Értesüléseink szerint beadta lemondását dr. Révész János országos kórházi főigazgató. A távozás híre egy olyan pillanatban érkezett, amikor a szakember miskolci öröksége – a Medcenter Kft.-vel szemben elveszített, immár 800 millió forintra duzzadt kártérítési per, valamint a június 10-én esedékes, újabb tíz milliárdot meghaladó perértékű bírósági tárgyalás – fojtogatni kezdte az ellátórendszert. Pintér Sándor belügyminiszter döntésére várnak a lemondás elfogadásáról és a miniszterelnök felé történő felterjesztéséről, a jogszabály szerint ugyanis neki kell döntenie a belügyminiszter javaslatára.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház történéseivel az eLitMed több cikkében is foglalkozott. Dr. Révész János miskolci kórházigazgatói tevékenysége olyan modellt honosított meg, amelyben a szerződéses kötelezettségek és a bírósági ítéletek másodlagossá váltak a hatalmi akarattal szemben. Az esetek nem egyedi botrányokról, hanem a teljes ellátórendszer mélybe zuhanásáról árulkodnak. De vezetői mentalitását talán leginkább az a jelenség írja le, hogy felállva kellett köszönteniük az orvosoknak a főigazgatót a reggeli értekezleteken, amire írásban utasította a kollégákat.
Politikai hátszél és gazdasági csőd: a miskolci kórház „gyámság alá” kerülése
Az elmúlt időszak eseményeit látva kijelenthető, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház története az elszalasztott lehetőségek és a rendszerszintű gazdasági összeomlás krónikája lett. A folyamat egyik kulcsfigurája dr. Révész János, aki onkológusorvosként, az onkológiai centrum vezető főorvosaként került a főigazgatói székbe. Kinevezése mögött egyértelműen politikai akarat állt: pályáztatás nélkül, politikai alapon választották ki a feladatra.
Vezetésének mérlege pénzügyi szempontból katasztrofális képet mutatott. Míg korábban az intézmény gazdasági viszonyai konszolidáltak voltak, Révész irányítása alatt volt olyan év, amikor a kórház az ország legeladósodottabb intézményévé vált: azt az évet mínusz hétmilliárd forintos adóssággal zárta. Ez a hatalmas tartozás vezetett oda, hogy egy ideig költségvetési felügyelőt rendeltek ki az intézménybe, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy a kórház teljes vezetését „gyámság alá helyezték” – a felügyelő jóváhagyása nélkül az igazgató még alapvető gyógyszereket sem vásárolhatott.
Az akkori vezetés mégis talán legsúlyosabb története a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és a Medcenter Kft. közötti jogvita pénzügyi eszkalációja (amit elsőként írtunk meg), melynek elsődleges oka a kórházvezetés tudatos elzárkózása volt bármiféle egyeztetéstől vagy peren kívüli megállapodástól. Ez a stratégia oda vezetett, hogy a Kúria által 2025 áprilisában jóváhagyott 800 millió forintos kártérítési összeg jelentős részét – az eredeti 457 millió forintos tőketartozáson felül – már a felhalmozódott késedelmi kamatok és a tetemes perköltségek teszik ki. A kórház vezetése ahelyett, hogy rendezte volna a tartozást, hét éven át időhúzó módon fellebbezett minden szakaszban, miközben pontosan tudták, hogy állításaikat nem tudják bizonyítani. Az immár országos kórházi főigazgató – a bírósági döntéssel szemben – nem a felperesnek, hanem a végrehajtónak utalta el ezt a pénzt. Információink szerint azt is abból a kasszából, amit az ország összes kórházának tartottak fenn a kártérítések kifizetésére. Ezzel az ki is ürült.
Ez a fajta vezetői magatartás azonban még súlyosabb következményekkel fenyeget a június 10-re kiírt újabb bírósági tárgyaláson, ahol a tét immáron 10 milliárd forintot is meghaladja. Szakértők kiemelik, hogy ez a csillagászati összeg is azért jöhetett össze, mert az intézmény egyszerűen nem fizetett a szolgáltatónak, miközben azóta is használja annak infrastruktúráját. Ebben a hatalmas követelésben is döntő hányadot képviselnek a kamatok, amelyek az évek óta tartó egyeztetésmentes állapot és a szándékos fizetésmegtagadás miatt duzzadtak fel. A kórház ezt a terhet csak a közvetlen betegellátásra szánt pénzből tudná fedezni, ami egy már amúgy is milliárdos adósságokkal küszködő intézmény esetében a teljes működőképességet veszélyezteti.
Révész mellett egyébként olyan gazdasági igazgató, dr. Somogyi Alíz dolgozott, dolgozik ma is, aki korábban fiókvezető volt, és kinevezését megelőzően nem rendelkezett egészségügyi szektorban szerzett gazdasági tapasztalattal. A bírálók szerint a kórházban „a tapasztalatlanság, a szakmai alázat teljes hiánya és a mindent leuraló arrogancia” vezetett a jelenlegi állapothoz.
Az egykor elismert régiós központ ma „pengeélen táncoló egyszerű megyei kórházzá” silányult. A szakemberek elvándorlása és elüldözése miatt a betegellátás kaotikussá vált: pszichiátriai vagy kardiológiai időpontot szinte lehetetlen kapni, egy csípőműtétre pedig akár három évet is várni kell.
Miközben információink szerint Révész orvosigazgatója, dr. Nagy Gábor ellen eljárás zajlik, és „a börtön kapujában” áll, magát Révész Jánost a politika „jutalomból” az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) élére nevezte ki 2024. január 1-től. Ez annak ellenére történt meg, hogy elődjét éppen a kórházi adósságok miatt menesztették, miközben Révész saját hibás vezetői döntéseivel az általa irányított kórházban épp tovább növelte a hiányt. Az éles kontrasztot a helyi közvélemény számára az adta, hogy miközben a kórház hétmilliárdos tartozást halmozott fel „fűnek-fának”, addig a volt főigazgató luxus Mercedes kabrióval mutatkozott.
Értesüléseink szerint Révész János beadta lemondását, mint országos kórházi főigazgató, annak elfogadása Pintér Sándor leköszönő belügyminiszter kezében van. Kérdés, elfogadják-e, vagy az új ágazatvezetés előtt, mint hivatalban lévő országos kórházi főigazgató kell számot adjon az elmúlt években hozott döntéseiről, és kell az átadás-átvételt levezényelnie.