A kórházak tavaly év végére már 96 milliárd forint adósságot halmoztak fel, így a hamarosan érkező, kormányzati 80 milliárd adósságkiegyenlítés legfeljebb a lejárt számláik alig több mint négyötödére elég. A keret felosztását a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) végzi, ennek eredményét még nem hozták nyilvánosságra. Az eladósodott intézmények a pénz felhasználásához külön sorvezetőt kapnak.
A Népszava egészségpolitikai podcastje, a Szike kórházi adósságokról szóló januári adásában Király Gyula, a Hospitaly Kft. társtulajdonosa egyebek mellett azt panaszolta, a kisebb beszállítók sokszorosan hátrányban vannak előbb meg kell küzdeniük a megbízásért, majd újabb verseny kezdődik, hogy őt is kifizessék. S ekkor már nemcsak az adott termékkörben szállító társakkal versenyez, hanem minden egyes beszállítóval. Elmondta azt is, hogy az elmúlt öt év alatt számlái 80 százalékát késve fizették, amire se késedelmi kamat, de egyéb kompenzáció nem érkezett. A kifizetésért folyó versenyt az is torzítja, hogy a kórházaknak adott sorvezető rendszerint azt is megszabja, hogy a konszolidációként kapott összegből például elsőként az állami szállítókat kell kielégíteniük.
Százmilliárd forint adósság árnyéka: mi törik el először a kórházi ellátásban?
A reméltnél várhatóan egy-másfél hónappal később jutnak csak pénzhez az…
- Miután a NEAK már postázta a pénzt, onnantól kezdve viszonylag gyorsan utalnak a kórházak – közölte lapunkkal Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Először a december végén már 60 napja lejárt számlákat egyenlíthetik ki az intézmények, ha marad pénzük, akkor fizethetik ki a két hónapnál kevesebb ideje lejártakat. A baj az, hogy miután a tavalyi adósságrendezés átcsúszott idén február elejére, már a „60 napos” lejártak is 90 napot késnek a beszállítóknál. Amikor pedig a kórháznál nincs elég pénz a tartozások kiegyenlítésére, akkor elindulhat a játék: ki kapja meg a neki járó összeget, s ki nem? Az adósság rendezéséről szóló jogszabályból eleve látszik, hogy a tartozások 15 százalékára még biztosan várni kell egy ideig – tette hozzá Rásky László.
Az utólagos adósságrendezés megelőzésére az Orbán- kormány a tavalyi évben előre odaadott terven felüli 150 milliárd forintot az ellátóknak. Ennek ellenére gyűlt össze a közel 100 milliárdnyi kifizetetlen számla.
Ha nem elég a pénz két adósságrendezés között, az intézményvezetőknek zsonglőrködniük kell a számlákkal. Például az érdi szakrendelőnek későn jött az adósságkonszolidáció. Főigazgatója az adósságrendező kormányzati intézkedés előtt alig egy héttel felmondott. Bárány Zsolt, a most távozott főigazgató ugyan az elmúlt nyolc évben mindig kínosan ügyelt arra, hogy ne legyen tartozása az intézményének, ám ennek nagy ára volt: korlátoznia kellett azokat a szolgáltatásokat, amelyeket áron alul finanszírozott a kormányzat. Ezt például a laborvizsgálatra szorulók szenvedték meg. De a szigorú költségvetési politikája miatt nem tudott versenyezni a bérekben sem a gazdagabb önkormányzatokkal, így a hiányzó szakorvosokat sem tudta pótolni. Az akadozó ellátás miatti elégedetlenséget a választási kampányban résztvevők is megpróbálták meglovagolni, az így kialakult méltánytalan helyzettől a főigazgató besokallt, s nem kívánva folytatni a „szélmalomharcot”.