A magyarok bíznak az EESZT-ben és az EgészségAblakban, de a digitális egészségügyi szolgáltatásokat továbbra sem egységes rendszerként használják. A PwC friss kutatása szerint a következő fejlesztési lépésnek a betegek eligazodását kellene segítenie.
Miközben egyre több magyar intézi digitálisan egészségügyi ügyeit, a rendszer még mindig nem áll össze egységes egésszé a felhasználók fejében – erre jutott a PwC Magyarország közel 1400 fő bevonásával készült reprezentatív kutatása. A tanácsadó cég szerint a hazai e-egészségügy legnagyobb kihívása ma már nem a technológia hiánya, hanem az, hogy a betegek számára az egyes szolgáltatások továbbra is különálló szigeteknek tűnnek.
A felmérés szerint az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret (EESZT) a megkérdezettek 83 százaléka ismeri, és kétharmaduk használja is. Az EgészségAblak mobilalkalmazás szintén gyorsan terjed: a válaszadók közel kétharmada hallott már róla, a letöltők 91 százaléka pedig aktív felhasználó. Az Egészségvonal ismertsége ugyanakkor jóval alacsonyabb, mindössze 20 százalék körüli.
A kutatás egyik legérdekesebb megállapítása, hogy a lakosság többsége nem érzékeli az összefüggést az egyes digitális egészségügyi szolgáltatások között.
A válaszadók 62 százaléka nem tudta megítélni, hogy az EESZT, az EgészségAblak és az Egészségvonal egy rendszer részei-e, és csupán minden ötödik megkérdezett ismerte fel, hogy ezek valójában ugyanazon digitális egészségügyi ökoszisztéma elemei.
A PwC szerint ez azért jelent problémát, mert bár a digitális infrastruktúra kiépült, a betegutak továbbra sem kapcsolódnak össze. A legtöbb felhasználó ma elsősorban leletek, receptek és beutalók megtekintésére használja a rendszert, vagyis az e-egészségügy még inkább digitális irattárként működik, mintsem személyes egészségügyi asszisztensként.
Az alapok kiválóak, a bizalom megvan
– mondta Puskás Otti, a PwC Magyarország egészségügyi szakértője.
Szerinte a következő fejlődési lépés az lehet, hogy a jelenleg különálló szolgáltatások egyetlen, könnyen érthető rendszerként jelenjenek meg a felhasználók számára.
A szakértő szerint a digitális egészségügy jövőjét nem elsősorban a mesterséges intelligencia vagy az új technológiák jelentik, hanem azok a megoldások, amelyek valódi segítséget nyújtanak a betegeknek az eligazodásban. Ma ugyanis sok esetben nem maga az adat hiányzik, hanem annak értelmezése: a páciens tudni szeretné, mit jelent egy lelet, szüksége van-e további vizsgálatra, és hogyan tudja megszervezni a következő lépéseket.
Proaktív rendszerre lenne szükség
A PwC úgy látja, hogy a következő évek fejlesztéseinek a proaktív szolgáltatások irányába kellene elmozdulniuk. Ilyen lehet például, ha a rendszer figyelmeztet a rendszeresen szedett gyógyszerek felírásának esedékességére, emlékeztet a szükséges vizsgálatokra vagy segít eligazodni az ellátási folyamatokban.
A kutatás szerint a magyar digitális egészségügy fontos szakaszhoz érkezett: a technológiai alapok és a felhasználói bizalom már rendelkezésre állnak. A következő nagy feladat az lehet, hogy az eddig felépített rendszerek ne csupán adatokat mutassanak, hanem valódi segítséget nyújtsanak a betegek számára az egészségügyi útvesztőben.