Az Európai Unió 27 tagállama közül GDP-arányosan Magyarország költötte a legkevesebbet egészségügyre 2023-ban és 2024-ben is, 2010 óta pedig jelentősen visszaesett a szociális védelemre fordított kiadások aránya is – derül ki a GKI Gazdaságkutató elemzéséből, amely megjegyzi: az új kormány által az egészségügyre tervezett évi 500 milliárd forintos többletforrás érdemi előrelépés lehet, a szociális szféráról azonban egyelőre kevés szó esik.
Az Orbán-kormány a legfrissebb elérhető adatok szerint 2024-ben a GDP 4,7 százalékát fordította egészségügyre, eközben az uniós átlag 7,4 százalék volt. Csehországban ez az arány közel 9 százalékot, Szlovákiában 6,9, Lengyelországban pedig 6,1 százalékot tett ki – írta a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzésében.
A gazdaságkutató szerint az uniós átlagtól való elmaradás GDP-arányos mértéke 2010 óta állandó.
A forráshiány közvetlen következményei mérhetők:
- növekvő és hosszabbodó várólisták,
- háziorvos- és nővérhiány,
- valamint az egészségügyi infrastruktúra romlása.
Az elmaradt beruházásokat nem lehet egyik évről a másikra pótolni, a lemaradás visszafordítása évtizedes feladat
– jelezte a gazdaságkutató.
A szociális védelemre fordított kiadásokról azt írta, hogy azok GDP-hez viszonyított aránya 2010 és 2024 között 17,3 százalékról 12,3 százalékra esett. Ezzel Magyarország az Európai Unióban csak Máltát és Írországot előzi meg. Ebbe a kategóriába tartoznak
- a betegség,
- a rokkantság,
- az időskor,
- a munkanélküliség,
- az árvaság,
- a családi kötelezettségek,
- valamint a lakhatási nehézségek kezelésére nyújtott szociális juttatások és szolgáltatások.
A visszaesés egyik jól látható jele az időskori elszegényedés: a 65 év felettiek körében a relatív jövedelmi szegénységi arány 2010-ben 4,9 százalék volt, 2024-re azonban 13,8 százalékra nőtt.
„Minél tovább késik a beavatkozás, annál nehezebb és tőkeigényesebb lesz az alapvető ellátási funkciók helyreállítása” – emelte ki az MTI a GKI közleményéből.
Az elemzés szerint
az új kormány által az egészségügyre tervezett évi 500 milliárd forintos többletforrás érdemi előrelépés lehet, a szociális szféráról azonban egyelőre kevés szó esik.
Az is megjegyzi, hogy bár a lakhatási nehézségek enyhítésére az új kormány bérlakásfejlesztési programot tervez, érdemi előrelépés azonban ezen a téren egyelőre nem történt.
A gazdaságkutató szerint a következő időszak egyik fontos feladata lesz a költségvetés funkcionális szerkezetének átalakítása. A fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés érdekében a GKI szerint elkerülhetetlen, hogy a fizikai beruházások dominanciáját egy emberközpontú forrásallokáció váltsa fel, amely kiemelt figyelmet fordít a humán- és szociális ellátórendszerek megfelelő finanszírozására és hatékony működtetésére.