. Ellenben az S-es és az L-es méret maradt, szóval olyan, mintha az M-es méretű gyerekek egyszercsak megszűntek volna” – mondja Barbara.
A szülőnek ekkor azt ajánlották fel, hogy havi 30 ezer forint kifizetése ellenében tudnak rendelni az M-es méretű termékből. Mivel azonban ez már bőven meghaladja azt a keretet, amit a kislány pelenkáira tudnak kigazdálkodni, Barbara jobb híján elkezdett alternatív megoldásokat keresni. A közösségi oldalán segítséget kért és adományként Bori annyi pelenkát kapott az elmúlt időszakban, hogy a családnak a közgyógyellátásra kiváltható csomagokon felül ebben az évben már nem kell további termékeket vásárolnia.
Sok helyen már megvenni sem lehet
Nem Bori és az anyukája, Barbara az egyetlen, akiknek a pelenkák beszerzése az elmúlt hónapokban tortúrává vált.
Hasonló tapasztalatokról számolt be Kismándor Csilla, a sérült gyerekekkel foglalkozó solymári Borsóház és a Borsóhéj Alapítvány vezetője is, akinek 20 éves lánya szintén felnőttpelenka viselésére szorul.
,,A lányom világéletében pelenkás volt. Évekig nagyon jól működött a rendszer, az egyetlen probléma az volt, hogy a közgyógyra kapható napi három darab nem volt elég, de számunkra nem okozott gondot ezt havi egy csomaggal kiegészíteni. Aztán egyszer csak, nem is tudom, hány évvel ezelőtt, közölték a patikában, hogy az általunk használt pelenkákat levették a listáról és már egyik sem kapható” – mondta a HVG-nek Kismándor Csilla.
Laky Barbarához hasonlóan ők is a helyettesítő termékeket kezdték el kipróbálni – mindig éppen azt, amelyik kapható volt. A Borsóház vezetője szerint ugyanakkor a gyógyszerekkel ellentétben egy adott típusú pelenkát nem egyszerű helyettesíteni. Például azért, mert ha nem passzol a méret és elmozdul, akkor a tartalma kifolyik, de az anyaga akár allergiás reakciókat is okozhat.
Mivel számukra egyik ilyen termék sem vált be, Csilla egyszerűen elkezdte a korábban használt és bevált típusú pelenkát saját költségen megrendelni. Ennek az ára kezdetben csomagonként 10 ezer forint volt, utána 11, 12, 13, 14 ezer, míg végül Csillának azt mondták a patikában, hogy mivel a terméket senki sem tudja megfizetni és már a közgyógylistán sincs rajta, a továbbiakban ezt a típusú pelenkát nem rendelik.
Több ezer forint a különbség
,,Az a folyamat zajlik most, hogy áttérnek az anyukák egy bizonyos pelenkára, és egyszer csak hopp, azt is leveszik. Lassan elfogynak a lehetőségek, a használható, jó minőségű pelenkák pedig már rég elfogytak” – jegyzi meg a szülő, aki a hozzájuk közeli Szlovákiába, Párkányba jár át a pelenkákat beszerezni. Itt ugyanis a tapasztalatai szerint egy csomag ugyanabból a 30 darabos termékből jellemzően 6-7 ezer forintba kerül, ellentétben a magyarországi 12-16 ezer forintos árakkal.
Ezt lapunk számára telefonon egy párkányi patikus is megerősítette, aki érdeklődésünkre elmondta, hogy bár a Tena márkájú felnőttpelenkák árai méretenként és típusonként eltérnek, de azoknak darabja jellemzően (állami támogatás nélkül) 40-50 eurócentbe kerül az országban. Ez 400 forintos árfolyammal számolva körülbelül 170-200 forint közötti összeget jelent darabonként, így tehát 30 pelenka ára Szlovákiában 5100-6000 forint között mozog.
