2011 végén a kormány azért biztosított 46 milliárd forint pluszforrást a kórházaknak, hogy azok 2012-ben, az állami fenntartásba vételkor "tiszta lappal indíthassák" a működésüket. A maradéktalan adósságrendezés azonban sem akkor, sem az azóta eltelt hét és fél évben nem valósult meg. A 2019. július 1-jén hatályba lépő új egészségügyi finanszírozási rend a 2011. évihez hasonló alkalmat teremt arra, hogy a tartozások tekintetében az egészségügyi intézmények nulláról indulhassanak. Ezáltal nemcsak az új finanszírozási modell, hanem az egyes intézmények gazdálkodási teljesítménye is jobban mérhetővé válna.

Az idei év első öt hónapjában átlagban csaknem 4,5 milliárd forinttal nőtt az egészségügyi intézmények lejárt tartozásállománya, és május végére meghaladta a 37 milliárd forintot. A 40 milliárd forint közeli adósság már a kórházak működését veszélyezteti, és elsősorban azoknak a kis- és közepes vállalkozásoknak jelent súlyos terheket, amelyeket a kormány a kiemelt támogatásáról biztosított. Az OSZ véleménye szerint az állami fenntartás nyolcadik évében illene megszüntetni azt a gyakorlatot, hogy a hazai egészségügyi intézményeket tízmilliárdokkal finanszírozzák a beszállító cégek. Az adósság megfizetése mellett célszerű lenne, ha a kormány 5%-ra mérsékelné az állami fenntartású intézményekbe szállított egészségügyi termékek általános forgalmi adóját, hiszen az állami egészségügyben az áfát az állam a saját maga részére fizeti meg. Ezzel az intézkedéssel tízmilliárdos nagyságrendben lehetne csökkenteni a hazai egészségügy forrásigényét.