2017. szeptember. 15-16.-a között tartották a Forgalmazók az Egészségért Szövetség (FESZ) éves kongresszusát. Az esemény legnagyobb érdeklődéssel kísért témája az E-vény bevezetése volt, amiről élénk szakmai vita is kialakult a témával kapcsolatban előadók, és a szövetség jelen lévő tagjai között - összegezték a tanácskozás eredményét közleményben.
A témát Dr. Bertalan Lóránt az Állami Egészségügyi Ellátó Központ előadója vezette föl. Előadásában az E-vény rendszer bevezetését a készpénz és bankkártya viszonyához hasonlította, és bemutatta, hogy a környező országokban is már megvalósult, vagy folyik egy hasonló rendszer bevezetése. A gyógyászati segédeszközöket (GYSE) illetően elmondta, hogy az egyik következő lépcső e termékkör bevonása lesz a rendszerbe. Előadásában azt is aláhúzta azonban, hogy ennek még nincs hivatalosan kitűzött határideje, és hogy ehhez kapcsolódóan marad a jelenlegi segédeszköz felírási rendszer.
A tennivalók között megemlítette, hogy a bevezetéshez szükség lesz a GYSE termékadatbázis Publikus Gyógyszertörzsön (PUPHA) kívüli részének konzisztensé tételére is, amihez szükség van a GYSE szakma együttműködésére és segítségére is.
Az előadó E-vény rendszer funkció közül kiemelte a „foglalás" funkciót, ami arra ad lehetőséget, hogy a betegek a felírt vénnyel előre megrendelhessenek, majd átvehessenek a gyógyszertárakban készleten nem szereplő dolgokat – pl. nagy értékű gyógyászati segédeszközöket.
Ez utóbbi kapcsán több résztvevő is éles kritikát fogalmazott meg, miszerint az ilyen nagy értékű gyógyászati segédeszközök kapcsán az eszköz megfelelő és pontos kiválasztása, beállítása, valamint az érintett beteg betanítása elengedhetetlen a sikeres eszköz használathoz. Mindeközben a patikák nem mindegyike rendelkezik az ehhez szükséges készletekkel, emiatt a gyógyszertárban dolgozó kollégák (gyógyszerészek és szakasszisztensek) sem rendelkeznek elegendő rutinnal az elsősorban a gyógyászati segédeszköz forgalmazó szaküzletekben keresett termékekhez fűzött tájékoztatás és az eszköz adaptációjában, ami egyébként jelenleg (a képzési rendszer alapján) nem is lenne jogos elvárás irányukba.
A Konferencián előadást tartott a Magyar Szakdolgozói Kamara elnöke. Ismertette a MESZK javaslatát, az egyetemi (MsC) és a főiskolai (BsC) diplomás ápolók képzési kimeneti követelményeinek várhatóan bővülő kompetenciáira vonatkozóan. Rámutatott, hogy a világban egyre több helyen váltanak ki orvosi feladatokat kompetencia-bővítő képzésekkel (licence). Véleményük szerint e kérdésben a kis lépésekben történő haladás lenne a megfelelő. Bár a szakdolgozói felírást gyógyászati segédeszközök esetében elképzelhetőnek tartják, nem kell mindenkinek minden jogosítványt megadni. Bizonyos termékcsoportoknál, a GYSE szakmával és az orvosokkal egyeztetve elképzelhető a dolog, azonban csak a biztos szakmai alapok és megfelelő protokollok megléte esetén.
A Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke előadásában rámutatott, hogy e kérdésben már 2014-ben is voltak parázs viták, és utalt rá, hogy ha nincs kompetencia, akkor nem kell szakképesítés sem, így a gyógyszertári munka is szimpla kereskedelemé válna, ezért is volt fontos számukra a gyógyszerészeti gondozással összefüggő szakmai irányelvek kidolgozása. A konkrét témát illetően jelezte, hogy az ő információ szerint állítólag a patikákban sem lesz előbb ilyen jellegű GYSE elérhetőség, mint a GYSE boltokban, és természetesen a Kamara nyitott a kapcsolódó szakmai részletszabályozással kapcsolatos egyeztetésére.
Hozzátette továbbá hogy megítélése szerint 2018. november 1. – a magán orvosok csatlakozási időpontja – például lehetne a GYSE E-vénybe történő integrálásának is a céldátuma.
A konferencia második napján az innovációé és a hosszú távú ápolásban (longterm care) használható gyógyászati segédeszközöké volt a főszerep. Az érdeklődők a különféle eszközcsoportokkal kapcsolatos részletek mellett hallhattak az online marketing és a Facebook promóció rejtelmeiről és részt vehettek eladási tréningen is ha akartak.