Több kormánydöntést is kihirdettek a keddi Magyar Közlönyben, és ezek egyike a kórházi fertőzési adatok nyilvánosságra hozatalához szükséges intézkedésekről szól.

A határozatból kiderül, hogy a kormány a lakosság transzparens, naprakész tájékoztatása, valamint a további szükséges intézkedések meghozatala érdekében döntött erről a határozatáról.

Ezért a Magyar Péter miniszterelnök által jegyzett határozatában a kormány elrendelte:

• országos módszertan kidolgozását az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekre vonatkozó adatok aktív fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményenkénti nyilvános közzététele céljából,
• az aktív fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményekre vonatkozó, validált és szakmailag értelmezett egészségügyi ellátással összefüggő fertőzési adatok nyilvános közzétételét, továbbá
• a közzétételi rendszer módszertani továbbfejlesztését, az adatok pontosságának és validitásának folyamatos javítását.

• A feladat felelőse Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter, és több határidőt is megszabott a kormány:

  • a) az adatok feldolgozására vonatkozó módszertan kidolgozására 2026. június 30.
  • b) az első, validált és szakmailag értelmezett intézményi adatkör nyilvános közzétételére az epidemiológiai éves jelentésekhez igazodóan az adatok nyilvános közzétételére 2026. szeptember 1.
  • c) a közzétételi rendszer módszertani továbbfejlesztésére, az adatok pontosságának és validitásának folyamatos javítására folyamatos.

  Új kormány, új megközelítés

  Jelzésértékű, hogy az új kormány első, egészségügyet érintő konkrét intézkedései között a kórházi fertőzési adatok nyilvánosságra hozatala szerepel. A Magyar Péter vezette kabinet ugyanis ezzel is azt igyekszik üzenni, hogy az egészségügy esetében is szembemegy az előző kormány gyakorlatával, amely nem törekedett az adatok nyilvánosságra hozatalára, sőt, inkább az ellenkező szándék volt megfigyelhető. Az Orbán-kormány ugyanis nagyon sokáig inkább titkolta ezeket az adatokat, peres esetek is megfigyelhetőek voltak korábban.

Ezért is nevezhető hatalmas újdonságnak, és komoly jelentőségű ügynek ez a kormánydöntés.

Nem váratlan

A kormány döntése nem váratlan, a miniszter két héttel ezelőtti meghallgatásán már részletesen beszélt erről a tervéről. A feladatok között hangsúlyosan szólt akkor a betegközpontú minőségfejlesztésről.

Az emberek a lábukkal fognak szavazni minden egészségügyi intézményről, ha ez megvalósul. Minden egészségügyi intézményben kötelező lesz ugyanis betegelégedettségi mérést használni egységes állami platformon az adatokat pedig publikálják. Kötelező őszinteség („Duty of Candour"): súlyos vagy nem várt szövődmény esetén a lehető leghamarabb beszélni kell a beteggel/hozzátartozóval. Klinikai eredménymérés bevezetése: rákos megbetegedések előfordulása, diagnosztika és kezelés ideje, túlélési ráták, mentő tényleges kiérkezési ideje, elkerülhető halálozás, reoperációk, kórházi fertőzések, szepszis-halálozás. A betegek által visszajelzett eredménymérő eszközök (PROMs és PREMs) országos bevezetése. Szakmai regiszterek (szívinfarktus, rák, protézis, kórházi fertőzések) anyagi és humán támogatása, modernizálása új regiszterek (pl. szuicid regiszter) létrehozása.

Ennek felügyeletére jönne létre várhatóan az Egészségügyi Minőségellenőrzési Hatóság, az angol CQC mintájára: a minisztériumtól független minőségi és betegbiztonsági hatóság (ellátók szakmai ellenőrzése, nyilvános intézményi minősítések).