Hazugságvizsgálat

Még abból is sikerpropagandát üz a kormány, hogy két beteg CT-vizsgálatra szállítás közben, illetve utána hunyt el. Pedig a diagnosztikai géppark főleg „Brüsszel" támogatása és a magánberuházók révén javult, a várakozási idő hosszú, több kiemelt intézmény eszköz- és orvoshiánya aggasztó.

 Kézenfekvő egy kis időutazás: „Ha a kormány április 1-jén nem vezeti be a betegel­látási reformot, nem kellett volna sehová sem átszállítani a beteget, tehát nagyobb eséllyel maradt volna életben" - idézték fel internetes por­tálok Lázár János tíz évvel ezelőtti szavait. Akkor még Hódmezővásár­hely fideszes polgármestereként egyenesen a Gyurcsány-kormány és Molnár Lajos egészségügyi miniszter nyakába varrta egy idő­sebb férfi halálát, akit a mentősök oda-vissza utaztattak Szentes és Hódmezővásárhely között. Lázár most jóval elnézőbb, pedig a napok­ban két hasonlóan kedélyborzoló esemény is történt. Bár az Országos Kardiológiai Intézetben és a budai, Városmajor utcai egyetemi klinikán a CT-vizsgálatokra való szállítással összefüggésbe hozott halálesetek kapcsán elismerte, hogy az egész­ségügyben nincs minden rendben, minisztertársait megkímélte a bírá­latoktól. Ha vannak is hiányosságok - bár nem részletezte, mik lennének azok -, szerinte a kormány minden tőle telhetőt megtett.

A kórházakban 2010 óta megdup­lázták a CT- és az MR-készülékek számát - bizonygatta a Minisz­terelnökséget vezető miniszter. Az Emberi Erőforrások Minisztériu­mának politikai államtitkára, Rétvári Bence pedig további büszkélke­désre használta fel a tragikus ese­ményeket, azt hangsúlyozva, hogy „a kormány másfél évvel ezelőtt 50 milliárd forintot költött a képalkotó diagnosztikai eszközök beszer­zésére".

Régről ismert a közkeletű rago­zás: kis hazugság, nagy hazugság, statisztika ... Rétvári állításával szemben az elmúlt hat év valameny­nyi CT- és MR-vásárlása az Euró­pai Unió támogatásából valósult meg. A vidéki kórházberuházások részeként 2013-2014-ben 19 darab CT és 9 MR került az állami intéz­ményekbe. Az uniós fejlesztési ciklus 2015. végi lezárásakor pedig „Brüsszel" jóvoltából újabb beszer­zésekre nyílt lehetőség: további 40 milliárd forintot még gyorsan el lehet költeni energiatakarékos beruhá­zásokra. Így rohamtempóban - és a Gazdasági Versenyhivatal gya­núja szerint jócskán túlárazottan - sikerült 15 CT-t, 9 MR-t és 300 röntgenkészüléket beszerezni. Ez a pályázati kiírásnak megfelelően a már amortizálódott, korszerűtlen berendezések cseréjét szolgálta.

Erre is rálicitált az Emberi Erő­források Minisztériuma, amennyi­ben országos adatokat prezentált. Ezek szerint a CT-k száma elérte a 104-et, az MR-készülékeké pedig a 65-öt. Így lazán a saját nevükre vették a magánvállalkozásokban működő képalkotó berendezéseket is; bár valójában nem államosították őket, csak szimplán beleszámítot­ták az „országos összesbe". Pedig a különbség számottevő: a magán­kézben lévő CT-k száma a 20-at közelítheti, és MR-bői is vagy 15 lehet magánkézben. Ám bárhogy számolunk is, a két tragikus ese­mény ráirányította a figyelmet a képalkotó diagnosztikai eszközök körüli hiányosságokra és zavarokra.

Előbb egy súlyos szívfejlődési rendellenességgel született, koráb­ban már számos műtéten átesett, műszíven tartott kislány halála kap­csán mesélte el a nagymama, hogy a gyermeket nem lehetett helyben megvizsgálni, át kellett szállítani a Heim Pál Gyermekkórházba koponya-CT-felvételre. A vizsgálat igazolta az utóbb végzetessé vált koponyaűri vérzés gyanúját, vagyis nem a szállítás okozta a kompliká­ciót - magyarázta el a történteket Ofner Péter, az intézet főigazgatója. A városmajori kardiológián történt haláleset sem írható a CT-vizsgálat számlájára - adott ki közleményt a Semmelweis Egyetem is. Itt egy infarktuson többször átesett, esz­méletlen beteget vittek volna egyik épületből a másikba, de nem jutot­tak el vele a száz méterre lévő célba.

