Mindenhol jelen vannak - Interjú Králik Györggyel és Török Attilával

-Az egészségügyi informatika idei nagy előrelépése az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESz T) kialakítása. Hogyan befolyásolja az Önök és az ellátó­rendszer életét az új Tér?

Králik György: Az EESz T sikere nagymér­tékben azon fog múlni, hogy a pilotban hogyan szerepelnek a részt­vevő kórházak és egészségügyi intézmények. Az EESz T számtalan jó ötletet tartalmaz. Az e-recept, az e-beutaló rendszer mindenkép­pen kényelmesebbé teszi az egész­ségügyi ellátást. Ám egyelőre nem látszik, hogy a lakosság felé ezeket a lehetőségeket hogyan kommu­nikálják majd. Pedig sokkal köny­nyebbé válhat az EESz T-vel az ál­lampolgár élete, a telemedicina és teleradiológia pedig hozzájárulhat a kapacitáshiányok professzioná­lis kezeléséhez. Sokat segít az is a terápiás döntéshozatalban, hogy a kezelőorvos, kellő adatbiztonsági garancia mellett, összefüggéseiben láthatja majd a beteggel kapcsola­tos információkat.

Török Attila: melynek eredményeként az Orgware-t az ágazatvezetés is szakértőként fogadja el a humán erőforrás területen. Ezt többek között az is bizonyít­ja, hogy az idén létrehozott két új szervezet, az OGYÉI és az ENKK is az Orgware köztiszt­viselői HR-szoftverét választotta. A TÁMOP 6.2.5.B projekt keretében is igénybe vet­ték a JDolBer szoftverünket, valamint elő­adásokat tartottunk humán kontrolling té­makörében. Nem volt annyira szem előtt, de az ellátórendszer szempontjából óriási eredmény, hogy megvalósítottuk az ÁSTaR (Ágazati Stratégiai Adatgyűjtő Rendszer) ki­terjesztését, 70 kórházi intézményt bekap­csolva az együttműködésbe. Ennek eredmé­nyeként az ágazatvezetés még pontosabb HR-információkhoz juthat. 

- Jól hallani, nem panaszkodnak az ágazat­vezetésre, hanem dicsérik?

K.Gy.: Azt a tényt senki sem kérdőjele­zi meg, hogy a megújult kórházfenntartó feladatellátása sokkal fókuszáltabbá vált az elmúlt időszakban. Számtalan élethelyzetben találkozik egymással az elmé­let és a gyakorlat. Az ÁEEK készített egy HR-módszertani kézikönyvet, ami a leg­jobb humánerőforrás-menedzsment gya­korlatokat foglalja magában, így az ed­dig csak a feladatellátással foglalkozó HR-szakemberek elméleti támogatást is kapnak. Egyre több kórházban kerül­nek bevezetésre, elsősorban a TIOP 2.2.~. projekt keretében a vezetői informáci­ós rendszerek, ezek alá a HR és bérada­tokat a JDolBer-ből szolgáltatjuk. Nagy örömünkre szolgál, hogy a kórházi veze­tők is egyre többet foglalkoznak a HR­kérdésekkel, és pontos információkat igé­nyelnek a JDolBer-rendszerből 

- Közreműködtek a Humán Erőforrás Nyil­vántartási Rendszer (HENYIR) kialakításá­ban is?

T.A.: Természetesen minden segítsé­get megadtunk, hogy a HENYIR és a leg­több egészségügyi intézményben működő JDolBer-reridszerünk egymással összekapcsolódhasson. Így részt vállaltunk az ún. ősfeltöltés­beriis. Tettük ezt azért, mert az ügyfélcentrikusság minden más célt felülír cégünknél. Mi ügy­feleink, jelen esetben a kórházak és más egészségügyi intézmé­nyek igényeit valóban ki akar­juk szolgálni, hiszen az a célunk, hogy hosszú távú együttműkö­désünk legyen partnereinkkel, így az egészségügyi partnerekkel is. Lévén az Orgware a verseny­szférában és a közszféra más te­rületein is dolgozik, nagyobb rá­látása van a HR-folyamatokra, és ezt a tudását szeretné átadni az egészségügynek. Évek óta dolgo­zunk azon, hogy miként is kelle­ne a HR-folyamatokat szervezni, karriertervezést megvalósítani, munkatárs-fejlesztés, kompe­tenciák kezelése, azok fejleszté­se, és ezt tudást mindenképpen szeretnénk transzformálni. 

