Kezeletlen magas vérnyomás - Gyilkos számok

Uniós tízmilliárdok folytak el népegészségügyinel< mondott célokra, ám ebből egyetlen fillér sem jutott a magas vérnyomás felismerésére, felmérésére vagy elemzésére.

SZINTE NÉPÉLELMEZÉSI CIKKNEK számíta­nak a magas vérnyomás elleni piru­lák Magyarországon. Fogyasztótá­boruk kis híján hárommillió embert számlál, akik csaknem 29 milliárd forint egészségbiztosítási támogatást felhasz­nálva váltják ki napi betevő hipertónia­gyógyszerüket. Látszólag ellentmondás, hogy minél jobb a lakosság egészségi álla­pota, annál többek vérnyomása szorul szabályozásra. Szinte törvényszerű azon­ban, hogy a kor előrehaladtával az erek veszítenek rugalmasságukból, a szűkülő keresztmetszeten pedig nagyobb nyomás­sal áramlik át a vér. A 75 éven felüliek több mint 80 százaléka hipertóniás.

Tíz éve szervez szűréseket, gyűjti regisz­terbe az adatokat a Magyar Hypertonia Társaság; mondhatni, hobbiból térképezi fel az országos helyzetet. Csakhogy a fel­mérései nem számítanak reprezentatív mintavételnek, mivel azoknak a kockázati tényezőit vizsgálja meg, akik önként élnek a felkínált lehetőséggel. (Tavaly például 27 ezren vettek részt a társaság szervezte szű­réseken.) Ráadásul a magas vérnyomással kiszűrtek sorsának követésére egyáltalán nincs módja a társaságnak, a taj-szám sze­rinti nyilvántartáshoz ugyanis törvényi felhatalmazásra volna.szükség - pana­szolta egy múlt heti sajtóbeszélgetésen Kiss István professzor, a társaság elnöke.

Egy néhány ezres reprezentatív min­tavétel, a kérdezőbiztosok megfizetése, az adatok feldolgozása már önmagában is megfizethetetlen költséget jelentene a szakmai szervezet büdzséjéhez képest. Pedig az elmúlt öt évben az uniós csap­ból dőlt a népegészségügyi célú pénz: az egészségnevelésre, a „szemléletfor­máló életmódprogramokra", a szűrésre és az ezekhez kapcsolódó kommunikációs célokra 36 milliárd forint támogatás talált gazdára, csaknem kétezer önkormányzat, vállalkozás, egyesület, alapítvány között szétszórva. Például az adóhatóság - még az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal - sportegyesülete 8,5 millió forintot nyert el a hivatalnokok egészséges életét támogató, egyéves programjára.

Ha nem állnak is kia reprezentativitás lltudományos próbáját a Hypertonia rársaság adatai, azért jól jelzik a drámai ielyzetet. A felnőtt lakosság legalább 42 :zázalékahipertóniás, ami 3,5 millió bete­:et jelent. Tetézi a bajt, hogy a harmaduk­iak tudomása sincs a betegségéről. A keze­etlen magas vérnyomás ugyanis az évek núltával végzetes lehet, vagy súlyos rok­rantságot okozó következményekkel jár­tat. Ilyen például az infarktus, a stroke, t végtagok érszűkület miatti amputálása, t veseelégtelenség. A leggyakoribb társult ietegség a - kiváltó okaiban és következ­nényeiben is csaknem azonos - diabé­esz, amely a szűrésen részt vett, magas rérnyomással diagnosztizált páciensek 30 zázalékánál volt tetten érhető. Magyaror­:zágon a legtöbb beteg - évente 90 ezer - igyi érelzáródás diagnózisával kerül kór­iázba, egyszersmind a maga 12 milliárdforintjával ez a második legnagyobb tétel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozási listáján. Évente körülbelül 9 ezer lábat amputálnak, csaknem kétszer annyit, mint a 1980-as években. Mindent összevetve Magyarországon (lakosság­arányosan) háromszor annyian halnak meg szív- és érrendszeri betegségben, mint Franciaországban, és a hazai adat több mint a duplája a 15 régi'uniós tag átlagának.                                         .

A bajok gyökere a dohányzás, a súlyfe­lesleg, a stressz, a kevés mozgás és a magas vérzsírszint. Ráadásul a felismert beteg­ségek kezelése, karbantartása is elégtelen. A Hypertonia Társaság felmérései szerint a háziorvosoknál regisztrált magas vér­nyomásos betegek mindössze 45 száza­léka „hozta" a szakmailag megkívánt célértéket, a 140/90 Hgmm alatti vérnyo­mást, holott a betegek közel 90 százaléka kombinált, vagyis többféle gyógyszer­ből álló terápiát kapott. A kudarc több mint nyilvánvaló: míg Magyarországon az elmúlt tíz évben lényegében nem sike­rült érdemben javítani a célértékelérési arányon, ugyanezen idő alatt Angliában közel 20 százalékkal javult ez a mutató, a kezelt betegek 60-65 százaléka tartotta kordában a hipertóniáját.

BETEGEK EGYÜTTMÜKÖDÉSI KÉSZSÉGE az orvos által rendelt terápia gondos követésében és hosszú távú fenntartásá­ban meglehetősen gyenge. „Még a fővá­rosban is jellemzően alacsony szintűek az emberi szervezet működésével kapcso­latos ismeretek. Időt, legalább 10-15 per­cet kell áldozni annak elmagyarázására, hogy milyen veszélyeket hordoz magában a kezeletlen magas vérnyomás, hogyan és miért kell betartani az orvos utasításait. Ha ezt megértik a betegeim, némi kitar­tással rendesen be lehet állítani a vérnyo­másukat" - magyarázza a sikerhez vezető utat Ádám Ágnes, a zuglói Hipertónia Centrum főorvosa.