|
Uniós tízmilliárdok folytak el népegészségügyinel< mondott célokra, ám ebből egyetlen fillér sem jutott a magas vérnyomás felismerésére, felmérésére vagy elemzésére.
SZINTE NÉPÉLELMEZÉSI CIKKNEK számítanak a magas vérnyomás elleni pirulák Magyarországon. Fogyasztótáboruk kis híján hárommillió embert számlál, akik csaknem 29 milliárd forint egészségbiztosítási támogatást felhasználva váltják ki napi betevő hipertóniagyógyszerüket. Látszólag ellentmondás, hogy minél jobb a lakosság egészségi állapota, annál többek vérnyomása szorul szabályozásra. Szinte törvényszerű azonban, hogy a kor előrehaladtával az erek veszítenek rugalmasságukból, a szűkülő keresztmetszeten pedig nagyobb nyomással áramlik át a vér. A 75 éven felüliek több mint 80 százaléka hipertóniás. Tíz éve szervez szűréseket, gyűjti regiszterbe az adatokat a Magyar Hypertonia Társaság; mondhatni, hobbiból térképezi fel az országos helyzetet. Csakhogy a felmérései nem számítanak reprezentatív mintavételnek, mivel azoknak a kockázati tényezőit vizsgálja meg, akik önként élnek a felkínált lehetőséggel. (Tavaly például 27 ezren vettek részt a társaság szervezte szűréseken.) Ráadásul a magas vérnyomással kiszűrtek sorsának követésére egyáltalán nincs módja a társaságnak, a taj-szám szerinti nyilvántartáshoz ugyanis törvényi felhatalmazásra volna.szükség - panaszolta egy múlt heti sajtóbeszélgetésen Kiss István professzor, a társaság elnöke. Egy néhány ezres reprezentatív mintavétel, a kérdezőbiztosok megfizetése, az adatok feldolgozása már önmagában is megfizethetetlen költséget jelentene a szakmai szervezet büdzséjéhez képest. Pedig az elmúlt öt évben az uniós csapból dőlt a népegészségügyi célú pénz: az egészségnevelésre, a „szemléletformáló életmódprogramokra", a szűrésre és az ezekhez kapcsolódó kommunikációs célokra 36 milliárd forint támogatás talált gazdára, csaknem kétezer önkormányzat, vállalkozás, egyesület, alapítvány között szétszórva. Például az adóhatóság - még az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal - sportegyesülete 8,5 millió forintot nyert el a hivatalnokok egészséges életét támogató, egyéves programjára. Ha nem állnak is kia reprezentativitás lltudományos próbáját a Hypertonia rársaság adatai, azért jól jelzik a drámai ielyzetet. A felnőtt lakosság legalább 42 :zázalékahipertóniás, ami 3,5 millió bete:et jelent. Tetézi a bajt, hogy a harmadukiak tudomása sincs a betegségéről. A kezeetlen magas vérnyomás ugyanis az évek núltával végzetes lehet, vagy súlyos rokrantságot okozó következményekkel jártat. Ilyen például az infarktus, a stroke, t végtagok érszűkület miatti amputálása, t veseelégtelenség. A leggyakoribb társult ietegség a - kiváltó okaiban és következnényeiben is csaknem azonos - diabéesz, amely a szűrésen részt vett, magas rérnyomással diagnosztizált páciensek 30 zázalékánál volt tetten érhető. Magyaror:zágon a legtöbb beteg - évente 90 ezer - igyi érelzáródás diagnózisával kerül kóriázba, egyszersmind a maga 12 milliárdforintjával ez a második legnagyobb tétel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozási listáján. Évente körülbelül 9 ezer lábat amputálnak, csaknem kétszer annyit, mint a 1980-as években. Mindent összevetve Magyarországon (lakosságarányosan) háromszor annyian halnak meg szív- és érrendszeri betegségben, mint Franciaországban, és a hazai adat több mint a duplája a 15 régi'uniós tag átlagának. . A bajok gyökere a dohányzás, a súlyfelesleg, a stressz, a kevés mozgás és a magas vérzsírszint. Ráadásul a felismert betegségek kezelése, karbantartása is elégtelen. A Hypertonia Társaság felmérései szerint a háziorvosoknál regisztrált magas vérnyomásos betegek mindössze 45 százaléka „hozta" a szakmailag megkívánt célértéket, a 140/90 Hgmm alatti vérnyomást, holott a betegek közel 90 százaléka kombinált, vagyis többféle gyógyszerből álló terápiát kapott. A kudarc több mint nyilvánvaló: míg Magyarországon az elmúlt tíz évben lényegében nem sikerült érdemben javítani a célértékelérési arányon, ugyanezen idő alatt Angliában közel 20 százalékkal javult ez a mutató, a kezelt betegek 60-65 százaléka tartotta kordában a hipertóniáját. BETEGEK EGYÜTTMÜKÖDÉSI KÉSZSÉGE az orvos által rendelt terápia gondos követésében és hosszú távú fenntartásában meglehetősen gyenge. „Még a fővárosban is jellemzően alacsony szintűek az emberi szervezet működésével kapcsolatos ismeretek. Időt, legalább 10-15 percet kell áldozni annak elmagyarázására, hogy milyen veszélyeket hordoz magában a kezeletlen magas vérnyomás, hogyan és miért kell betartani az orvos utasításait. Ha ezt megértik a betegeim, némi kitartással rendesen be lehet állítani a vérnyomásukat" - magyarázza a sikerhez vezető utat Ádám Ágnes, a zuglói Hipertónia Centrum főorvosa. Nem mindenki bajlódik azonban a betegek felvilágosításával, győzködésével és terápiahűségük kontrollálásával. És persze ezen kívül is lehetnek okai annak, hogy megyénként jelentősen különböző eredményeket produkáltak az orvosok (lásd ábránkat). Míg Somogyban és Tolnában csupán a tudott betegek negyedének-harmadának a vérnyomását sikerül normalizálni, Békés megyében ez az arány a hatvan százalékot közelíti. Semmi jót nem ígér azonban az Országos Alapellátási Intézet legfrissebb felmérése, amely szerint minden letelepedési és praxísvásárlási támogatás ellenére is 69-cel nőtt a tartósan betöltetlen háziorvosi helyek száma az elmúlt két hónapban, és már eléri a 307-et. Szakember-utánpótlás híján egy-két éven belül százával szűnhetnek meg az alapellátást, és így a hipertóniagondozást is végző helyek.
|
Kezeletlen magas vérnyomás - Gyilkos számok
- Forrás: HVG, 2016.április 1. - Gáti Júlia
