A hétvégén az egészségügy tárca négy helyettes államtitkárát is megnevezték. A kinevezésük önmagában talán nem tűnik látványos politikai hírnek, de sokat elárul arról, hogy Hegedűs Zsolt miniszter milyen szervezeti struktúrát épít. 

A legbeszédesebb kinevezés Darvai Lászlóé. Ő nem minisztériumi apparátusból, hanem az ostorosi háziorvosi praxisból érkezik, és azok közé tartozik, akik a Tisza egészségügyi programjának alapellátási koncepcióját kidolgozták. Nem „klasszikus”, kizárólag rendelőben ülő háziorvos: komoly háttérrel és tapasztalattal rendelkezik a sürgősségi ellátásban és a mentésben is (kivonuló mentőorvosként is ismeri a terepet.)

Raffay Bálint 2026 augusztus elsejétől érkezik új hivatalába.  Az új tárcán belül jogi és személyügyi feladatai lesznek. Az elmúlt másfél évben országos kórházfőigazgató-helyettesként dolgozott, előtte a gyógyszerhatóság Jogi és Személyügyi Főigazgatóság Főigazgató-helyettese volt. Tipikus egészségügyi közigazgatási vezető: hosszú ideje az állami intézményrendszerben dolgozik, jól ismeri az OKFŐ működését, a jogi és szervezési folyamatokat. Kinevezése arra is utal, hogy a minisztérium külön választja a szakpolitikai döntéshozatalt, és a napi intézményirányítást. A magyar egészségügy egyik legnagyobb problémája éppen az volt, hogy a stratégiai döntések gyakran elvesztek a napi működési válságok között. 

Peregi Zsolt Gergely kinevezése kevésbé látványos, de szervezetileg legalább ilyen fontos. Ő nem elsősorban orvosszakmai szereplő. Úgy tudjuk, a tárcánál jogszabály-előkészítés, szervezeti működés, költségvetési koordináció, kormányzati egyeztetések tartoznak majd a feladatai közé. Mindez arra is utal, hogy a tárca nem kizárólag szakmai műhelyként kíván működni, hanem saját, megerősített közigazgatási kapacitást is épít.

Tóth Tamásról tudni a legkevesebbet. Ő közvetlenül Buga László, az Egészségügyi Minisztérium a kórházi fekvő- és járóbeteg szakellátásért felelős államtitkára mellett tölt majd be helyettes-államtitkári posztot.

A kinevezések arra is utalnak, hogy a miniszter nem egyetlen erős emberre építi a rendszert. Az új vezetők között egyszerre találhatók: gyakorló orvosok, egészségpolitikai szakemberek és közigazgatási vezetők. A személyi döntések önmagukban még nem jelentenek reformot. A valódi próba az lesz, ha kiderül, hogy a most kinevezett helyettes államtitkárok milyen hatáskört kapnak, sikerül-e feladataikhoz megszerezni a szükséges költségvetési forrásokat, valamint képesek lesznek-e a korábban bemutatott reformterveket jogszabályokká, finanszírozási változtatásokká és működő intézményekké alakítani.