Az Orvostechnikai Szövetség szerint az, hogy Szlovákiában olcsóbbak az inkontinenciatermékek, mint Magyarországon, elsősorban a két ország eltérő ártámogatási és egészségbiztosítási rendszerével magyarázható. Rásky László főtitkár azt mondja, a Magyarországon piacon lévő gyártócégek hasonló áron értékesítik a termékeket az Európai Unió területén, ezért szerinte elképzelhetetlen, hogy támogatás hiányában Szlovákiában vagy akár Romániában olcsóbbak lennének, mint nálunk.
A főtitkár hozzátette, hogy egy 2022-es elemzés szerint Szlovákia az inkontinenciatermékekre jóval magasabb közfinanszírozást biztosít egy főre vetítve, mint a többi V4-es ország, köztük Magyarország is. Ennek mértéke elegendő ahhoz, hogy a forgalmazók és a gyártók fenntarthatóan működhessenek. De mivel import termékekről van szó, Magyarországon hátrányt jelent az is, hogy nem vagyunk részei az euróövezetnek.
És bár a szlovák rendszer sem teljesen rugalmas, ott is vannak szabályozott árak, Rásky László azt mondja, hogy a jelek szerint a finanszírozás mértéke és a rendszer működése itt stabilabb ellátást biztosít.
A Szlovákia és Magyarország közötti árkülönbségekkel kapcsolatban a HVG megkérdezte a Belügyminisztériumot, amely levelünket továbbította a NEAK-nak. Ha válaszolnak kérdéseinkre, cikkünket frissítjük.
Nem éri meg a gyártónak
Hogy mi miatt változik folyamatosan a közgyógyellátásra kapható termékek listája és hogy hogyan fordulhat elő az, hogy egy termékből huzamosabb időn keresztül hiány van a gyógyszertárakban, azzal kapcsolatban az Orvostechnikai Szövetség a HVG-nek gazdasági okokat nevezett meg.
Szerintük a NEAK által megállapított árak, amelyekből a társadalombiztosítási támogatást számítják, hosszú ideje nem követik a valós gazdasági változásokat, például az inflációt és a forint árfolyamának ingadozását. Mivel azonban a gyógyászati segédeszközök, így az inkontinencia termékek is szinte teljes mértékben importból származnak, a forint árfolyamának gyengülése és az infláció drasztikus növekedése jelentősen megemelte a beszerzési és szállítási költségeket.
Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára azt mondja; ,,A fenti okok miatt a forgalomba hozóknak egy idő után már nem érte meg, sőt, veszteséget termelt, hogy a forgalmazók a támogatott áron kötelesen értékesíteni a termékeket. A gyógyászati segédeszközöket kiszolgáló forgalmazók számára pedig külön gondot jelentett, hogy a vonatkozó jogszabályok szerint ellátási kötelezettségük van, azaz elvben nem tagadhatják meg a vények beváltását, akkor sem, ha az adott eszközt csak veszteséggel tudják forgalmazni.”
A szakértő szerint a forgalomba hozók próbálkoztak a NEAK-nál áremelési kérelmekkel, de ezeket sok esetben elutasították, vagy el sem bírálták azzal az indokkal, hogy amíg egyetlen forgalmazó is képes ellátni a piacot, addig nincs szükség beavatkozásra.
Emiatt viszont a forgalomba hozók számára a helyzet tarthatatlanná vált, így egyetlen lehetőségük maradt. Az, hogy a termékeket kivonják a társadalombiztosítási támogatásból és piaci áron értékesítsék.
,,Ez a lépés jelentős terhet ró az érintett betegekre és családjukra, akiknek a korábban támogatott termékek teljes árát kell megfizetniük. A szakmai szervezetek, mint például az Orvostechnikai Szövetség (OSZ), folyamatosan kongatják a vészharangot, és rámutatnak a probléma mélységére, amely nemcsak az inkontinencia-ellátást, hanem számos más gyógyászati segédeszköz-területet is érint” – mondja a szövetség főtitkára.
Nemcsak sérült gyerekeket érint
A Borsóház vezetőjének, Kismándor Csillának számszerű adatai nincsenek arról, pontosan hány olyan sérült gyereket nevelő család van az országban, akiknek gondot okoz a pelenkák beszerzése, a munkájából adódóan azonban napi szinten küszködő szülők tucatjával találkozik.