- Milyen az együttműködés a MÁK-kal?

K.Gy.: Óriási előrelépés partnereink szá­mára, hogy az új KIRA-rendszer kapcsán végre van lehetőségünk elektroniku­san adatokat feladni. Ezek a mozgóbérek (változó bérek), hiányzások-távollétek, munkaügyi adatok, munkaidő beosz­tás és az egyéb, nem rendszeres kifizeté­sek feladása. Nagy előrelépés, hogy egy ilyen interfész felület áll rendelkezés­re, és ennek kapcsán fontos kiemelnünk, hogy a Magyar Államkincstárban dolgo­zó kollégák, akik egyrészt az illetmény számfejtési főosztályon, másrészt az in­formatikai főosztályon dolgoznak, tény­leg szívvel-lélekkel álltak az integrációs munkálatok elvégzése mellé. A szoftver fejlesztőkkel szinte napi kapcsolatban vagyunk, és amint bármilyen problémát észleltünk, a lehető leghamarabb vála­szolnak. Rendkívül jól együtt lehet ve.­lük működni, partneri viszonyban dol­gozunk, nagyon rugalmasak, a tesztelés során segítettük fejlesztői munkájukat, és sok-sok témában tudunk közreműköd­ni. Rendkívül fontos kérdés az elektro­nikus adatfeladási lehetőség, hiszen cé­günknek közel 50 olyan egészségügyi partnere van, aki használja a JJelenlét munkaidő nyilvántartó szoftvert, amely­ből a Magyar Államkincstár felé automa­tikusan fel lehet adni a hiányzásokat, tá­volléteket és változó béreket.

- Milyen hatékonyságnövelést eredmé­nyez egy ilyen rendszer használata?

T.A.: Az ősz folyamán a Felső-Szabolcsi Kórház munkatársai is meggyőződhettek erről. Míg októberben a hiányzó távollé­ti és mozgóbér adatokat kézzel vitték fel a KIRA-rendszerben, ez 8 napig tartott. Novemberben az adatkapcsolat segítsé­gével ugyanez a feladat 3 nap alatt meg­oldódott, az ellenőrzéssel együtt. Tehát a folyamatok nagymértében felgyorsul­tak, ellenőrzötté váltak, és infor­matikailag ellenőrzött módon érkeznek meg a KIRA-rendszerbe.Zárttá, az intézmények számára mégis sokkal transzparensebbé válik a rendszer, hiszen az adat­kapcsolatok keresztül mind az átadandó adatok, mind az eredmény láthatóvá válnak.

- Mihez kezdenek a partnerek a felszabaduló munkaidővel?

T.A.: A megspórolt munkaidőt más, fontos elemzésre tudják használni a kollégák. Például akik KIR(A) béradat-visszavételi mo­dulunkat alkalmazzák teljes bér­kontrolling eszközhöz jutnak, és a megspórolt időben a kontrolling mutatókat tudják elemezni - ez­zel is segítve a vezetők munkáját.

- Hogyan támogatják a meglévő fejlesztések a HR-menedzsmentet?

  K.Gy.: A bér- és munkaügyi osz­tályokon dolgozó kollégák jellemzően mindenhol kevesen vannak.  

Egy HR-es kollégára több száz munkavállaló jut. Az adminisztrációs terheket nagymértékben csökkenti az önkiszolgáló HR-modul, amelyben egy­részt megvalósul a papírmentes iroda, másrészt a munkavállalók ellenőrizhetik és finomhangolhatják a róluk nyilvántartott adatokat. Így jelentős tehertől szabadulhatnak meg a HR-munkatársak.

