Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Drasztikusan romlik a helyzet, a betegek isszák meg a spórolás levét

Az idei év végére szakértői becslések szerint 100 milliárd forint tartozást halmozhatnak fel a kórházak. Rádai Tamás, az ETOSZ igazgatója úgy véli, akkor lesz változás, ha nagyobb prioritást kap az egészségügy. Rásky László, az OSZ főtitkára pedig még év vége előtti adósságrendezést sürget.
További részletek

Őrület az egészségügyben – Csúnyán eladósodtak megint a kórházak

A legfrissebb adatok szerint szeptember végére megközelítette a kórházak és háttérintézményeik tartozása a 80 milliárd forintot. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára lapunknak megerősítette, év végére 100 milliárd forint kifizetetlen számla lesz majd az intézményekben.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: Orvosok Lapja, 2016. február 21. - Sándor Judit

Több pozitívumot hozott az óév vége és az új esztendő eleje a Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség számára: végre a j  áróbeteg-ellátás is kapott az év végi kasszasöprésből, s pozitív hangú, előremutató megbeszélést folytattak dr. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkárral.

 

A szakmapolitikai célokhoz kapcso­lódóan tavaly év végén a közel 7 milliárd forint összegű kasszama­radványból a járóbeteg-szakellátás 4,7 milliárd forintot kapott, amelyből egynegyed rész jutott az önálló intézeteknek. Mindenképpen nagyon pozitívan értékeli a szövetség a lépést, hiszen a kasszasöprésből több éve nem részesültek a járóellá­tók, nyilatkozta az Orvosok Lapjának dr. Polák László, a Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség jelölt elnöke.

A szövetség szerint ez a lépés is összhangban van a kormányzat célkitűzésével, miszerint az egész­ségügyi ellátásokat a betegek által könnyebben elérhető, és egyben hatékonyabb forrásfelhasználást lehetővé tevő járóbeteg-szakellátás irányába tereljék, s erre az ellátást végző szolgáltatókat is ösztönözzék. A többletforrás az intézményi finan­szírozási keretet legfeljebb 10 száza­lékkal meghaladó pluszteljesítmény teljes alapdíjon történő utólagos elszámolására adott lehetőséget.

Az év végi pozitív döntést követte egy újabb esemény: január közepén találkoztak a szövetség vezetői dr. Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkárral. A megbeszélést előremutatónak és pozitívnak értékelték mindannyian, s kérték az ágazatvezetőt, hogy a következő kasszasöprésekből is rendszeresen részesülhessenek a járóbeteg-szakellátók. Jelezték azt is, hogy szeretnék elérni: az önálló in­tézményeknek is legyen lehetőségük az egynapos sebészeti (ES) ellátások TVK-jának feloldására. Természe­tesen ehhez figyelembe kell venni a zárt kassza lehetőségeit, ezért legalább lebegő forint/pont értékben  szeretnének finanszírozást kapni az ES-beavatkozásokért. Ígéretet kaptak az ágazat vezetóiétól'a lehetőség megvizsgálására, amelybe az államtit­kárság az OEP-et is be kívánja vonni.

Számítások szerint a TVK feloldása körülbelül húszszázalékos emelke­dést hozhat az egynapos sebészeti ellátások elvégzésében a szolgálta­tók számára.

A szövetség szerint fontos diag­nosztikai és szakmai hátteret adnak a járó-szakellátók az alapellátóknak, a különböző képzettségű házior­vosoknak. Tapasztalataik szerint az önálló rendelőintézetekben több idő áll rendelkezésre a betegek ellátásá­hoz, illetve itt nem hívják el az orvost a rendelésről más, kórházi feladatai miatt.

Egyetértett a jelölt elnök Ónodi korábban tett nyilatkozatával (saj­tó-háttérbeszélgetés december közepén), miszerint a rendelőkben a várakozási időket jobb szervezéssel lehet csökkenteni. Azonban fontos­nak tartotta megjegyezni, hogy az előjegyzési idők hossza finanszíro­zás kérdése is: a labordiagnosztikai vizsgálatoknál a teljesítmények több mint kétharmadáért csupán az alapdíj 13 százalékát kapják a szolgáltatók, a szakellátásoknál több mint tizenkét éve van érvényben a beavatkozási teljesítményekre alkalmazott volumen­korlát (TVK), illetve több mint öt éve változatlan a forint/pont érték. A szol­gáltatóknak a teljesítményekért kapott finanszírozásból kell megfizetniük a szakorvosokat, a szakdolgozókat, a gazdasági-műszaki dolgozókat, a gyógyszereket, az eszközöket és mindeközben figyelniük arra, hogy ne halmozzanak fel adósságot.

A járóbeteg-ellátás szintjén a „be­fagyott" alapdijon túlmenően gondot jelent az ellátandó lakosságszámhoz és szakorvosi óraszámhoz viszonyí­tott aránytalan TVK is. Ugyanakkor folyamatosan nőnek a terhek, hiszen évente rendszeresen emelik a mini­málbért és a garantált bérminimumot, emelkedések következnek a közal­kalmazotti bértábla miatt'is.'aszerződéses jogviszonyban foglalkozatottak óradíjigénye is egyre nó: Újabb teherként jelent meg tavaly például - a teljesség igénye nélkül-, hogy a szolgáltatóknak ADR-szakértőt kell foglalkoztatniuk, a szelektív hulladék­gyűjtés kiadásai is új költségelemként jelentkeztek.