Megjelent a legújabb OECD-jelentés, amely a tagállamok egészségügyi rendszeréről és a lakosság egészségügyi állapotáról ad átfogó képet. Ebből kiderül például az, hogy Magyarországon a születéskor várható élettartam 76,7 év, ami 4,4 évvel alacsonyabb az OECD-átlagnál. A legmagasabb várható élettartamot a svájciak érik el, ott ez 84,3 év. A megelőzhető halálozás aránya Magyarországon 100 ezer főre vetítve 249 volt, jóval magasabb az OECD-átlagnál, amely 145.
Az öngyilkosságok aránya Magyarországon 15/100 000 fő volt, míg az OECD-átlag 11/100 000 fő. A felmérésből kiderül az is, hogy a magyarok 9,6 százaléka értékelte egészségi állapotát rossznak vagy nagyon rossznak, miközben az OECD-átlag 8 százalék.
Általánosságban elmondható, hogy továbbra is komoly egészségügyi kockázatot jelent a dohányzás, az alkoholfogyasztás és az elhízás.
- A magyarok 24,9 százaléka naponta dohányzik, ami magasabb az OECD 14,8 százalékos átlagánál.
- Az alkoholfogyasztás (tiszta alkoholban számítva) szintén magasabb volt az OECD átlagánál: Magyarországon 10,3 liter/fő, míg az OECD-átlag 8,5 liter/fő.
- A felnőttek 33 százaléka nem végzett elegendő fizikai aktivitást, ami magasabb az OECD 30 százalékos átlagánál.
- Az önbevallásos elhízottság gyakoriság 22 százalék volt, ami ugyancsak magasabb az OECD-átlagnál (19 százalék).
Vannak azért pozitívumok is hazánkra vonatkozóan, például Magyarországon a lakosság 96 százaléka részesül alapvető egészségügyi szolgáltatásokból. Magyarországon a jogosult gyermekek 100 százaléka kapott DTP-oltást (diftéria azaz torokgyík, tetanus azaz merevgörcs, ami gyakran halállal végződő fertőző betegség és pertussis vagyis szamárköhögés), ami magasabb az OECD-átlagnál. Ugyanakkor a magyaroknak csak 41 százaléka elégedett a minőségi egészségügyi ellátás elérhetőségével (az OECD-átlag 64 százalék).
Még mindig keveset költ az állam
Magyarország egy főre jutó egészségügyi kiadása 3303 dollár, ami jelentősen alacsonyabb az OECD-átlagnál (5967 dollár). Ez a GDP 6,5 százalékát teszi ki, míg az OECD-átlag 9,3 százalék. Érdekes adat, hogy a prevencióra ugyanannyit költünk, mint az OECD-átlag, megelőzésre Magyarország a jelenlegi egészségügyi kiadások 3,4 százalékát fordítja.
Az adatok alapján az látszik, hogy míg gyógyszerészekből jól állunk, addig ápolókból borzasztó nagy hiány van. Magyarországon 100 000 lakosra 87 gyógyszerész jut, míg az OECD-átlag 86. 1000 lakosra 3,6 gyakorló orvos jut (az OECD átlag 3,9), és 5,5 gyakorló ápoló (az OECD átlag 9,2). Száz 65 év feletti személyre 1,9 hosszú távú gondozási dolgozó jut, ami alacsonyabb az OECD-átlagnál (5). Kórházi ágyszámokban viszont jobban állunk, mint az átlag: Magyarországon 1000 lakosra 6,5 kórházi ágy jut, ami magasabb az OECD-átlagnál (4,2).
A jelentésből jól látszik, hogy Magyarország mennyire elmaradt a többi országhoz képest abban, hogy egy főre hány CT-MR gép jut, azonban ezen az arányon a jövőben javítani fog, hogy az állam nemrégiben számos új gépet beszerzett. A jelentésben egyébként az szerepel, hogy Magyarországon 1 millió lakosra 18 CT-szkenner, MRI-készülék és PET-szkenner jut, míg az OECD-átlag 51.
A jelentés szerint a szürkehályog-műtétekre 2024-ben a betegek kevesebb mint 20 százalékának kellett három hónapnál hosszabb ideig várnia Magyarországon. A csípőprotézis-műtétek esetében 2024-ben a medián várakozási idő Svédországban és Spanyolországban 67 nap volt, Magyarországon viszont több mint fél év (209 nap).
A jelentésben a védőoltások kapcsán kiemelték, hogy az influenza egy gyakori szezonális fertőző betegség, amely világszerte évente 3-5 millió súlyos esetet és becslések szerint 650 ezer halálesetet okoz. Az éves oltás ajánlott a magas kockázatú csoportok számára, beleértve a 65 éves és idősebb felnőtteket. A WHO 75 százalékos influenzaoltási célkitűzését 2023-ban csak Koreában (85), Mexikóban (83), az Egyesült Királyságban és Dániában (78) sikerült elérni. A lefedettség 20 százalék alatt volt Magyarországon.
Ami pedig a nemzeti szűrési protokollok alapján végzett vastagbélrák-szűrési programok lefedettségi arányait érinti, a legalacsonyabb, 9 százalékos érték Magyarországon volt.
Öregek az orvosok, nincs elég ápoló
Az orvosi munkaerő elöregedése egyre nagyobb aggodalomra ad okot számos OECD-országban. 2023-ban az OECD-országok orvosainak közel egyharmada (32 százalék) 55 év feletti volt. Lettország, Észtország, Olaszország és Magyarország azok az OECD-országok, ahol az 55 év feletti orvosok aránya a legmagasabb, legalább 44 százalékuk tartozik ebbe a korcsoportba.
2023-ban a kórházakban dolgozók száma a teljes népességhez viszonyítva legalább kétszer olyan magas volt Svájcban, az Egyesült Királyságban, Norvégiában, Dániában, az Egyesült Államokban, Izlandon és Franciaországban, mint Mexikóban, Chilében, Magyarországon és Koreában.
Több országban, többek között Lengyelországban, a balti országokban, Magyarországon, Olaszországban és Görögországban a 15 évesek kevesebb mint 1 százaléka szeretne ápoló lenni, ami komoly kihívás elé állítja az országokat az utánpótlás tekintetében.