Viszik az egészségügyi adatainkat

A jövő év elejétől indul az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér megvalósítása, amelyhez már 13 hazai ágazati szolgáltató csatlakozott

 Központi bázisba töltik fel minden magyar állampolgár minden egészségügyi adatát, ez adatvédelmi aggályokat vet fel.

 A fejlesztés több mint 10 milliárd forintba került

Nem oszlatták el a hivatalos nyi­latkozatok Alexin Zoltán, a Sze­gedi Tudományegyetem adjunktu­sának aggályait. Az adatvédelmi szakem­ber továbbra is úgy látja, hogy sok a ho­mályos pont és a buktató az Országgyű­lés elé terjesztett törvényjavaslatban."A napokban az embereket megnyugtató nyi­latkozatok hangzottak .el, ám nem lehet tudni, hogy végül teljesülnek-e" - fogal­mazott a Figyelőnek. Ebbe a körbe so­rolta azt az ígéretet, amely szerint még­sem fogják az egészségügyi intézmények 20 évre visszamenőleg feltölteni a náluk keletkezett adatokat. Eredetileg az volt a terv, hogy az 1995 óta keletkezett vala­mennyi egészségügyi információ bekerül a térbe. 

Az elektronikus adatvédelemmel  foglalkozó, eredetileg matematikus vég­zettségű egyetemi oktató úgy véli, óriási a veszélye annak, hogy 10 millió állampolgár rendszerezett, egész életre vonat­kozó egészségügyi adatai jutnak különböző állami szervek kezébe.

 A múlt héten került a parlament elé az  Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térre (EESZT) vonatkozó törvényja­vaslat. Hat különböző személyes ada­tokat tartalmazó állományról van szó. Vények nyilvántartásáról, központi ese­ménykatalógusról, egészségügyi profil­ról, a hozzáférések naplózásáról, a digi­tális önrendelkezések adatairól, valamint az egészségügyi dokumentáció nyilván­tartásáról. A javaslat arra ad felhatalma­zást, hogy elsődlegesen a betegeket ke­zelő orvosok férjenek hozzá a leletek­hez, kezelési dokumentumokhoz. Ám már ma is hatályban vannak olyan tör­vényi felhatalmazások, amelyek lehe­tővé teszik, hogy egy sor állami intéz­mény, hatóság is megkaphassa a szemé­lyes egészségügyi információkat megha­tározott esetekben.

SIRALMAS HELYZET

Az adjunktus tudomása szerint az ÁNTSZ, az OTH, az Országos Epide­miológiai Központ, az OEP, az ÁEEK népegészségügyi célból már így is szám­talan különböző egészségügyi nyilván­tartást vezet. Még az Országos Munka­védelmi Főfelügyelőségnél is gyűjte­nek egészségügyi információkat. Van­nak adatállományok például a tüdőbe­tegekről, a HIV-fertőzöttekről, a rákbe­tegekről, a szívinfarktusban megbetege­dettekről, a szülő nőkről és szüléseik­ről, a fejlődési rendellenességgel szüle­tettekről. A magán-egészségügyi intéz­ményeknek jelenteniük kell a rákszűré­sen átesettek adatait és a vizsgálat ered­ményét. Vagy például a lombikklinikák­nak a betegeik részletes, különösen bi­zalmas egészségügyi adatait a pácien­sek taj számával.

ZÉRÓ TUDATOSSÁG Magyarországon eleve alacsony az adat­védelmi tudatosság. A lakosság az el­múlt huszonöt évben ahhoz szokott hoz­zá, hogy szinte minden adatkezelés kö­telező, és abba semmilyen beleszólása nincs. A hatóságok pedig ahhoz, hogy széles felhatalmazást biztosít számukra a jogszabály. Az állampolgárok nagy ré­sze nincs tisztában a veszélyekkel, nem ismeri a jogait és a lehetőségeit. Köny­nyen rábészélhetők valamire, megijeszt­hetik őket, hogy életveszélyes helyzetben az orvosnak szüksége van minden infor­mációra. „Erre megadják majd a hozzá­járulásukat" - vélekedett.

