Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Érthetetlen, hogy a kormány miért nem biztosít forrást a kórházi tartozások rendezésére- az ETOSZ, a MediKlaszter és az OSZ sajtóközleménye

Az egészségügyi intézmények lejárt adósságállománya 2024 februárjában újra meghaladta a 100 milliárd forintot. Miközben az egészségügyi kormányzat egy következő konszolidációra vonatkozó konkrét javaslatot nyújtott be Magyarország Kormányának, a mai napig nem született meg az erről szóló döntés.
További részletek

Történelmi rekordon a kórházi adósság januárban

Január végi adatok szerint elérte a kórházak tartozása a 81 milliárd forintot, ami év eleji történelmi rekord, mondta az Economxnak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Az egészségügyi államtitkár a héten márciusi adósságrendezésről beszélt.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: Medical Online, 2016. február 11. - Bertold Marietta

Az átfogó bérrendezés elmaradása esetén a betegbiztonság és a munkabéke nem garantálható, írja közleményében a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (ReSzaSz).

 

A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (ReSzaSz) tájékoztatni szeretné a sajtót, és általa Magyarország lakosságát, hogy azonnali, átfogó ágazati béremelés nélkül a ki nem mondott, de jelenleg is érzékelhető egészségügyi krízis tovább mélyül. A kialakult helyzet a betegek mindennapi ellátásában is súlyos problémát jelent, amit részben tükröznek Magyarország ismerten gyenge, sok esetben romló egészségügyi mutatói, melyekkel az EU sereghajtói közé tartozunk.

Bár méltányoljuk, hogy a kormány „elkötelezett a betegellátás színvonalának emelése és az egészségügyi dolgozók munkakörülményeinek és anyagi megbecsülésének javítása mellett”, fontosnak tartjuk tisztázni, hogy a jelen kormány megválasztása óta az egészségügyben alapbéremelés nem történt, az utolsó ezt célzó intézkedések 2013-ban léptek életbe, olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott sajtóközleményben. A kormány által béremelési programként kommunikált ösztöndíj rendszerek, ahogyan a megnevezésük is sugallja, nem számítanak valós béremelésnek. Ezek az ösztöndíjak csak az orvosok egy szűk rétege számára érhetők el, pályázati úton, öt éves intervallumokra. Ösztöndíj lévén megpályázásuk szigorú feltételekhez kötött, nem képezik az alapbér részét, nem számítanak bele sem az ügyeleti díjakba, sem a nyugdíjalapba. Folyósításuk akadozik, így még a jogosultak sem számíthatnak havi szinten erre a juttatásra. Mivel csupán korlátozott körben, korlátozott időre érhetők el, tovább növelik az ágazaton belüli bérfeszültséget, valós életpályát nem jelentenek.

Az alapellátásnak juttatott többletforrások egyáltalán nem változtattak azon a jövőképen, miszerint 9 év múlva több mint 4 millió magyar polgárnak nem lesz a betegbiztonságot garantáló háziorvosi ellátása. Mindeközben szakdolgozóink és technikai dolgozóink bére is megalázóan alacsony, az ő életpályájuk ugyanannyira tisztázatlan, mint a mienk.

Összességében tehát kijelenthető, hogy béreink régiós átlaghoz történő felzárkóztatása 2013-ban megrekedt, azóta alapbéremelés nem történt, 2016-ban eddig csupán 357 friss szakorvos részesült plusz ösztöndíj-támogatásban, ami nem összevethető az egészségügyi dolgozók teljes rétegével.

A helyzet súlyosságára való tekintettel a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete tisztelettel kéri Magyarország kormányát, hogy kezelje az egészségügyet nemzeti ügyként, és 2016-ban folytassa a valós, teljes ágazatra kiterjedő alapbéremelést. Kérjük, hogy ennek első lépéseként a szakorvosi nettó minimálbér még idén érje el minden szakorvos számára a kormány által korábban kommunikált 270 ezer forintot, illetve, hogy a szakdolgozók és technikai dolgozók bére 50 százalékkal emelkedjen.

Az átfogó bérrendezés elmaradása esetén a betegbiztonság és a munkabéke nem garantálható. Az ebből fakadó következmények nem az egészségügyben dolgozókat terhelik.