Áprilisban minimálisan csökkentek a várólisták, de a számok így is riasztóak: egyes betegek már több mint egy éve várnak csípő-, térdprotézisre vagy szürkehályog-műtétre, miközben a régiók között hatalmas különbségek vannak a hozzáférésben.

Áprilisban minimálisan csökkent a magyar egészségügyben a műtéti várólisták hossza: a három leghosszabb várólistán összesen 33 663 beteg várakozott, ami egy hónap alatt körülbelül kétezerrel kevesebb beteget jelentett. Ugyanakkor a 2025. márciusi adatokhoz képest – amikor 27 081 beteg várt csípő- vagy térdprotézis-műtétre, illetve szürkehályog miatti szemműtétre – még mindig jelentős emelkedés figyelhető meg.

Rettenetes különbségek vannak az intézmények között

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint a 60 napon túli várólisták továbbra is súlyos terhet jelentenek a hazai egészségügy számára. Emellett a regionális különbségek jelentősen befolyásolják, hogy a betegek mennyi idő alatt juthatnak hozzá a szükséges beavatkozásokhoz.

Csípőprotézis-műtétre április elején országos szinten 9602 beteg várakozott 60 napnál hosszabb ideje, miközben a megelőző hat hónapban 7005 esetet láttak el. A medián tényleges várakozási idő 42 nap, az átlag azonban már 144 nap, ami a területi egyenlőtlenségekre utal a betegellátási lánc egyes pontjain.

Egy évvel korábban, 2025. márciusában, csípőprotézisért mintegy 7780 beteg állt sorba a kórházak műtőajtai előtt. Ha az összes régiót együtt vizsgáljuk, a kép még kedvezőtlenebb: vannak olyan területek, ahol gyorsabban jutnak műtétre a betegek, míg más régiókban rendszerszintű kapacitáshiány érzékelhető.

Például Szegeden 460-an várnak csípőműtétre, a Semmelweis Egyetemen 631 beteg, Zalában 703-an, a Budapesti Uzsoki Utcai Kórházban több mint kétezren, Fejér vármegyében pedig közel 600 beteg él folyamatos fájdalmakkal – derül ki az egészségbiztosító adataiból.

Kapacitáshiánytól szenved az ellátórendszer

A térdprotézisre várakozók helyzete sem kedvező. A műtők előtti sorban állás egyes ellátástípusoknál már nem hónapokban, hanem közel egy éves időtávban mérhető, ami a rendszerszintű kapacitáshiányra és a mélyülő területi különbségekre utal.

Április elején országosan közel 18 900 beteg várakozott 60 napon túl térdprotézisre, miközben a megelőző hat hónapban mindössze 5446 műtéti beavatkozás történt az állami ellátásban. A medián tényleges várakozási idő 231 nap, ami nyolc nappal kevesebb, mint februárban. Az átlag várakozási idő 296 nap volt áprilisban, ugyanúgy, mint februárban, ami azt jelzi, hogy sok beteg számára a beavatkozás elérhetősége már a háromnegyed évet közelíti.

Ennél extrémebb esetek is előfordulnak: a Vas Vármegyei Markusovszky Egyetemi Oktatókórházban például az átlagos várakozási idő 732 nap, itt több mint 800 beteg türelmesen várja az implantátumát.

Az Uzsokiban a leghosszabb a várólista: több mint 3 500 beteg vár műtétre, és a NEAK adatai szerint itt is több mint egy évig kell várakozniuk a betegeknek. A budapesti Honvédkórházban 914 beteg vár a protézisére 60 napon túl, az átlagos várakozási idő itt 389 nap, azaz több mint egy év. A Heves Vármegyei Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézetben például az átlagos várakozási idő 558 nap, és jelenleg 1165 páciens várja a műtéti időpontját.

Pörögnek a szemműtétek

A szürkehályog-műtétekre várakozók helyzete valamivel kedvezőbb, mint a protetikai műtéteknél. Az elmúlt fél évben országszerte több mint 43 ezer szürkehályog-műtétet végeztek egynapos sebészeteken. Egyes régiókban azonban még mindig hónapokat, sőt akár fél évet is várni kell a betegeknek. Az országos adatok szerint 5155-en várnak 60 napnál hosszabb ideje szemészeti műtétre, miközben a tárgyhónapot megelőző hat hónapban 43 166 esetet láttak el, ami azt mutatja, hogy az intézmények ténylegesen pörgették a műtéteket.

A medián várakozási idő 27 nap, az átlag pedig 46 nap április elején, ami arra utal, hogy bár sok beteg viszonylag gyorsan sorra került, egy kisebb csoportnak jóval hosszabb ideig kell várnia. Az Észak-Magyarországi térségben, a Heves Vármegyei Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézetben még kedvezőtlenebb a helyzet: 612 beteg szerepel a hosszú várólistán, a medián várakozási idő 246 nap, az átlag 241 nap, ami gyakorlatilag féléves csúszást jelent. Hasonlóan magas, 182 napos medián érték jellemzi az Észak-Alföldet is, ahol 305 beteg várja a műtéti időpontját.

Bár országos szinten jelentős műtéti volumen biztosítja a szemészeti ellátást, a hozzáférés erősen régiófüggő. Egyes térségekben néhány hét alatt sorra kerülnek a betegek, máshol azonban akár fél évet is várni kell ugyanarra a beavatkozásra.

Az állami ellátás hanyatlása segítette a magánellátókat

A hazai magánellátás jelentős térnyerése egyértelműen az állami ellátórendszer hiányosságaira vezethető vissza. A magánegészségügy ma megkerülhetetlen; a köz- és a magánellátás párhuzamosan működik, átjárhatóság és szervezés nélkül, ami nem hatékony

– mondta Lancz Róbert, a Primus elnöke az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. A magyarok saját zsebből rengeteget fizetnek magánellátásra, ami nem fenntartható. Éppen ezért lenne hasznos a piacon egy kiegészítő egészségbiztosítás, amely a BCG tanulmány szerint a munkáltatók által fizetett modellre épülne, és csökkenthetné a várólisták hosszát.

Éppen a napokban derült ki, hogy egy 2021-ben készült háttéranyag szerint átfogó reformot készítettek elő a magán- és az állami egészségügy kapcsolatának újraszabályozására. A tervezet a várólisták csökkentésétől a kiegészítő biztosítás bevezetéséig több, rendszerszintű változtatást irányzott elő, ám a politikai és gazdasági kockázatok miatt végül nem valósult meg.