Aki pedig nem nyilatkozik, annál meg­adottnak tekintik az engedélyt, holott az EU-ban ez pont fordítva működik. Kife­jezetten engedélyezni kell a különleges személyes adatok kezelését, a hallgatást nem tekintik beleegyezésnek - mutatott rá az egyik lényegi. különbségre. Óriási problémának tartja azt is, hogy a lakos­ság nincs tisztában azzal, mi készül. A kormány honlapjára október 19-én fel­került ajavaslat, amelynek a társadalmi vitájára október 21-ig ptztosítottak le­hetőséget. Azaz három napot adtak rá. Svájcban vagy Ausztriában a központi egészségügyi rendszer működését külön törvény szabályozza, és egy évet adtak a társadalmi vitára, mielőtt a parlament szavazott volna róla.

BOSSZÚBÓL KIRAKTA

Az adatbetekintés előtt kétlépcsős azo­nosításra kerül sor, Naplózni kell minden hozzáférést, és az érintettek utólag tudo­mást szerezhetnek róla, hogy kik és mi­kor tekintették meg az adataikat. Csak­hogy Alexin Zoltán szerint ez sem véd meg senkit az illetéktelen adatkezeléstől, pláne nem vigasztalja, ugyanis a törvény védi a betekintőt, feltételezi azt, hogy jó­hiszemű volt az adatkezelés.

Ennek ellenkezőjét a betegnek kelle­ne bizonyítania, ami szinte lehetetlen. A személyes információk jogellenes fel­használása ugyan bűncselekmény, azon­ban csak jelentős, 5-20 millió forintos kár bekövetkezése esetén valósul meg. „Nem csoda, ha a mai napig egyetlen bí­róság sem állapította meg ezt az egész­ségügyi adatok kezelésével kapcsolat­ban, akkor sem, amikor azokat webol­dalon jelentették meg bosszúból, illetve amikor négyszáz háziorvos a kartonok fénymásolatát átadta orvoslátogatóknak" - érvelt. Ezt a viszonylag magas kárér­téket nem állapítják meg, mert az orvo­si titoktartás rendkívül alacsony társa­dalmi értéket képvisel.

A fejlesztésben részt vevő szervezetek szakértői cáfolják, hogy veszélyben len­nének az adataink. Rácz Jenő volt egész­ségügyi miniszter, a pilotprojekthez csatlakozó veszprémi kórház igazgatója is ezen a véleményen volt egy a közelmúlt­ban tartott szakmai konferencián, 

 A megszólalók úgy vélték, hogy alig változik valami a hozzáférési jogosult­sággal kapcsolatban. „Az EESZT-ben az állampolgár egészségügyi adatait és dokumentumait kizárólag orvosi, illetve a receptek esetében gyógyszerészi vég­zettségű egészségügyi dolgozó kaphat­ja meg. Kormányzati szervek és ágaza­ton kívüli intézmények nem" - közöl­te az Állami Egészségügyi Ellátó Köz­pont (ÁEEK). A szervezet azzal érvelt, hogy a miénkhez hasonló e-egészség­ügyi rendszert üzemeltet egyebek kö­zött Ausztria, Franciaország, Spanyol­ország és Észtország, s a készülő hazai szabályozás teljesen összhangban van az uniós adatvédelmi irányelvvel. Ezt a lapunknak nyilatkozó szakértő vitatja, lásd a keretes írást.

 A hivatalos szervek azzal érvelnek, hogy az állampolgár minden hozzáférést láthat az ügyfélkapun keresztül. Illeték­telen felhasználás esetén pedig jogi lépé­seket tehet, például a Nemzeti Adatvé­delmi és Információszabadság Hatóság­hoz (NAIH) vagy bírósághoz fordulhat. Az úgynevezett érzékeny adatokat, mint például a szexuális úton terjedő kórokkal, mentális és szenvedélybetegségekkel kapcsolatos információkat pedig alapve­tően nem láthatják mások, csak az érin­tett betegség szakorvosai, például pszi­chiáterek. Nem mellékes szempont a vi­tában az, hogy a fejlesztők arra hivatkoz­nak, folyamatosan kapcsolatban állnak a Nemzeti Adatvédelmi és Információ­szabadság Hatósággal, amely vizsgálja a rendszer adatkezelését s a kapcsolódó jogszabálytervezetet is. A nyilvánosság előtt a NAIH ez idáig nem jelezte eset­leges kifogásait.