-A partneri listán lévő több mint 100 egész­ségügyi intézmény mellett nyújtanak szol­gáltatást már államigazgatási körnek is? 

T.Á.: A közszféra mindenképpen kiemelt fi­gyelmet fordít az új államkincstári KIRA­rendszerre. A kórházi partnereinkkel meg­szerzett tapasztalatot többi közszférás partnerünknél is tudjuk kamatoztatni. Ennek is köszönhető, hogy most vezetjük be a JDolBer rendszert a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóságánál, illetve a Nem­zeti Élelmiszer-biztonságlánc Hivatalban, il­letve számtalan ajánlatunk tart tárgyalási szakaszban. E területen mindenképpen elő­nyünk, hogy hatalmas gyakorlatunk van a Magyar Államkincstárral való kapcsolattar­tásban és együttműködésben - köszönhető­en annak is, hogy ők is már hatodik éve végzik HR-informatikai feladataikat a JDolBer rend­szerrel.

-A kórházak, szakrendelők mellett vannak magán egészségügyi partnereik is?

K.Gy.: Nagy büszkeségünk, hogy magán egészségügyi partnereink között idén  a JDolBer-rendszert választotta a Duna  Medical Center is. Ez a tény mutatja azt is, hogy az állami egészségügyben megszer­zett tapasztalatunk és ilyen irányú tudá­sunk az egészségügyi versenyszférában is  kamatoztatható. De a magyar üzleti szek­torban is volt idén több sikeres bevezeté­sünk volt, jelentős piaci szereplők válasz­tottak bennünket humán informatikai partnerüknek. Összességében három mű­ködési területünkön több százezer munka­vállaló adatait gondozzuk. 

- Mennyire érinti Önöket a kórházak adós­ságállományának folyamatos növekedése? 

T.A: Ugyanúgy, ahogy az egészségügy töb­bi szereplőjét, bennünket is érint az ágaza­ti adóssághelyzet. Idén nyáron volt ugyan egy 60 milliárd forintos keret, de ez fő­ként a 20llJ évi és 2015 eleji adósságokat rendezte. Azóta azt tapasztaljuk, hogy sok kórházi. partnerünk halmozott fel ismét adósságokat az Orgware felé. Számunkra elgondoltató, hogy mi lehet az oka, de jó lenne valami hosszú t~vú jövőképet ezen a téren felmutat'ni, és hosszú távú straté­giában gondolkozna az ágazatvezetés, ami nem termeli az adósságokat. 

- Merre tart az informatikával támogatott HR-menedzsment?

K.Gy.: Úgy tűnik, az asztali szakértői rend­szerek megmaradnak a piacon. Emellett megjelentek a webes alkalmazások, amelyek modulszerűen kiegészítik a meglévő asztali szakértői rend­szereket. Ilyen önkiszolgáló, pályá­zati, teljesítményértékelő, cafeteria vagy munkaidő-nyilvántartás mo­duljaink már nekünk is vannak, és a legújabb informatikai lehetősége­ket kihasználva fejlesztjük e tech­nológiákat. Ma már a közszférában kezdenek elterjedni a felhő ala­pú, SaaS-szolgáltatások, amely­ben a rendszerek üzemeltetését, működtetését és frissítését tel­jes körűen végzik az informatikai szolgáltatók. Természetesen mi is dolgozunk ilyen üzemeltetési mo­dellel, így partnereink ezt a szol­gáltatást is igénybe veszik, vehe­tik. De a működtetés mellett az informatikával támogatott HR­menedzsment legfontosabb fel­adata a szakmai tudás átadása. Ezen a téren is egyre jelentő­sebb múlt áll mögöttünk, hiszen a JDolBer az idén is bekerült az ok­tatásba. A Szent István Egyetem hallgatói heti gyakorisággal ta­lálkoznak a JDolBer gyakorlati megoldásaival, és viszik tovább az életbe a tudást, úgy az alapképzésben, mint a poszt­graduális képzésben.