Egy lakott házat kell felújítani, ehhez hasonlította a magyar egészségügyben a kórházi adósságkezelés során létrejövő paradigmaváltást Ivády Vilmos közgazdász, az Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának mesteroktatója a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság konferenciáján.
Idén a kórházak plusz 150 milliárd forint többletfinanszírozást kaptak. Bár a kórházi vezetők keze meg van kötve, amihez tartani kell magukat, de ezt az intézmények vezetőinek többség be is tartja – mondta Ivády Vilmos.
Kiemelte 2025-ben a többletforrásból:
- Élelmezésre: 47,3 milliárd forintot;
- Alapdíjra 51,3 milliárd forintot;
- Szakmafedezeti szorzóra pedig 44,4 milliárd forintot költenek az intézmények.
Idén a tolerálható kórházi adósság összege 96 milliárd forint lehet, a többlet konszolidációs igény pedig 10-15 milliárd forint lesz.
Az egyetemi klinikákon nem tarthatók a számok
2025-ben az inflációs hatás, 6,8 százalékos drágulással számolva eléri az 54 milliárd forintot. Felidézte Ivády Vilmos, hogy 2024-ben sokkal durvább adóssággal szembesültek az intézmények, akkor a kórházi adósságok összege elérte a 245 milliárd forintot.
Ivády Vilmos szerint az országos kórházi főigazgatóság (OKFŐ) által fenntartott kórházak részben tartották idén az adósság kereteket. Az első öt hónapban 32 kórház volt a tolerálható szint alatt.
Az OKFŐ kórházak adósság-túllépése 10 milliárd forint körül van, a négy egyetemi klinika pedig 3,4 milliárd forinttal lépte túl az adósságkeretet.
Jelenleg 44 olyan kórház van, amelyik a meghatározott limitet túllépte, ezek között pedig egy tucat kórház az, amelyik a tolerálható adósság-túllépés 60 százalékát adja, jellemzően az egyetemi klinikák azok, amelyek nem tudják tartani az elvárt adósságot – emelte ki Ivády Vilmos.
Magyarországon kórháznak hívják azt az intézményt, ahol legalább 80 aktív ágy van. A 160 kórházból 90 ilyen intézmény van, a maradék 70 intézményben még ennél is kevesebb beteget gyógyítanak, ugyanakkor kórházként finanszírozzák. Ezek közül most 36 kórház van limit alatt, vagyis nagyjából ennyi kórház tartotta a szigorú költségvetési elvárásokat.
A konferencián a megváltozott finanszírozásról tartott kerekasztal beszélgetésben Tóth Gábor, a Magyar Kórházszövetség elnöke elmondta, hogy nagy előrelépés volt, hogy az idén 150 milliárd forint pluszt kaptak az intézmények. A tolerálható adósság az pedig egy másik kérdés, hiszen a 2025-ös évet nem nulla forinttal kezdték a kórházak.
Úgy fogalmazott a Magyar Kórházszövetség elnöke, hogy nincs az a nagy pénz, amihez még egy kicsit nem lehetne hozzá tenni.
Kiemelte, hogy a szakmákat megfelelő szinten kellene honorálni, főleg a műtétes szakmák többsége termel veszteséget, ezen a téren jelentős változásra lenne szükség.
A többletforrás csökkentette a várólistákat
A mostani finanszírozás változása ösztönzőleg hatott például a radiológusokra – mondta Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja. A radiológusokat 60 százalékt többletfinanszírozásban részesültek, hogy több vizsgálatot végezzenek, hatékonyabban és gyorsabban dolgozzanak. Fendler Judit hozzátette, Szegeden a radiológiai várólisták minimálisra csökkentek.
A konferencián elhangzott ugyanakkor, hogy a kórházak teljesítménye még idén sem érte el a legutolsó békeidőbeli 2019-es szintet.
Jó példa a Heves vármegyei intézményi együttműködés, amiről Stankovics Éva, a Heves Vármegyei Markhot Ferenc kórház főigazgatója beszélt. Elmondta, hogy a vertikális irányítási struktúrában - ami három éve lépett életbe - senki nem tiltotta meg az intézményeknek, hogy horizontálisan is együttműködjenek a városi intézményekkel. A vármegyei kórház a hatvani, a gyöngyösi és a parádfürdői intézményekkel dolgozik együtt. Kiemelte, hogy projekt teameket alakítottak ki, és ez a munkamódszer már számos eredményt hozott az év folyamán. A vármegyék közül Hevesben lehet a legkevesebbet ellátási szűkösségről hallani, hiszen az intézmények egymást támogatva működnek, még pedig úgy, hogy kapacitásokat csoportosítanak át, ha erre szükség van.
A CT-MR államosítással kapcsolatban Bakos Gábor, a Fejér Vármegyei Szent György Kórház főigazgatója kiemelte, hogy bár megtörtént november 1-jén az átállás, de az informatikai problémák még mindig fennállnak. Példaként említette, hogy vagy az EESZT-be nem mennek fel a képek, vagy megtelik egy adattároló, ami tíz évig jó volt. A vármegyei kórház abban bízik, hogy 2026-ban az éves szinten várható eredményjavulás, az átállás miatt 376 millió forint lehet.
Az egész CT-és MR-gépek államosítási projektjére rányomta a bélyeget, hogy egy évvel elhalasztották a gépek államosítását. A szakdolgozók még egy hónappal az átállás előtt is nehezen akarták aláírni a papírokat, mert azt gondolták, hogy megint lesz valami gikszer.
A HR-gondokkal kapcsolatban elmondta, a piac felbolydult, éles verseny alakult ki a dolgozókért. Az átvételkor a jogszabály szerint a szakdolgozók bére nem lehetett kevesebb, mint amennyit korábban kaptak a magánellátóknál.
Heteken belül megszűnik a HIS-rendszer
Több mint 3 éve jelent meg, és derült égből villámcsapásként ért bennünket az a jogszabály, ami az egészséginformatikai szolgáltatások központosításáról szólt, és ebben a pillanatban tűnt el a medikai beszállítók jövőképe is, mondta Király Gyula, a Hospitality Kft. stratégiai vezetője. A három évvel ezelőtti kormányrendeletben azt fogalmazták meg, hogy a hazai állami egészségügyi intézményekben záros határidőn belül csak egyetlen, a jogszabály megjelenésével egy időben megvásárolt eMedSolution (eMedSol) medikai rendszer működhet. Hozzátette: közel 700 ember munkája kerül veszélybe.
Eddig csupán 18 intézmény állt át, és a több mint 60 kórház átállását lehetetlen megvalósítani 2026-ig.
Király Gyula szerint, ha a projektet egy évvel meghosszabbítják, az akkor is kivitelezhetetlen. Vannak hiányzó modulok az eMedSol-ban, ennek az átállásnak csak vesztese van, mert ez a projekt teljesen eredménytelen – tette hozzá a szakember.