Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Új helyettes államtitkár az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkárságán

2019. május 15-től Szigeti Szabolcs az egészségügyi gazdálkodásért és intézményfelügyeletért felelős helyettes államtitkár.
További részletek

Megállapodást írtak alá az egészségügyi iparág szereplői

Együttműködési megállapodást írt alá a MediKlaszter az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületével (ETOSZ) és az Orvostechnikai Szövetséggel (OSZ) annak érdekében, hogy segítse az innovatív, a piacokon versenyképesebb, nagyobb export- és importteljesítésekre képes orvostechnikai műszergyártást - közölte a szervezet szerdán.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: magyarhirlap.hu, 2019. május 4. - Jobbágyi Zsófia
Rendkívül fontos a felvilágosítás, és a kormány mindent megtesz, hogy a rizikócsoportok tagjai részt vegyenek a szűréseken, de az embereknek maguknak isfel kell ismerniük, hogy mindez értük van – mondta lapunknak Kásler Miklós.
Ki kell iktatni az életünkből azokat a tényezőket, amelyek betegséghez vezetnek: a kémiai, fizikai, biológiai károsító anyagokat, a rossz életmódbeli szokásokat, a helytelen táplálkozást – mondta lapunknak Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter. A tárcavezetőt a kormány által elfogadott egészségügyi jelentéséről kérdeztük, ennek kapcsán szóba került a gyermekek egészségtudatos nevelése, az orvoselvándorlás kérdése és a Nemzeti Keringési Szakpolitikai Program is.
 
– Elfogadta a kormány az egészségügy helyzetéről és fejlesztéséről készített komplex jelentését. Melyek a sarokpontjai az új egészségkultúráról szóló programnak?
 
– Elsősorban hozzájárul az egészséges nemzet korszakának kiépítéséhez, a nemzeti egészségvagyon növeléséhez és a családpolitikai célok megvalósításához is. Ez az elmúlt három évtized legátfogóbb egészségügyi programja, amely főként a betegségek megelőzésére, elkerülésére, az egészségben töltött élettartam meghosszabbítására támaszkodik. Ahhoz, hogy ezeket a célokat el tudjuk érni, egészséges életkörülményeket kell teremteni. Ki kell iktatni az életünkből azokat a tényezőket, amelyek betegséghez vezetnek. Ide sorolom a kémiai, fizikai, biológiai károsító tényezőket, a rossz életmódbeli szokásokat, a helytelen táplálkozást. Ebben rendkívül fontos szerepe van a nevelésnek, a szemléletváltásnak.
 
– Megfogalmazta, cél az egészségben eltöltött évek számának növelése, a várható élettartam meghosszabbítása. Ezek tekintetében európai összehasonlításban hogyan áll jelenleg Magyarország?
 
– A magyar népesség egészségi állapotát jelző mutatók uniós összehasonlításban még mindig kedvezőtlenek, azonban több egészségmutatóban sikerült pozitív irányú elmozdulást elérni az utóbbi időszakban. Bár a születéskor várható élettartam közel öt évvel alacsonyabb nálunk, mint az Európai Unió átlaga, 2012-höz képest a magyar férfiak születéskor várható élettartama egy évvel, a nőké tizenegy hónappal nőtt. A születéskor várható élettartam növekedésével párhuzamosan jelentős mértékben hosszabbodott az egészséges életévek száma, 2005-höz képest 2016-ban a férfiak több mint öt évvel, a nők pedig közel hat évvel több időt töltöttek egészségesen. Ez azt jelenti, hogy 2016-ban a férfiak születéskor várható élettartamuk nyolcvankettő, a nők hetvenhat százalékát egészséges életévekként várhatták. A többi fejlett országhoz hasonlóan a legnagyobb népegészségügyi kihívást Magyarországon is a krónikus, nem fertőző betegségek okozzák. Ezek az elsősorban keringési, daganatos, légzőszervi és emésztőrendszeri betegségek felelősek az összes halálozás mintegy kilencven százalékáért.
 
– Az Egészségkultúra program az iskolai nevelésen keresztül is hatna a későbbi felnőttek egészséghez való hozzáállására. Hogyan?
 
– Egy családbarát kormány tagjaként, a családokért is felelős miniszterként és nem utolsó sorban szülőként, nagyszülőként is a gyermekek egészsége a legfontosabb számomra, amely egyben meghatározó a jövő szempontjából is. A rendeleteken, törvényeken kívül, például az iskolai nevelés révén is olyan körülményeket kívánunk teremteni, hogy az egészséget károsító tényezőket csökkentsük, illetve ne szerepeljenek az életünkben. Az új egészségkultúra programja elsősorban a megelőzésre helyezi a hangsúlyt. Fontos tudni, hogy a betegségek jelentős hányada megelőzhető az egészséges életmóddal, a helyes táplálkozással, a rendszeres testmozgással. Ennek igényét már óvodás és iskolás korban ki kell alakítani a gyerekekben. A mozgásszervi területre kidolgozott rendszer például már az óvodásokra és a kisiskolásokra is fókuszál annak érdekében, hogy egészséges tartással és gerinccel rendelkező korosztály nőjön fel. A kormány 2010 óta számos intézkedést hozott a prevenció érdekében. A gyerekek egészséges életmódra nevelését szem előtt tartva bevezették a mindennapos testnevelést, egészségesebbé vált az iskolai közétkeztetés, a büfék polcairól pedig eltűntek a káros anyagokat tartalmazó ételek.
 
– Már elkészültek a Nemzeti Egészségügyi Programok, amelyek az öt legsúlyosabb betegségcsoportra vonatkoznak. A gyakorlatban milyen módon épülnek ezek be a mindennapi ellátásba?
 
