Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Új helyettes államtitkár az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkárságán

2019. május 15-től Szigeti Szabolcs az egészségügyi gazdálkodásért és intézményfelügyeletért felelős helyettes államtitkár.
További részletek

Megállapodást írtak alá az egészségügyi iparág szereplői

Együttműködési megállapodást írt alá a MediKlaszter az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületével (ETOSZ) és az Orvostechnikai Szövetséggel (OSZ) annak érdekében, hogy segítse az innovatív, a piacokon versenyképesebb, nagyobb export- és importteljesítésekre képes orvostechnikai műszergyártást - közölte a szervezet szerdán.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: mandiner.hu, 2019.május 6. - Kereki Gergő

Valóban egészségügyi fordulatra van szükség, ahogy azt Matolcsy György sürgeti? Hogyan lehetne növelni a magyarok egészségben töltött éveinek számát? Mit tesz a kormány az orvoshiány csökkentése érdekében? Mi lesz a Szent János Kórházzal? Hogyan küzd a kormány a meddőséggel? Hogyan vizsgázott a sürgősségi betegellátás új rendszere? Ezekről is kérdeztük Kásler Miklós onkológus orvosprofesszort, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetőjét. Nagyinterjúnk.

-„Nem érhetjük utol Ausztriát teljes egészségügyi fordulat nélkül” – legalábbis Matolcsy György jegybankelnök szerint. Hogy áll ez az egészségügyi fordulat?  

-Elnök úr kijelentése megfelel a tényeknek. Én is ezt gondolom, ezért is teszünk meg mindent annak érdekében, hogy a magyar nemzet minden tagja a testi és lelki egészségét a lehető leghosszabb ideig megőrizhesse. Mi ezt úgy foglaljuk össze, hogy új egészségkultúrára van szükség.
Az alapgondolat az, hogy elsősorban az emberek életvitele, szokásai, táplálkozása, alkoholhoz és dohányzáshoz való viszonya biztosítja az egészségben eltöltött életidőszakot. Minél inkább sikerül kiiktatni a betegségeket okozó tényezőket, annál hosszabb időszak nyerhető meg az egészséges életnek. Ha javítjuk az egészségben töltött évek számát, növekedni fog a születéskor várható élettartam is. Úgy terveztük meg az egészségügy egészére kiterjedő változásokat, hogy ez a gondolkodásmód kerüljön előtérbe óvodás kórtól egészen az aggastyánokig.

-Ha már az egészségben töltött évekről beszélünk, a KSH szerint Magyarországon az egészségesen várható élettartam 60 év. Ezzel a szomszédos országok közül az osztrákok mögött mi vagyunk a legjobbak, viszont Málta és Norvégia leköröz minket, ott ez a mutató 72 év körül alakul. 

-Az egyes országok statisztikai módszerei egymástól különböznek, ezért óvatosan kell ezeket elemezni. Például a daganatos megbetegedésekkel kapcsolatos magyar statisztikák nagyon pontosak, a Nemzeti Rákregiszterben fellelhető adatok, a megbetegedési gyakoriság, a halálozási adatok abszolút pontosak. Ehhez képest az Európai Unióban csak az EU teljes népességének körülbelül húsz százalékát lefedő nemzeti rákregiszter létezik. Ez azt jelenti, hogy az 500 millió európaiból csak 100 millió emberre vonatkozóan van összevethető adatsor a daganatos megbetegedések terén. Ettől függetlenül persze a nemzetközi statisztikák tájékoztató jellegűek, csak tudni kell értelmezni őket. Az új egészségkultúra meghonosításának célja, hogy az átlagos életkor és az egészségben töltött évek száma növekedjen.

-Magyarországon az összes halálozás 75 százalékát a keringési és daganatos megbetegedések okozzák. Miként viszonyul ehhez az adathoz a népegészségügyi program? 

-A keringési betegségek okozzák a magyarországi összhalálozás felét, a daganatok pedig a halálozások egynegyedét, így jön ki a 75 százalék. Az elmúlt időszakban öt nemzeti program készült el, amelyek a legpusztítóbb betegségeket, valamint a nemzet elnyomorodását okozó betegségcsoportokat kezelik.

-Konkrétan milyen elemekből áll a csomag?
 