,,Hallom és látom, hogy kínlódnak a családok. Nagyon-nagyon nagy gondot okoz a váltás, amikor kinövi egy sérült gyerek a kapható gyerekpelenkákat. Egyrészt, mert lelkileg és a gyakorlatban sem könnyű elfogadni, hogy egy gyerek örök életére pelenkás marad, másrészt pedig a felnőttpelenkák körüli tortúra is nehezíti a helyzetet” – fogalmaz.
Ő tud olyanról, aki ameddig csak lehet, a boltokban kapható nagyméretű gyerekpelenkákból válogat, ezekből ugyanis a tapasztalatai szerint egyre nagyobb méretűek is megjelennek a piacon. Előbb vagy utóbb viszont ezeket is kinövik, arról nem is beszélve, hogy nagyméretű pelenkákra nem csupán sérülten született gyerekeknek lehet szüksége. Idősek, műtétekből lábadozók illetve olyan felnőttek is rászorulhatnak, akiket valamilyen baleset vagy fizikai trauma ért.
Kismándor Csilla kérdésbe fogalmazza aggodalmait: ,,Ők mit csinálnak, ha a közgyógyellátásban nem jutnak hozzá a felnőttpelenkákhoz, teljes áron nem tudják azokat megvenni, és nincsenek olyan helyzetben, mint én, hogy külföldről szerezzék be?”
A pelenkákból ugyanis napi három darabot finanszíroz közgyógyellátásra az állam, ami Bori édesanyja, Laky Barbara szerint édeskevés, így mindenképpen kell vásárolniuk havi néhány csomaggal saját költségre is. Ez minimum 12-16 ezer forintos extra kiadást jelent havonta, de típustól és mérettől függően az ár ennek akár sokszorosa is lehet, ami anyagilag megterhelő a család számára.
,,Ha nagyon ügyesek vagyunk, akkor is legalább napi öt darab az, amit elhasználunk, és akkor csak egy extra csomagot kell saját költségre vásárolnunk a hónap végén” – mondja a HVG-nek Laky Barbara.
A gond ugyanakkor a magas árak és az extra kiadások mellett leginkább azzal van, hogy a közgyógyellátásra kapható inkontinenciatermékek (betétek és pelenkák) listája szinte egyik pillanatról a másikra változik. Tapasztalataik szerint az, ami az egyik hónapban kapható, a következőben már nem. A gyógyszertárakban pedig rendszeresen szembesülnek azzal, hogy a számukra kiírt termék hiánycikk. Holott a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) lapunknak küldött tájékoztatása szerint jelenleg 6 funkcionális csoportba sorolva összesen 128 különböző típusú felnőttek számára rendelhető nadrágpelenka érhető el társadalombiztosítási támogatással, amelyek közül 53 féle közgyógyellátás jogcímen is felírható az arra jogosultak számára.
Mi a közgyógyellátás és mi a társadalombiztosítási támogatás?
A közgyógyellátás szociális alapon járó támogatás, amely az arra jogosultak számára ingyenes vagy kedvezményes árú gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket és gyógyászati ellátásokat biztosít.
A társadalombiztosítási támogatás egy általános állami támogatás, amely az egészségbiztosítás keretében biztosított személyek számára (tehát lényegében mindenkinek) bizonyos egészségügyi szolgáltatások és gyógyszerek árát csökkenti.
Van, hogy a márka, van, hogy egy méret tűnik el
,,Ez az egész pelenkamizéria évekkel ezelőtt azzal kezdődött, hogy az általunk addig használt típust (Tena) lecserélték egy másikra (Seni). A kettő között ég és föld volt a különbség, de idővel hozzászoktunk. Aztán 1-2 évvel később, tavaly novemberben Bori növekedése miatt újra kellett íratnunk a pelenkajavaslatunkat az orvossal. Ezúttal a doktor egy harmadik márkájú (Attends) pelenkát javasolt nekünk, amit viszont egyetlen alkalommal sem tudtam kiváltani. Tavaly november óta bármelyik patikában próbálkoztam, mindenhol azt mondták, hogy hiánycikk” – fejti ki a kislány édesanyja, aki ezzel egy időben a lánya orvosától azt a tájékoztatást kapta, hogy a közgyógyellátásra kapható termékek Online Segédeszköz Jegyzékében mindezek ellenére szerepel az a típusú pelenka, amit nekik is kiírtak.