– A szakpolitikai programok célja, hogy javuljon a magyar emberek egészségi állapota, nőjön az egészségben eltöltött évek száma, és tovább javuljanak a betegek gyógyulási esélyei. Az öt Nemzeti Egészségügyi Program, a Nemzeti Népegészségügyi Program gyakorlatilag a magyar egészségügyi ellátórendszer vázát jelentik. Az öt legsúlyosabb betegségcsoportra vonatkozó nemzeti program világosan leírja, hogy milyen legyen az ellátási struktúra, milyen tevékenységet végezzenek annak különböző szintű lépcsőfokain, mennyi orvosra és nővérre van szükség, milyen gépek és eszközök kellenek a betegek korszerű és biztonságos ellátásához a keringési, a daganatos, a mozgásszervi, a gyermekkori, valamint a mentális zavarok okozta betegségek esetében. Bővebb spektrumon ugyanezt tartalmazza a köréjük épülő népegészségügyi program, amely minden egészségügyi feladatot és tevékenységet felölel. Ezzel párhuzamosan kerül kialakításra az egészségügyi ellátóhelyek korrekt és korszerű pénzügyi-gazdálkodási rendszere, és így érnek össze a szakmai szükségletek, illetve a gazdasági rend.
 
– Melyek azok a kiemelt területek, ahol beavatkozás szükséges?
 
– Az öt programot a magyar Nemzeti Rákkontroll Program mintájára alkottuk meg. Ezek a jelenlegi helyzet elemzését tartalmazzák, és egy cselekvési tervet a végén egy akciótervvel, amiben fel vannak sorolva a tevékenységek, a megelőzés lehetősége, a szűrés lehetőségei, diagnosztika, terápia, progresszivitási szintek, országos hálózat, struktúra és további szakmai teendők. Kiemelt prioritásként kezeljük az egészségügyben a gyermekgyógyászatot, a keringési, a daganatos, a mentálhigiéné és a mozgásszervi betegségek ellátását.
 
– Mit tartalmaz a Nemzeti Keringési Szakpolitikai Program?
 
– A szív- és érrendszeri megbetegedések a világon éves szinten 17,7 millió életet követelnek, ami a teljes halálozás körülbelül harmincegy százalékát teszi ki, ugyanígy Magyarországon is ez tekinthető a leggyakoribb haláloknak. Ezért a program célja a születéskor várható élettartam növelése és ezek közelítése az Európai Unió átlagához. Kiemelt célkitűzés a szív- és érrendszeri betegségekből eredő halálozási arány, valamint a szív- és érrendszeri betegségek okozta gazdasági terhek csökkentése az egyén, a család és a társadalom szintjén, valamint a fenntartható kardiovaszkuláris medicina jellemzőinek meghatározása. A vezető halálozási okként számon tartott – keringési betegségekről szóló – program a prevenciótól a gyógyításon át az utógondozásig javítani kívánja a jelenlegi helyzetet. A „Három generációval az egészségért” program is támogatja a szív- és érrendszeri prevenciós és gondozási programot, és ebben jelentős szerepet kapnak a háziorvosok.
 
– Milyen ösztönzőkkel kívánják elérni, hogy az állampolgároknak beépüljön a rutinjába a szűréseken való részvétel?
 
– Rendkívül fontos a felvilágosítás, s hogy ezek a szűrőprogramok könnyen elérhetőek legyenek. A kormány mindent megtesz, hogy a rizikócsoport tagjai részt vegyenek ezeken a vizsgálatokon, de az embereknek maguknak is fel kell ismerniük, hogy értük vannak ezek a szűrések, mert a betegség korai felismerése és kezelése jelentősen javíthatja az életkilátásokat és megmentheti az életüket. Népesség szintű szűrésre ma három daganatos betegség esetében van lehetőség. A méhnyakszűrés 1994-es bevezetését 2002-ben – az első Orbán-kormány idején – követte az emlőszűrés, és 2018 novemberében vezettük be a vastag- és végbélszűrést.
 
– Hol tart jelenleg a vastagbélszűrési behívók kiküldése? Milyen arányban sikerült kiszűrni rosszindulatú megbetegedést?
 
– A vastag- és végbélszűrés bevezetése új korszakot nyitott a vastag- és végbélrák elleni küzdelemben. Április 26-ig több mint kétszázhúszezren kaptak már meghívólevelet. Valamennyi megyében és a fővárosban is elindult a program. Április 26-ig több mint kétezer orvos csatlakozott hozzá, 1652 háziorvossal együttműködési megállapodást is kötöttek. A bevezetés óta eltelt rövid idő alatt közel hatvanhárom ezer páciens mintáját már be is küldték a kémiai laborokba. Kolonoszkópos vizsgálaton pedig több mint ezer ember vett részt, és így már sikerült korai stádiumban felfedezni harminckét rosszindulatú daganatot.
 
– Az egészségügyi rendszer átalakításához megfelelő számú dolgozó is szükséges. Az ellenzék gyakran támad azzal, nemhogy kevés az orvos Magyarországon, az elvándorlás is nagy mértékű. Mi olvasható ki a statisztikákból?
 
– Nyolc éve folyamatosan csökken az elvándorló orvosok száma, a 2010-es kormányváltás óta hatvan százalékkal csökkent a külföldi munkavállalásra jelentkezők aránya, de 2015-höz képest harminc százalékkal kevesebb ápoló távozott. A Magyarországon dolgozó orvosok száma 2010-ben 33.943 volt, 2017-ben 39.132, ami több mint ötezer fős növekedést jelent. A négy orvosi egyetem 2010-ben 1040 oklevelet adott ki, míg 2017-ben már 1521-et.