A magyar egészségügyben rendszerszintű problémák halmozódtak fel, nőttek a várólisták, több lett az üres praxis, nőtt a szakdolgozói hiány. A szakmai szervezetek bizakodóak és átfogó reformokat sürgetnek az ágazatban.

A vasárnapi országgyűlési választáson a szavazásra jogosultak arról is döntöttek, hogy a hazai egészségügy komoly strukturális problémákkal küzd, amit a betegek a saját bőrükön éreznek már nagyon régóta. És amellett tették le a voksukat, hogy az egészségügy területén is komoly változásra van szükség.

Ha csak az elmúlt négy év problémáit nézzük, akkor az állami egészségügyben egymásra rakódtak a rendszerszintű gondok: nőtt a várólisták hossza, egyre több háziorvosi praxis maradt üresen, miközben az ápolóhiány és az elöregedett infrastruktúra tovább rontotta a betegellátás színvonalát.

2022 óta a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint a várólisták – különösen a nagy műtéti beavatkozásoknál – drámai mértékben emelkedtek, és 2026 tavaszára a három leghosszabb várólista, a csípő-és térdprotézis esetében és a szürkehályog-műtéteknél, a 2022-es 27 ezer várakozó betegszám után 2026 tavaszára 33 ezerre nőtt. Idén év elejére 1021 háziorvosi praxis üresedett meg. És legalább 40 ezer ápoló hiányzik a betegágyak mellől.

A tiszás egészségügyi dolgozók taroltak

Azt már korábban is lehetett tudni, hogy a Tisza-kormány önálló egészségügyi minisztériumot állít majd fel. A tárca leendő egészségügyi minisztere Hegedűs Zsolt ortopéd sebész lesz. A vasárnapi országgyűlési választáson eldőlt, hogy több egészségügyi szakember is tagja lesz a Tisza Párt parlamenti frakciójának. Többek között bizalmat kapott a választóktól Kincse Csongor, aki a diplomaosztóján az összedőlés szélén álló egészségügyi rendszerről beszélt, valamint Porpáczy Krisztina, aki Győr-Moson-Sopron térségben rendel háziorvosként. De bekerült a parlamentbe Juhász Áron gyógyszerész is, aki Hevesben győzött. László Endre Márton mentőtiszt, aki gödöllői térségében győzte le Hankó Balázst, Trompler Ildikó dietetikus pedig Pécelen nyerte meg a választást – írja a 24.hu.

Az orvoskamara, a mentősök és az ápolók is várják a közös munkát

Több egészségügyi szervezet is megszólalt már és várják a közös munkát a Tisza-kormánnyal. A kormányváltás kapcsán reménnyel tekintünk a változások elé, és gratulálunk minden megválasztott képviselőnek, akik között sok tapasztalt egészségügyi dolgozó megtalálható – írta a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ).

Úgy fogalmaznak, hogy a Tisza Párt megismert egészségügyi programja jó alapot ad minden egészségügyi dolgozónak a bizakodásra, hogy lesz életpálya, a munkával, a tudással, tapasztalattal a felelősséggel arányos munkabér, hogy újra jó érzés lesz a gyógyításban dolgozni, és sokan újra örömet lelnek a munkájukban azok közül is, akik kiégtek, elfáradtak a folyamatos időnyomás, túlterhelés miatt, a munkahelyi vezetők arrogáns viselkedése, vagy az elismerés hiánya miatt. Erre pedig a napokban megjelent FESZ–kutatás is rávilágított.

A FESZ abban bízik, több forrás jut az egészségügyre, hogy több és jobban megfizetett, kevésbé hajszolt munkavállaló dolgozhat az egészségügyben korszerűbb és biztonságosabb munkafeltételek mellett.

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) is abban bízik, hogy a hazai egészségügyi ellátórendszer szereplői ismét a figyelem középpontjába kerülnek. A kamara továbbra is kiáll az általa képviselt egészségügyben és szociális ellátásban dolgozók érdekeiért. És várják a közös munkát, fontos a párbeszéd, a megbízható adatokon, a megfelelő módszertanon és szakmaiságon, valamint a nemzetközi jó gyakorlatokon alapuló stratégiai tervezés.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) is azt közölte, hogy gratulál minden vasárnap megválasztott országgyűlési képviselőnek. Külön örülnek annak, hogy sokan közülük az egészségügyből érkeznek, így magukkal viszik a betegágyak melletti valóságról szerzett tudást oda, ahol a magyar egészségügy sorsát meghatározó döntések születnek.

A kamara reméli, hogy végre elkezdődik egy modern egészségügyi rendszer kialakítása, az ahhoz elengedhetetlenül szükséges finanszírozással és irányító mechanizmussal. Let’s dance

– írta a MOK.

A Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének (MOMSZ) elnöksége azt írta, hogy tudatosan távol tartják magukat a pártpolitikától. A szakpolitikában viszont részt kívánnak venni, ezt az elmúlt 16 évben teljesen ellehetetlenítették. Azon fognak dolgozni, hogy a szakszervezetiséget helyre állítsák, visszaszerezzék a szakszervezetek jogosítványait, hogy ismét helyre állhasson a fékek és ellensúlyok rendszere, a mentődolgozók ne legyenek kiszolgáltatva a munkáltató és a fenntartó önkényének.

• 2030-ra az állami egészségügyi finanszírozás a GDP 7 százalékára nő, – jelenleg 4,7-4,9 százalék körüli. Minden évben legalább 500 milliárd forinttal több forrás biztosítanak az állami egészségügyi ellátórendszernek.
• Minden régióban fejlesztenek egy korszerű, jól felszerelt, központi kórházat, megerősítik a vidéki, kisebb intézményeket is és megőriznek minden már meglévő kórházat.
• Minden nagy kormányzati döntést egészséghatás-értékelés előz meg, és az egészségügyi miniszternek vétójoga lesz a kormányban.
• Célzott ösztöndíjakkal és megemelt bérekkel csökkentik a szakorvos- és ápolóhiányt; kapacitásbővítést és intelligens betegirányítást vezetnek be.
• 2027 végére a várólisták legfeljebb 6 hónaposak lesznek a fekvőbeteg-ellátásban, és 2 hónaposak a járóbeteg-ellátásban.
• Cél, hogy 2035-re a magyarok várható élettartama elérje a 80 évet; visszaszorítják a dohányzást és az alkoholfogyasztást, és támogatják az egészséges táplálkozást és a mozgást.
• Betiltják az egészségtelen élelmiszerek gyermekeket célzó reklámját, figyelmeztető címkéket vezetnek be, és rendet tesznek az iskolai közétkeztetésben; korosztályos egészségfejlesztő programokat indítanak.
• Öt évente ingyenes egészségügyi állapotfelmérést biztosítanak a középkorúaknak; mobil szűrőbuszokkal és digitális eszközökkel ösztönözzük a részvételt, hogy a ciklus végére a részvételi arányok elérjék az EU-s átlagot.
• Cél, hogy legalább 10 százalékkal csökkenjen a daganatos megbetegedések száma legalább és az 5 éven túli tünetmentességek aránya is jelentősen növekedjen.
• 2027-re minden régióban biztosítják a mentők 15 perces kiérkezést; lecserélik az elhasználódott mentőautókat, megújítják a mentőhelikopter flottát, és csökkentik a sürgősségi osztályok túlterheltségét.
• Az egészségügyre vonatkozó minőségi adatokat és mutatókat átláthatóan, rendszeresen, érthetően publikálják; önálló egészségügyi minisztériumot hoznak létre, és megerősítik a szakma autonómiáját.