Mivel azonban ezt valamilyen oknál fogva mégsem tudták beszerezni, a gyógyszertárban a család számára helyettesítő terméket ajánlottak, egy olyan márkát, amit már használtak (Seni), így a helyzetük egy időre megoldódott. Igaz, 15 ezer forintot rá kellett fizetniük a háromhavi adagra, azaz mintegy 270 darabra, mert ezeket a gyógyszerésztől kapott tájékoztatás szerint a patika ennyivel drágábban tudta beszerezni.
Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint ennek az összegnek a kifizetésére azért lehetett szükség, mert a jelenlegi közfinanszírozási rendszerben a NEAK a gyógyászati segédeszközök közfinanszírozás alapjául elfogadott árát állapítja meg. Ez azt jelenti, hogy a betegnek a közfinanszírozás alapjául elfogadott ár és a támogatás összege közötti térítési díjat kell kifizetnie a forgalmazónak. Ez a rendszer biztosítja, hogy a támogatás ne függjön a termék piaci árától, hanem egy központilag meghatározott árra épüljön.
,,A jelenleg is hatályos elvek alapján viszont csak a legalacsonyabb árú, úgynevezett referenciaeszköz szolgálható ki a közgyógyjogosultaknak, és csak ezekre az gyógyászati segédeszközökre van százalékos támogatás. Az ennél drágább eszközöknél a támogatás fixesítve van, azaz csak egy meghatározott összeget térít meg a biztosító a beteg helyett” – a fennmaradó összeget Rásky László szerint a betegeknek kell kifizetniük.
Amellett, hogy ez anyagilag megterhelő Barbaráék számára, a megvásárolt pelenkák minőségével is akadtak már problémáik. Előfordult például, hogy selejtes csomagot kaptak és az abban található összes pelenkát – mivel a csomagot nem cserélték ki – a gyereken ragasztószalaggal kellett rögzíteni.
A következő fordulat akkor jött, amikor ez az adag már majdnem elfogyott és Barbara ismét bement a helyi gyógyszertárba, hogy megpróbálja kiváltani a következő háromhavi adagot vagy az eredetileg felírt (Attends) márkájú pelenkákból, vagy némi ráfizetés ellenében a helyettesítő termékből (Seni).
,,Ekkor azzal fogadtak, hogy az eredetileg felírt márka még mindig nem kapható, közgyógyellátásra pedig már a helyettesítő termékből sem elérhető az M-es méret, vagyis az, amire Borinak szüksége van, mert levették a listáról. Ellenben az S-es és az L-es méret maradt, szóval olyan, mintha az M-es méretű gyerekek egyszercsak megszűntek volna” – mondja Barbara.
A szülőnek ekkor azt ajánlották fel, hogy havi 30 ezer forint kifizetése ellenében tudnak rendelni az M-es méretű termékből. Mivel azonban ez már bőven meghaladja azt a keretet, amit a kislány pelenkáira tudnak kigazdálkodni, Barbara jobb híján elkezdett alternatív megoldásokat keresni. A közösségi oldalán segítséget kért és adományként Bori annyi pelenkát kapott az elmúlt időszakban, hogy a családnak a közgyógyellátásra kiváltható csomagokon felül ebben az évben már nem kell további termékeket vásárolnia.
Sok helyen már megvenni sem lehet
Nem Bori és az anyukája, Barbara az egyetlen, akiknek a pelenkák beszerzése az elmúlt hónapokban tortúrává vált.
Hasonló tapasztalatokról számolt be Kismándor Csilla, a sérült gyerekekkel foglalkozó solymári Borsóház és a Borsóhéj Alapítvány vezetője is, akinek 20 éves lánya szintén felnőttpelenka viselésére szorul.
