Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Tovább emelkedik a gyógyászati segédeszközök támogatása

Tovább emelkedik a gyógyászati segédeszközök támogatása, jövőre már 73,8 milliárd forint áll rendelkezésre erre a célra – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészségügyért felelős államtitkára szombaton az MTI-vel.
További részletek

Magyar valóság: a betarthatatlan szabályokat kell betartani!

Éles vita alakult ki az Állami Számvevőszék és a kórházigazgatók között: az előbbi súlyos hibákat talált a kórházak gazdálkodásában, az utóbbiak arra hívják fel a figyelmet, hogy betarthatatlan szabályok szerint kell dolgozniuk.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: medicalonline - 2019.május 27. - Köbli Anikó

Morning Health Talks elnevezéssel új fórumot hozott létre az EIT Health InnoStars annak érdekében, hogy a hazai egészségügy szereplői kapcsolatokat építhessenek, partnereket találhassanak az innovációk bevezetéséhez, ha úgy tetszik, a jövő egészségügyéhez.

Hogyan alkalmazható a Big Data az egészségügy mindennapjaiban? Melyek az új orvostechnológiai irányok és mekkora ezek realitása a hazai egészségügyben? Szervezhető-e hatékonyabban a betegek ellátása? Mennyire motiválják az egészségügyben dolgozókat az innovatív megoldások? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ a jövő egészségügyét formáló szakemberek számára létrehozott új fórum, a Morning Health Talks. Mint azt a hétfői első beszélgetésen Fürjes Balázs, az EIT Health InnoStars ügyvezető igazgatója, a rendezvényt létrehozó szervezet vezetője elmondta, az EU által támogatott legnagyobb innovációs hálózat legfőbb feladata, hogy a kutatási eredményeket piacosítsa, azaz, hozzájáruljon a korszerű egészségügyi ellátás, az egészséges életmód és a minőségi, aktív időskor feltételeinek kialakításához Európában. Ehhez a szervezet igyekszik összehozni az ipar, az egyetemek, a kórházak képviselőit, mint azonban kiderült, Kelet-Európában ez egyáltalán nem egyszerű vállalás...

Pedig ma, ha egészségügyről és digitalizációról van szó, a világban gyakorlatilag sorban állnak a befektetők. Egyre többen szeretnének egyre több egészségügyet fogyasztani – fogalmazott dr. Végh Attila, az egyik legnagyobb európai kórházlánc, a Capio AB elnök-vezérigazgatója, utalva arra is, hogy a magánegészségügy bővülése az utóbbi időszakban két számjegyű. A digitalizáció mellett a transzparencia, a standardizálás, a munkaerőhelyzet megoldása és a szolgáltatók nagysága, a hálózatosodás lehet különösen érdemes a figyelemre – jelezte, példaként hozva a többi közt, hogy a Heliosnál elkezdett indikátor-publikálás egész Németországban transzparenciát hozott, s komoly mortalitás-csökkenést jelentett. Egyre többen használnak okoseszközöket az ellátás folyamatában is, a Capiónál például minden betegszobában áll egy kivetítő tábla, melyhez kapcsolódnak a munkatársak ipadjei, így gyakorlatilag mindenki real time-ban tud mindent minden betegről – könnyebb is kideríteni, hol tart a beteg, miért nincs még vizsgálaton… Mint Végh Attila jelezte, a mesterséges intelligencia ma már 92–94 százalékos pontossággal képes diagnózist adni (háziorvosok esetén adatai szerint ez 78 százalék), s azt is képes eldönteni, hogy a betegnek szüksége van-e orvos-beteg találkozásra vagy videókonzultációra – ez alatt a gép folyamatosan jelzi, milyen kérdéseket lenne releváns feltenni, s a válaszok alapján éppen mely kórkép jelenlétének mekkora a valószínűsége.

S hogy mi módon kerülhetnek be az ilyesféle innovációk a hazai kórházakba? Az EIT Health évente ezer startupot megnéz Európában, ha azt mondják valamire, hogy azzal érdemes foglalkozni, akkor az a hazaiaknak is kis kockázatot jelent. Magyarországon a tudományos előmenetelnél számít a tudományos teljesítmény, az innovációk területén azonban nincs motivációs rendszer, hiányos a szabályozás, kevesen is választják, hogy az innovációba fektessenek be – jelzi az igazgató. Fürjes Balázs kérdésünkre elmondja, úgy véli, Magyarországon a klinikákon kellene kezdeni az újítások kipróbálását, hogy később aztán az egészségbiztosító eldönthesse, mit is lenne érdemes másutt vagy akár mindenütt bevezetni. Az EIT Health-nek mintegy 150 partnere van Európában, így képesek bárkinek segíteni ötletei megvalósításában, összehozni a feltalálót és a befektetőt. E projekt lényegében 2015 óta nálunk is fut – csak itt nagyobb a szakadék az egyetemek és a cégek között, mint nyugatabbra. A projekt olyan, mint a gyógyszerkutatás területén az IMI program. Itt is nemzetközi együttműködések kialakítása a cél, ám itt e-health megoldások létrehozásáról, elterjesztéséről van szó, nem gyógyszerekről. Mint Fürjes Balázs vallja, a hazaiaknak a többi közt képzésekre van szükségük az újfajta együttműködések megtanulására. Az EIT Health évente 80–100 millió eurót fordíthat céljai megvalósítására. Évente 50–60 képzést indít az érdeklődőknek, az innovatív technológiák alkalmazása terén az egészségügyi intézmények lehetőségeinek felmérésére pedig a Pécsi Egyetemmel tervezi egy pilot projekt elindítását.