2024-ben az EU-ban az emberek 8,5%-a élt olyan háztartásban, ahol legalább egy tagnak egészségügyi problémák miatt tartós ápolásra-gondozásra volt szüksége. A 27 tagországban átlagosan 28,3%-ban meg is kapták a professzionális otthoni ellátást az arra rászorulók - Magyarországon ez az arány mindössze 8,3% volt, ami a tabella ulolsó előtti helyére volt elegendő.
Az olyan háztartásokban élő uniós lakosok körében, ahol legalább egy tag tartós ápolás-gondozás iránti igényről számolt be, 28,3 % részesült professzionális otthoni ápolási-gondozási szolgáltatásokban.
Dániában (63,5%), Cipruson (62,9%) és Belgiumban (52,9%) a tartós ápolás-gondozásra szoruló háztartásokban élők több mint fele szakmai otthoni ápolási-gondozási szolgáltatásokra támaszkodott.
Ezzel szemben a professzionális otthoni ápolási-gondozási szolgáltatásokat igénybe vevők legalacsonyabb aránya Észtországban (7,6%), Magyarországon (8,3%) és Lengyelországban (8,5%) volt.
Érdemes arra is rápillantani, melyik tagállamban javult, illetve romlott a helyzet 2016-hoz képest. Az alábbi grafikonon Magyarországot még a középmezőnyben találjuk. Az EU-ban a háztartások 21%-ban volt olyan személy, aki tartós ápolásra-gondozásra szorult és ezt professzionális szinten biztosították is neki,
és Magyarország is majdnem pontosan ezt az arányt hozta (20,9%).
Csakhogy míg 2016 és 2024 között az EU-s arány 7,3 százalékponttal javult, addig Magyarország 12,6 százalékpontos esést produkált, ami a harmadik legnagyob romlás volt az EU-ban, Csehország 35,1 és Ausztria 18,4 százalékpontos esése után.
Ha a másik oldalról közelítjük a statisztikát, elmondhatjuk, hogy míg 2016-ban a legalább egy ember tartós ápolást-gondozást igénylő háztartások 79 százalékában nem áll rendelkezésre ez a fajta ellátás professzionális szinten, 2024-re ez az arány közel 92 százalékra emelkedett.
Az egy felnőttet számláló háztartásokban az EU-ban 49,4%-en állt azok aránya, ahol 2024-ben biztosították a professzionális ápolást-gondozást az arra rászorulónak. Ez az arány Hollandiában volt a legmagasabb (73,2%), és Magyarországon a második legalacsonyabb (17,3%) Románia után (15,6%).
A két felnőttet számláló háztartásokban az EU-ban 33,2%-on állt azok aránya, ahol professzionális ápolást-gondozást biztosítottak az arra rászorulónak. Ez az arány Cipruson volt a legmagasabb (65,6%), és Magyarországon a második legalacsonyabb (8,6%) Észtország után (5,2%).
A három vagy több felnőttet számláló háztartásokban az EU-ban 20%-on állt azok aránya, ahol professzionális ápolást-gondozást biztosítottak az arra rászorulónak. Ez az arány szintén Cipruson volt a legmagasabb (74,8%), és Magyarországon a negyedik legalacsonyabb (9,2%), Csehország (8,7%), Románia (8,5%) és Lengyelország (7,9%) után.
Az eltartott gyermeket is magukban foglaló háztartások 17,9%-ban biztosították az arra rászoruló(k)nak a professzionális ápolást-gondozást az EU-ban 2024-ben. A legmagasabb arányt Portugáliában (62,5%) látjuk, Magyarországon pedig a negyedik legalacsonyabbat (5,9%), Lengyelország (5,1%), Észtország (4,9%), és Ausztria (3,2%) után.
Az eltartott gyermeket nem számláló háztartások 33.9%-ban biztosították az arra rászoruló(k)nak a professzionális ápolást-gondozást az EU-ban 2024-ben. A legmagasabb arányt Dániában (66,9%) látjuk, Magyarországon pedig a legalacsonyabbat (10,2%). A következő Észtország (10,3%), Lengyelország (11,1%), Bulgária (11,5%) és Románia (11,8%).
A magyarországi otthonápolásról itt, itt olvashat bővebben, itt pedig a kormány tartós ápolás-gondozásra vonatkozó, 2030-ig szóló stratégiáját találja.