Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Kórházreform: készülnek a nagy újraosztásra

Többek között a tapolcai, a kazincbarcikai és a komlói intézmény is elveszítheti összes aktív ellátását – derül ki a lapunk birtokába került kormányzati munkaanyagból.
További részletek

Az Orvostechnikai Szövetség közleménye

Az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) arra kéri Magyarország Kormányát, hogy tegyen azonnali intézkedéseket az egészségügyi intézmények lejárt adósságának rendezése érdekében.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: Medical Online, 2019. június 28. - Pesti Srácok
Cserháti Péter továbbra is a programban dolgozik – mondta Tóvizi Attila az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgató-helyettese a Pesti Srácoknak.
 

Baloldali aggodalmak szerint szétzilálódott az Egészséges Budapest Program megvalósítása különböző érdekviszonyok mentén, és ezzel hozták összefüggésbe azt is, hogy már nem Cserháti Péter felel a programért. Mi indokolta a vezetőcserét és azt, hogy már nem miniszteri biztos, hanem főigazgató-helyettes vezeti a programot?

Cserháti Péter megbízatása április 30-án véget ért. Eddig jórészt a program előkészítési szakasza folyt, a jövőben pedig a megvalósításra összpontosítunk. Ez egészen másfajta szemléletet, menedzsergondolkodást kíván. Cserháti úr továbbra is a programban dolgozik, több más orvos szakértővel együtt. Nem szeretném átvenni az orvos szakértők szerepét; a továbbiakban is velük kívánunk dolgozni. A kormány célja, hogy a vidéki kórházfejlesztések után Budapest és vonzáskörzetében élő több, mint négymillió ember egészségügyi ellátása és életminősége is javuljon. 2026-ig az Orbán-kormány összesen több, mint 700 milliárd forintot szán a budapesti és Pest megyei egészségügyi intézmények fejlesztésére. Az idei évvel bezárólag csaknem 112 milliárdos a ráfordítás, és az előkészítési szakasz végén, a következő hetekben megtörténik jó néhány kórház esetében a tervezési eljárás eredményhirdetése.

Olyan kifogás is elhangzott, hogy még a szakmai program sem készült el.

A szakmai programunk természetesen rendelkezésre áll, e mentén haladunk. A kilencéves időtartam során előfordulhat változás a programban, a stratégiai irányt nem befolyásolja ez.

A haladó propaganda szerint van két olyan terület Magyarországon, amelyek már teljesen összeomlottak: az oktatásügy és az egészségügy. Előbbiről éppen múlt héten derült ki az OECD vizsgálatából, hogy valójában szó sincs tarthatatlan állapotokról. Mennyi a valóságalapja az egészségügyi katasztrófáról szóló közléseknek?

Én az Egészséges Budapest Programért felelek, és mint mondtam, csak a központi régióban 700 milliárd forintot fordítunk erre kilenc év alatt. Például 1979 óta nem volt Budapesten és Pest megyében zöldmezős kórházfejlesztés; az Orbán-kormány az, amely érezte magában az erőt és a lendületet ahhoz, hogy többnyire hazai forrásokból megvalósítsa azt, amit más negyven éve nem tudott, hogy fejlessze az egészségügyi rendszert. Lépésről lépésre kell haladni. Látjuk a fényt az alagút végén, és én azért tudok felelősséget vállalni, hogy az infrastruktúra-fejlesztéssel foglalkozó program a megfelelő ütemben haladjon, az intézmények megújuljanak, és a betegeket nyugat-európai színvonalú körülmények fogadják majd.

A hónapokig, netán évekig tartó várakozási idők kérdését is megoldják ezek a fejlesztések?

A várólisták máris rövidültek, és ezt a célt is szolgálják az említett eszközbeszerzések. A fejlesztések folyamatosak, és hozzájárulnak ahhoz az új egészségkultúra kiépítéséhez, amelyet az EMMI minisztere, Kásler Miklós professzor úr programjában kezdeményezett, de évtizedek elmaradását nem lehet azonnal behozni. A meghirdetett új egészségkultúra céljai között szerepel a betegségek megelőzése, az egészségben eltöltött évek számának növelésére való törekvés, a betegségek minél korábbi felismerése, kiemelten a daganatos, keringési, mentálhigiénés, mozgásszervi és nem utolsó sorban a gyermekgyógyászati megbetegedések esetében. Márpedig ennek annál nagyobb esélye van, minél fejlettebb berendezésekkel dolgozhatnak a kórházakban. A tudatosság erősítésében ugyanakkor a szakrendelőknek is nagyobb felelősségük lesz a betegekkel való találkozások során felhívni a figyelmet arra, hogy saját egészségünk megtartásában is vállaljunk felelősséget. A kormány elvégzi a maga részét, fejlesztéseket, beruházásokat hajt végre, tehát az új intézet, a felújított, jól felszerelt szakrendelő vagy éppen kórház megteheti a magáét, de emellett a lakosságnak is meg kell tennie mindent saját egészsége érdekében. Időben el kell mennie az orvoshoz, meg kell jelennie a szűrővizsgálatokon.