Az. egészségügyben a jövő évi többletfor­rások több mint felét fordítják béremelésre - közölte Ónodi­Szűcs Zoltán, a szak­terület államtitkára a III. egészséggazda­ság-konferencián.

A jövő évi költségvetésben 167 mil­liárd forinttal több jut az egészség­ügyre, amelynek a tervek szerint több mint" felét fordítják majd bér­emelésre- mondta a Világgazdaság és a Heim Pál Alapítvány szerve­zésében megrendezett III. egész­séggazdaság-konferencián Óno­di-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár. A tervek szerint a béremelés több lépcsőben, há­rom-négy év alatt fog megtörténi. A béremelést azonban már az idén szeretnék elkezdeni.

Az új budapesti kórházról el­mondta: a következő négy évben a kormányzat szeretné ledolgozni a főváros és a vidék között tapasz­talható különbséget a kórházak fejlesztésének terén, hiszen az el­múlt években vidéken 500 milliárd forint uniós forrást használtak fel. Elmondta: az egészségügyi kormányzat nem presztízsberuházást akar csinálni. „Két opció van most a kormány előtt, bármelyik is nyer, az szuperkórház lesz, a kérdés csak az, hogy milyen telephelyeken va­lósul meg a fejlesztés" - mondta. A szuperkórház definiálásaként azt mondta: mindegy, hogy egy meg­lévő intézményben ezer új ágyat hoznak létre, vagy azokat több te­lephelyen osztják szét, mindkettő esetében szuperkórházról lesz szó.

Kiemelte: az egészségügyi kor­mányzat három lényeges pro­jektbe - a kancellári rendszer ki­építésébe, a budapesti ellátás, újragondolásába és a szociális ágyaknak az egészségügyről való leválasztásába - vág bele. „Azért vagyunk ennyire bátrak, mert nö­vekednek a rendelkezésre álló for­rások" - tette hozzá. A kancellári rendszerről elmondta: az nem jó, hogy az összes döntés az egyes kórházak falain belül születik, mi­vel így az ellátás gyakran nem a lakossági igények, hanem az in­tézményi érdekek mentén alakul. „Egy olyan entitást szeretnénk létrehozni, amely felelősséget vállal azért, hogy egy adott terület lakos­ságának milyen igényei vannak. Ez ügyben rengeteg csatára kell szá­mítani, szépen lassan fel kell tömi a hűbérúri várakat" - utalt a konfe­rencián szintén előadást tartó Lantos Gabriellának, a Róbert Károly Kórház operatív igazgatójának az Indexben megjelent, nagy érdek­lődést kiváltó cikkére.

Problémaként nevezte meg, hogy a kórházban töltött idő növekedett 2000-2013 között, míg nemzetközi szinten másutt ez jellemzően csök­kent. ,,A cél, hogy csökkenjen az intézmények rászorultsága a mani­pulálásra, amit nem azért tesznek, hogy lopjanak, hanem azért, hogy tudják hozni a nullszaldós költség­vetést" - tette hozzá. ·

Hosszú távú jövőkép kellene

Heim Pál, a Heim Pál-Alapít­vány stratégiái igazgatója a konferencia kerekasztal-be­szélgetésén a jövőről szólva azt mondta: az ideális az lenne, ha a kórház kifejezést az egészségügyi szolgáltató váltaná fel, amely a tényle­ges lakossági igényeknek megfelelően működne. Hoz­zátette: örömteli, hogy jövő­re mintegy 170 milliárddal nő a terület költségvetése, de hosszú távú jövőkép és kormányokon átívelő straté-. gia nélkül öt-tíz év múlva akár több száz milliárdos pluszforrást kell majd előte­remteni.