-Elsőként kell említenem a gyermekgyógyászati programot. Kidolgoztuk a nemzeti keringési és rákellenes programot is, valamint a mozgásszervi betegségek ellátására és a mentálhigiénés problémákra vonatkozó nemzeti programot. A nemzeti programok foglalkoznak a megelőzéssel, a betegséget okozó tényezők eltávolításával, a szűrésekkel, a diagnosztikával, a terápiával, a rehabilitációval, a hospice ellátással, valamint az oktatással, nővérképzéssel is. Mindegyik program csúcsintézete az Országos Intézet, amely a program szervezési, módszertani, epidemiológiai, oktatási, kutatási és gyógyítási központjaként funkcionál majd, az Intézetek köré pedig egy egész országot lefedő hálózat szerveződik.

-Mire készülnek a lakossági szűrővizsgálatokkal kapcsolatban? 

-1993-ban született meg a Nemzeti Rákellenes Program. Nagy nemzetközi karriert futott be, hiszen a WHO alapelveinek egyik forrása lett. Három olyan szerv van, amelynek a korai fázisban lévő daganatait népesség szinten szűrni lehet. Mivel ennek a három szervnek a népesség szintű szűrését javasoltuk, 1994-ben az Antall-kormány alatt megvalósult a szervezett méhnyakrákszűrés, 2002-ben az első Orbán-kormány időszakában elindult az emlőrákszűrés, tavaly pedig megkezdődött vastag- és végbélrák szűrése. Ennek a három szervnek a szűrése tehát már folyik. De van.  Magyarországon egy nagyon kecsegtető pilotprojekt, a tüdőrák szűrése.

-Ez azért fontos, mert a tüdőrák a legpusztítóbbak egyike. A felfedezett tüdőrákoknak csupán 15 százalékát lehet gyógyítani, mert olyan gyors a betegség kifejlődése, áttétképződése, hogy mire az tüneteket és panaszokat okoz, addigra általában már olyan előrehaladott állapotban van, hogy nem lehet eredményesen kezelni. A magyar pilotprogram eredményei kedvezőnek mutatkoztak, ezért tervezzük a kiszélesítését, amely azt jelentené, hogy a negyedik daganatellenes népességszintű szűrési program is elindulhat majd a veszélyeztetett korcsoportban.

A mindennapi testnevelés bevezetését sok szakember jó lépésnek tartja, néhány helyen viszont hiányolják a megvalósításához szükséges infrastruktúrát. Gyakori a panasz, hogy van, ahol a gyerekek a folyosón, utcán futnak, mivel nincs megfelelő tornaterem. Mit tesz a kormány, hogy ez a kapacitáskérdés megoldódjon?

 -A daganatos és a keringési betegségeknek közös oksági tényezője a túlsúly, a fizikai aktivitás hiánya, a rossz táplálkozás, a magas cukorfogyasztás, valamint a dohányzás. A kormány célja az, hogy az óvodától kezdve az aggastyán korig mindenki életkorának megfelelően mozogjon és táplálkozzon. Az óvodába járás kötelező, az ottani nevelésben fontos szerepet tölt be a sport. Az iskolai oktatásban is kiemelkedő szerepet kap a testmozgás, a mindennapi testnevelés is ezt hivatott biztosítani. Valóban nincs minden iskolában tornaterem, bár az elmúlt években nagyon sok megépült. Az a célkitűzés, hogy ebben a kormányzati ciklusban már minden iskolában legyen tornaterem, valamint minden járásban legyen legalább egy uszoda. A felnőttek számára is hozunk létre szabadidőközpontokat, sportlétesítményeket. 

-A Magyar   Nemzeti Bank versenyképességi tanulmánya szerint a magyar egészségügy legsúlyosabb problémája a szakemberhiány. Hogyan orvosolja ezt a kérdést a kormány? 

-Kétségtelen, hogy Magyarországon szakemberhiány van. Ezt mindenki tudja, észleli. 2010 óta viszont hatezerrel több orvos dolgozik Magyarországon, így jelen pillanatban 39 ezer orvos dolgozik itthon. A Nyugat-Európába való távozás dinamikája is csökken.
A fizetésemelések folyamatosak az egészségügyben, ennek már látszik a hatása, de törekszünk az egészségügyben dolgozók szociális viszonyainak javítására is. Az egészségügyi pályát a kormány ösztöndíjakkal támogatja, segítünk a lakhatásban, a családalapításban. Program indul a nővérszászállók fejlesztésére, újak megépítésére. 