,,A lányom világéletében pelenkás volt. Évekig nagyon jól működött a rendszer, az egyetlen probléma az volt, hogy a közgyógyra kapható napi három darab nem volt elég, de számunkra nem okozott gondot ezt havi egy csomaggal kiegészíteni. Aztán egyszer csak, nem is tudom, hány évvel ezelőtt, közölték a patikában, hogy az általunk használt pelenkákat levették a listáról és már egyik sem kapható” – mondta a HVG-nek Kismándor Csilla.
Laky Barbarához hasonlóan ők is a helyettesítő termékeket kezdték el kipróbálni – mindig éppen azt, amelyik kapható volt. A Borsóház vezetője szerint ugyanakkor a gyógyszerekkel ellentétben egy adott típusú pelenkát nem egyszerű helyettesíteni. Például azért, mert ha nem passzol a méret és elmozdul, akkor a tartalma kifolyik, de az anyaga akár allergiás reakciókat is okozhat.
Mivel számukra egyik ilyen termék sem vált be, Csilla egyszerűen elkezdte a korábban használt és bevált típusú pelenkát saját költségen megrendelni. Ennek az ára kezdetben csomagonként 10 ezer forint volt, utána 11, 12, 13, 14 ezer, míg végül Csillának azt mondták a patikában, hogy mivel a terméket senki sem tudja megfizetni és már a közgyógylistán sincs rajta, a továbbiakban ezt a típusú pelenkát nem rendelik.
Több ezer forint a különbség
,,Az a folyamat zajlik most, hogy áttérnek az anyukák egy bizonyos pelenkára, és egyszer csak hopp, azt is leveszik. Lassan elfogynak a lehetőségek, a használható, jó minőségű pelenkák pedig már rég elfogytak” – jegyzi meg a szülő, aki a hozzájuk közeli Szlovákiába, Párkányba jár át a pelenkákat beszerezni. Itt ugyanis a tapasztalatai szerint egy csomag ugyanabból a 30 darabos termékből jellemzően 6-7 ezer forintba kerül, ellentétben a magyarországi 12-16 ezer forintos árakkal.
Ezt lapunk számára telefonon egy párkányi patikus is megerősítette, aki érdeklődésünkre elmondta, hogy bár a Tena márkájú felnőttpelenkák árai méretenként és típusonként eltérnek, de azoknak darabja jellemzően (állami támogatás nélkül) 40-50 eurócentbe kerül az országban. Ez 400 forintos árfolyammal számolva körülbelül 170-200 forint közötti összeget jelent darabonként, így tehát 30 pelenka ára Szlovákiában 5100-6000 forint között mozog.
Az Orvostechnikai Szövetség szerint az, hogy Szlovákiában olcsóbbak az inkontinenciatermékek, mint Magyarországon, elsősorban a két ország eltérő ártámogatási és egészségbiztosítási rendszerével magyarázható. Rásky László főtitkár azt mondja, a Magyarországon piacon lévő gyártócégek hasonló áron értékesítik a termékeket az Európai Unió területén, ezért szerinte elképzelhetetlen, hogy támogatás hiányában Szlovákiában vagy akár Romániában olcsóbbak lennének, mint nálunk.
A főtitkár hozzátette, hogy egy 2022-es elemzés szerint Szlovákia az inkontinenciatermékekre jóval magasabb közfinanszírozást biztosít egy főre vetítve, mint a többi V4-es ország, köztük Magyarország is. Ennek mértéke elegendő ahhoz, hogy a forgalmazók és a gyártók fenntarthatóan működhessenek. De mivel import termékekről van szó, Magyarországon hátrányt jelent az is, hogy nem vagyunk részei az euróövezetnek.
És bár a szlovák rendszer sem teljesen rugalmas, ott is vannak szabályozott árak, Rásky László azt mondja, hogy a jelek szerint a finanszírozás mértéke és a rendszer működése itt stabilabb ellátást biztosít.
A Szlovákia és Magyarország közötti árkülönbségekkel kapcsolatban a HVG megkérdezte a Belügyminisztériumot, amely levelünket továbbította a NEAK-nak. Ha válaszolnak kérdéseinkre, cikkünket frissítjük.