Jóllehet ma már majdnem vala­mennyi, aktív ellátást nyújtó gyógy­intézményben van CT, akadnak aggasztó kivételek, amire a HVG már két és fél évvel ezelőtt felhívta a figyelmet (HVG, 2015. január 24.). Ilyen az Országos Kardioló­gia, a balatonfüredi szívkórház, a Bethesda Gyermekkórház vagy a használhatatlan matuzsálem­nek nyilvánított CT-jétől éppen a napokban megfosztott Ajka. Márpedig korszerű sürgősségi ellá­tás elképzelhetetlen diagnosztika nélkül, annak pedig fontos eleme a röntgenfelvételeknél részletesebb információt adó CT. Az MR-vizsgá­lat pedig még mindig szűk kereszt­metszet: a soronkívüliséget élvező daganatgyanús eseteket leszámítva több hónapig kell rá várni. Nem véletlen, hogy a magánszolgálta­tóknál is az MR a keresettebb; aki hamarabb akar lelethez, diagnó­zishoz és végső soron terápiához jutni, az, ha teheti, zsebből megfi­zeti a vizsgálat 35-100 ezer forintos piaci árát. A Nemzeti Egészségbiz­tosítási Alapkezelő (a volt Országos Egészségbiztosítási Pénztár) adatai szerint a magánszféra szépen bese­gít a közfinanszírozott ellátásba: a 2015-ben CT- és az MR-felvé­telekre költött 19 milliárd forintból 3,5 milliárdért a magánszolgáltatók dolgoztak meg. Így a gépek darab­számánál sokkal többet mond a közfinanszírozott vizsgálatok szá­mának változása, ami 40, illetve 22 százalékos növekedésével messze elmaradt a géppark bővülésétől. De a szükségletektől is.

A géppark további bővítésé­nek nemcsak az anyagi források szűkössége, hanem a szakem­berhiány is határt szab. Egyaránt nehéz radiográfus technikust és közalkalmazott radiológus orvost kapni, az ő hiányukban jellemzően orvosi magánvállalkozásokat kell megfizetni a feladat ellátására.

Már 30 kórházban működik távleletezéshez szükséges szer­ver, így a CT- és az MR-felvételek értékelése az intézménytől távol, olykor az országhatárokon túl tör­ténik. A felvétel digitális adatai egy szoftver segítségével kerülnek a leletező orvos gépére, közülük van, aki Németországban, Skandi­náviában vagy Angliában ül a moni­tor előtt, kinti állása mellett haza is dolgozva. Egy Magyarországon végzett, afrikai származású orvos a hazájába visszatérve sem hagyott fel magyarországi praxisával -emlí­tette kuriózumként egy távleletező cég ügyvezetője. Sürgős esetben a távdiagnózis 30 perc alatt kész, függetlenül a beteg és az orvos közti távolságtól. Még a kórházak­nál előnyösebb anyagi feltételeket kínáló cégek - mint a hazai piacon elsőként, az 1990-es évek elején indult diagnosztikai vállalkozás, az Euromedic, többszöri névváltást követően ma Affidea - is nehezen találnak munkatársakat. A rnásod-, nemritkán harmad- és negyedállást is vállaló orvosok pedig krónikus kimerültségre panaszkodnak.

A szívbeteg kislány tragikus halála kapcsán Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere úgy nyilatko­zott, már az jó, hogy a szomszédos intézményben elérhető volt egy kor­szerű CT, hiszen korábban ott sem volt. A történelmi hűség kedvéért: az intézménybe 2004 tavaszán érkezett az első komputertomográf. A „közhasznú" CT világpremierje egyébként 1971-ben volt Angliá­ban, Magyarországon 1977-ben, a debreceni radiológiai klinikán indult el a „szuperröntgen" korántsem problémamentes próbaüzeme. Az Országos Onkológiai Intézet 1986-ban, egy Medicor-gyártmá­nyú CT-vel kezdte a nem túl sike­res ismerkedést, s négy évig kellett várnia az első használható - német gyártmányú - masinára. A késői start részben magyarázza is a nem­zetközi mezőnytől való leszakadást: az Eurostat adatai szerint 2014-ben a kontinensen csak Macedóniát sikerült megelőzni a 10 ezer főre jutó CT-berendezések számában. MR-ellátottságban pedig Magyar­ország holtversenyben volt Szerbiá­val és Macedóniával. A CT-vizsgála­tok számával viszont megközelítette az európai középmezőnyt.

Miközben a magyar sajtó azt firtatja, miért nincs CT a szívgyó­gyászat országos fellegvárában, az európai kardiológiai adatbázis azt mutatja, hogy az elmúlt években a szív- és érrendszeri bajok feltér­képezésében (is) szélsebesen tört előre az MR alkalmazása. Márpedig MR a „szomszédos" Heim Pál Gyer­mekkórházban sincs. Az Országos Kardiológiai Intézetet sújtó hiánybe­tegség orvoslására több mint 600 millió forintot szánna az Egészsé­ges Budapest program keretében az Állami Egészségügyi Ellátó Köz­pont, a berendezés fogadásához szükséges helyiség kialakítása is megkezdődött az intézményben. Azt még nem tudni, hogy a fenn­tartó ÁEEK vagy a kórház írja-e ki a közbeszerzést, de a kulisszák mögött már megkezdődött a ver­seny- értesült a HVG.

Sok érv szólna amellett, hogy végre egy valódi „gyerek-CT" is kerüljön az országba. Az ilyen készülékeknek óriási előnyük, hogy a másodperc negyedrésze alatt készítenek felvételt, vagyis nem kell tartani attól, hogy a páciens mocorgása, levegővétele tönkrete­szi a vizsgálatot. Ezt ma altatással küszöbölik ki, ami nem éppen gyer­mekbarát opció. A rövid expozíciós idő további előnye - dicséri a nem­zetközi szakirodalom a gyerek-CT­ket -, hogy ezekkel jóval kisebb sugárterhelés éri a pácienseket. A hátrány persze az ár: a korszerű, de átlagos CT 200 millió, a gye­rek-CT ára ennek a duplája. Talán nem ezen kellene kezdeni a kor­mányzati spórolást.