Válasszon nyelvet

Válasszon nyelvet


Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Hegedűs Zsolt: A szőnyeg alá söprés gyakorlatát akarom felszámolni

A rendszer nem működhet tovább úgy, hogy a döntésekből pont azok maradnak ki, akikről az egész szól – fogalmazott a MedicalOnline -nak Hegedűs Zsolt . Az új tárcavezető első miniszteri interjújában beszélt a parancsuralmi működés lebontásáról, a hálapénz „átalakult” rendszeréről és arról is, kiknek kell aggódniuk az egészségügyben induló transzparencia-leltár miatt.
További részletek

Hegedűs Zsolt felforgatja az egészségügyet – az ellenállók kapják a kulcspozíciókat

„Az egészségügyben nem pusztán kormányváltást, hanem rendszerváltást várnak az emberek” – indokolta lapunknak Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter, miért változik meg alapjaiban és cserél vezetőt valamennyi kulcsfontosságú kormányzati intézmény. A gyógyítás minőségének drámai romlását okozta, hogy az Orbán-rezsim sorra döntötte le az egészségügy „irányítótornyait”. Mindet újraépítik, és újakat, például minőségügyi hatóságot hoznak létre a gyógyítás színvonalának ellenőrzésére. Hat pontban mutatjuk be, hogy mi lesz az intézmények új funkciója és kik fogják vezetni ezeket, és hogy megroggyantásukkal milyen károkat okozott a leköszönő rendszer.
További részletek
  • Forrás: Weborvos.hu, 2017. november 7. – Sándor Judit

A tételes elszámolású gyógyszerek beszerzésére is fordítanak az év végi forrásból.

 

Nem igazán rímelt egymásra Lázár János és Mészáros János adata a tervezett kórház konszolidációra vonatkozóan. Míg a Miniszterelnökséget vezető miniszter október 27-én a Kormányinfón – az MTI tudósítása szerint – konkrétan 56 milliárd forintot említett a kórházak adósságrendezésére kormánydöntésként, a helyettes államtitkár ma egy szakmai konferencián úgy pontosított(?), hogy 50 milliárd forintot meghaladó mértékű lesz a támogatás a kormány elvi döntése szerint. Mészáros János jelezte: nem akarnak „szolgai" módon adósságot rendezni, mert annak nincs jó üzenete a menedzsment számára. Több szempontot is figyelembe vesznek majd a forrás szétosztásakor úgy, hogy ösztönözzék a vezetőket a felelős gazdálkodásra.

Ha az összeg még nincs is pontosan meghatározva, az biztos, hogy három területre jut majd az év végéig megérkező plusz forrásból, derült ki a Biztonságos és költséghatékony betegellátás címmel, a Medicinafórum által, a MOTESZ-szel partnerségben rendezett konferencián Mészáros János előadásából.

Egyrészt az intézmények a valós, harminc napon túli tartozásukra fordíthatják az összeget. Ám hogy ennek határát hol húzzák meg, vagyis melyik hónapnál zárják az adósság összeadását, nem derült ki Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkárának érdeklődésére sem. (Egyelőre augusztusi adatok vannak, amely szerint 20-21 milliárd forint a kórházak lejárt szállítói állománya.) Így arányaiban sem tudni, hogy mennyi jut majd a kinnlevőségek rendezésére, bár ez nyilván a beszállítókat nagyon érdekelné. S vélhetően a kórházigazgatókat is, hogy mennyire engedhetik el a „gyeplőt" a gazdálkodásban.

Másrészt a tavalyi évhez hasonlóan idén is pályázhatnak a kórházak hatékonyságnövelő, a működés, betegellátás racionalizálását segítő beruházásokra, fejlesztésekre, amelyekre tavaly 15 milliárd forint jutott.

Harmadrészt az Egészségbiztosítási Alap kap ebből az összegből a tételes elszámolású gyógyszerek beszerzésére, hogy az év utolsó negyedévében is biztonságos legyen a betegek ellátása. A nagy értékű gyógyszerek beszerzésére (ide tartozik a nagyobb részt képviselő tételes elszámolású gyógyszer is) idénre tervezett 70 milliárd forint ugyanis nem lesz elegendő a vártnál nagyobb kasszakiáramlás miatt, így néhány tízmilliárdos plusz forrásra lesz szükség, amit ezek szerint ebből konszolidációs forrásnak nevezett tételből pótolnak.

Hogy melyik „területre" pontosan mekkora forrást szánnak, sehogy sem sikerült megtudni, az ezt firtató kérdésre a helyettes államtitkár annyit válaszolt, hogy a „belső arányok meghatározása a nemzetgazdasági tárcával finomhangolást feltételez".

Az idei kasszasöprés nagyságrendjét latolgatva elmondta, hogy az előzetes számítások szerint mindenképpen szerényebb mértékű lesz, mint tavaly volt, amikor is közel 9 milliárd forintot osztottak szét (például onkológiai diagnosztikára, egyedi méltányosságra, ultra ritka betegségek kezelésére). Mindez annak tudható be, hogy a kórházfenntartó ÁEEK élt a jogszabály adta lehetőségével, és egyes intézményei között a ki nem használt TVK-t év közben átcsoportosította, így kevesebb a fel nem használt TVK, a bennragadt forrás.