-Állandó kérdés a budapesti kórházhelyzet. Mi lesz a Szent János Kórházzal, hova és mikor épülnek meg a szuperkórházak? 

-A kormány olyan egészségügyi fejlesztést hajt végre, amilyen Magyarország történetében még sosem volt. Az elmúlt években 500 milliárd forintból a teljes vidéki járóbeteg-szakellátást, kórházi rendszert felépítettük és műszerekkel is felszereltük. Jelenleg is zajlanak még fejlesztések. Csak az utolsó két hetemről számolok be: Szombathelyen, Zalaegerszegen komoly fejlesztéseket adtunk át, Salgótarjánban leraktuk az onkológiai központ alapkövét, Törökbálinton most adtunk át új CT-t. Elkezdődött a központi régió fejlesztése is, amelyre körülbelül 700 milliárd forintot fogunk költeni. Ebben benne van négy magas technológiai szintű sürgősségi kórház Dél-Budán, Dél-Pesten, Észak-Pesten, valamint Közép-Észak-Budán a Szent János Kórház teljes átépítésével. Ezen túl a központi régióban még 24 kórház és 32 járóbeteg-szakrendelés bővítése, felújítása, modernizálása fog megtörténni.

-Meddőség. Magyarországon a meddőség problémája körülbelül 150 ezer párt érint. Mit tesz a kormány értük? 

-Ez különösen nagy szám, főleg akkor, ha figyelembe vesszük, hogy Magyarországon évente 90 ezer gyermek születik. A kormány eddig is támogatta a meddősség felszámolását. Különböző lehetőségek állnak rendelkezésre: nőgyógyászati beavatkozások, gyógyszeres kezelések, valamint az in vitro fertilizációs program. A Kormány 2017-ben döntött az in vitro fertilizációs tevékenység támogatásának kibővítéséről, valamint ezzel összefüggésben a művi megtermékenyítés állami fenntartású intézményrendszerének megerősítéséről. Jelenleg hazánkban – sok más ország lényegesen kevesebb beültetést támogató szabályozásától eltérően – öt, az embrió beültetésével végződő beavatkozás vehető igénybe közfinanszírozásban. Ha az öt beültetés eredményeként legalább egy gyermek megszületik, akkor újabb 4 lehetőség vehető igénybe közfinanszírozottan. Jelenleg 9 szolgáltató nyújt közfinanszírozott ellátást a NEAK-kal kötött finanszírozási szerződés alapján, melyből 5 állami fenntartású, 4 pedig magántulajdonú szolgáltató. Az állami fenntartású intézetekben 2016-2018 között 22 százalékkal nőtt a beavatkozások száma. Tekintettel a kérdés fontosságára, országos hálózatot hozunk létre, amely egy országos intézet köré épül.

-Egy évvel ezelőtt interjút adott a Mandinernek, amelyben azt ígérte, hogy azonnali beavatkozást fog eszközölni a sürgősségi osztályokon kialakult kritikus helyzet miatt. Legyőzte a január elsején bevezetett úgynevezett triázs-rendszer a kígyózó sorokat? 

-Az ígéretemet beváltottam. Január elsején elindult a sürgősségi betegellátás új rendszere. Ha visszaemlékeznek az előtte lévő napokra, mindenki attól harsogott, hogy ezt nem tudjuk megcsinálni. Én ismerem a magyar egészségügyet, tudom mire képes, mire van meg a felszerelése, milyen az orvosok és nővérek képzettsége, lelkesedése, hozzáállása, így számítottam arra, hogy képesek leszünk megvalósítani a tervet. Január elseje után minden nap kértünk jelentést arról, hogy az 59 sürgősségi kórházban mi történik. Már a legelső napon azt láttuk, hogy mind az 59 intézményben időben ellátták az összes legsúlyosabb beteget, csak 3 olyan kórház volt, ahol a kevésbé súlyos betegek esetében volt némi csúszás, de messze nem annyi, mint korábban. Ez a trend azóta is tart.
Nem is talál rajta senki fogást, le is került a napirendről a kérdés. 

-Az elmúlt napok fő témája a mátészalkai kórház liftje volt, ami elromlott. 

-Magyarországon sok a kórház, még több a lift. Időnként egy-egy lift megáll, de a betegek ellátása nem. A lifttel kapcsolatban is azonnal intézkedtek a kollégák, megrendelték a javítást.