Nem éri meg a gyártónak
Hogy mi miatt változik folyamatosan a közgyógyellátásra kapható termékek listája és hogy hogyan fordulhat elő az, hogy egy termékből huzamosabb időn keresztül hiány van a gyógyszertárakban, azzal kapcsolatban az Orvostechnikai Szövetség a HVG-nek gazdasági okokat nevezett meg.
Szerintük a NEAK által megállapított árak, amelyekből a társadalombiztosítási támogatást számítják, hosszú ideje nem követik a valós gazdasági változásokat, például az inflációt és a forint árfolyamának ingadozását. Mivel azonban a gyógyászati segédeszközök, így az inkontinencia termékek is szinte teljes mértékben importból származnak, a forint árfolyamának gyengülése és az infláció drasztikus növekedése jelentősen megemelte a beszerzési és szállítási költségeket.
Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára azt mondja; ,,A fenti okok miatt a forgalomba hozóknak egy idő után már nem érte meg, sőt, veszteséget termelt, hogy a forgalmazók a támogatott áron kötelesen értékesíteni a termékeket. A gyógyászati segédeszközöket kiszolgáló forgalmazók számára pedig külön gondot jelentett, hogy a vonatkozó jogszabályok szerint ellátási kötelezettségük van, azaz elvben nem tagadhatják meg a vények beváltását, akkor sem, ha az adott eszközt csak veszteséggel tudják forgalmazni.”
A szakértő szerint a forgalomba hozók próbálkoztak a NEAK-nál áremelési kérelmekkel, de ezeket sok esetben elutasították, vagy el sem bírálták azzal az indokkal, hogy amíg egyetlen forgalmazó is képes ellátni a piacot, addig nincs szükség beavatkozásra.
Emiatt viszont a forgalomba hozók számára a helyzet tarthatatlanná vált, így egyetlen lehetőségük maradt. Az, hogy a termékeket kivonják a társadalombiztosítási támogatásból és piaci áron értékesítsék.
,,Ez a lépés jelentős terhet ró az érintett betegekre és családjukra, akiknek a korábban támogatott termékek teljes árát kell megfizetniük. A szakmai szervezetek, mint például az Orvostechnikai Szövetség (OSZ), folyamatosan kongatják a vészharangot, és rámutatnak a probléma mélységére, amely nemcsak az inkontinencia-ellátást, hanem számos más gyógyászati segédeszköz-területet is érint” – mondja a szövetség főtitkára.
Nemcsak sérült gyerekeket érint
A Borsóház vezetőjének, Kismándor Csillának számszerű adatai nincsenek arról, pontosan hány olyan sérült gyereket nevelő család van az országban, akiknek gondot okoz a pelenkák beszerzése, a munkájából adódóan azonban napi szinten küszködő szülők tucatjával találkozik.
,,Hallom és látom, hogy kínlódnak a családok. Nagyon-nagyon nagy gondot okoz a váltás, amikor kinövi egy sérült gyerek a kapható gyerekpelenkákat. Egyrészt, mert lelkileg és a gyakorlatban sem könnyű elfogadni, hogy egy gyerek örök életére pelenkás marad, másrészt pedig a felnőttpelenkák körüli tortúra is nehezíti a helyzetet” – fogalmaz.
Ő tud olyanról, aki ameddig csak lehet, a boltokban kapható nagyméretű gyerekpelenkákból válogat, ezekből ugyanis a tapasztalatai szerint egyre nagyobb méretűek is megjelennek a piacon. Előbb vagy utóbb viszont ezeket is kinövik, arról nem is beszélve, hogy nagyméretű pelenkákra nem csupán sérülten született gyerekeknek lehet szüksége. Idősek, műtétekből lábadozók illetve olyan felnőttek is rászorulhatnak, akiket valamilyen baleset vagy fizikai trauma ért.
Kismándor Csilla kérdésbe fogalmazza aggodalmait: ,,Ők mit csinálnak, ha a közgyógyellátásban nem jutnak hozzá a felnőttpelenkákhoz, teljes áron nem tudják azokat megvenni, és nincsenek olyan helyzetben, mint én, hogy külföldről szerezzék be?”