Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Kórházreform: készülnek a nagy újraosztásra

Többek között a tapolcai, a kazincbarcikai és a komlói intézmény is elveszítheti összes aktív ellátását – derül ki a lapunk birtokába került kormányzati munkaanyagból.
További részletek

Az Orvostechnikai Szövetség közleménye

Az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) arra kéri Magyarország Kormányát, hogy tegyen azonnali intézkedéseket az egészségügyi intézmények lejárt adósságának rendezése érdekében.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: Magyar Nemzet, 2019. július 2. - Szilágyi Anna
Horváth Ildikó: Tele van az ország bátor kórházi dolgozókkal. 

Egyre többen helyezkednek el vagy épp térnek vissza az egészségügybe dolgozni a béremelésnek, a lakhatási körülmények javításának és az intézmények megújulásának köszönhetően — mondta el a lapunknak adott interjúban Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár. Július elsejétől, a Semmelweis-naptól újabb nyolcszázalékos alapbéremelést kaptak az ápolók és a védőnők, illetve megkezdhették munkájukat a praxisközösségek. Az államtitkár szerint minden intézkedésnek a fejlődő, folyamatosan javuló egészségügyi ellátás irányába kell mutatnia.
 
 

– Az egészségügyi dolgozók legnagyobb ünnepe július 1-je, Semmelweis Ignác születésnapja. Ezért időzítették erre a napra az egészségügyi szakdolgozók és a védőnők bérének nyolcszázalékos emelését?
– Az időzítés, az, hogy előre hoztuk a béremelést, tényleg nem véletlen. Semmelweis Ignác személyiségében megjelent az a hozzáállás: nemcsak gyakorolni kell a szakmát, hanem mindig figyelni arra, hogy amit teszünk, az a legjobb-e a betegnek. Ma Magyarországon az egészségügyben dolgozókban megvan a bátorság, kötelezettségtudat és áldozatvállalás ahhoz, hogy ha látnak valamit, amiben fejlődni kell, mernek változtatni: így lesz folyamatosan javuló az egészségügyi ellátás. Mindig lehet többet, jobbat teremteni. Szeretnénk ezúton is kifejezni a köszönetünket minden egészségügyi dolgozónak.

– Miben nyilvánul meg ez a szemléletváltás?
– A kórházakat talán már nem is a kór, a betegség házainak, hanem egészségközpontoknak kellene hívnunk, amelyekben folyamatosan fejlődnek a gyógyítás módszerei, gondoljunk csak az egynapos sebészetekre. Az a célunk, hogy a magyarok biztonságérzete minél nagyobb lehessen az egészségügy terén is. De a legjobb az lenne, ha az életmódra odafigyelve megelőzhetnénk a betegségeket: sokat dolgozunk azért, hogy minél több legyen az egészségben eltöltött évek száma.

– A korábbi bejelentése szerint 2020 januárjában 14 százalékos, novemberé­ben újabb 20 százalékos, végül 2022 januárjában további 30 százalékos egészségügyi szakdolgozói béremelés lesz. Mit jelent ez a gyakorlatban?
– Fontos tudni, hogy az ápolói béremelés már 2016-ban elkezdődött, most ezt folytatjuk, aztán a következő években is tovább emelkedik a bérük: 2022-re átlagosan két és félszeresét fogják keresni annak, amit 2016 előtt vittek haza. Egy pályakezdő OKJ-s végzettségű ápoló alapilletménye tavaly januárban nettó 191 865 forintról indult, ez idén július elsejétől 207 214 forintra nő, majd 2022 januártól 330 072 forintra. Egy 19–21 éves jogviszonnyal rendelkező, OKJ végzettségű ápoló átlagkeresete 2010-ben 172 228 forint volt, idén júliustól 361 314 forint, 2022 januártól pedig 575 539 forint lesz. Egy 4–6 éves jogviszonnyal rendelkező, felsőfokú végzettségű ápoló átlagkeresete a 2010-es 199 805 forinthoz képest júliustól 407 908 forint, 2022. januártól 649 873 forint lesz. Egy 19–21 éves jogviszonnyal rendelkező, felsőfokú végzettségű ápoló átlagkeresete 2010-ben 222 976 forint volt, a júliu­si emeléssel 433 405 forint, 2022. januártól pedig 690 371 forint lesz. Az alapbér emelése mellett ez minden kiegészítő keresetre vonatkozik. A kormány korábban ígéretet tett, hogy 2019 novemberében megkezdi az egészségügyi szakdolgozók bérének emelését, ezt hoztuk előre július elsejére, így ez a nap több szempontból is ünnep volt az ápolóknak és védőnőknek. Tegnap indult el ténylegesen a Három generáció az egészségért program is, amellyel megerősítjük az alapellátást. A lakosságnak így könnyen hozzáférhető lesz a szolgáltatások széles köre, hiszen a praxisközösségekben lesz többek között háziorvos, gyógytornász, dietetikus, pszichológus is. Ez is egy újabb lépés a XXI. századi egészségügyi ellátás irányába.

– Gulyás Gergely a 133. Kormányinfón úgy nyilatkozott, az orvosok is számíthatnak béremelésre. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) vezetése szerint azonban kudarcba fulladtak a bértárgyalások. Van még esély arra, hogy 2022-ig emeljék az orvosok fizetését?
– A kormány valóban ígéretet tett arra, hogy ebben a ciklusban biztosítja a béremelést, ám konkrét összegeket még nem állapított meg. A feladatunk az, hogy a kamarával már megkezdett egyeztetéseket folytassuk és újra a kormány elé vigyük, hogy milyen béremelési szerkezetben lehet ezeket megvalósítani. Nagyon örülök, hogy mind a tárca, mind a MOK egyetért abban: a béremeléssel együtt meg kell szűnnie a hálapénznek, ami nyilvánvalóan nem azonnal történik, hanem folyamatként.

– Napirenden van az újabb tiltakozó akciót kilátásba helyező közellátást végző fogorvosok bérrendezése?
– Igen, jogos igénynek tartom a kérésüket és elkötelezett a tárca abban, hogy ezt minél hamarabb megvalósítsa. Az a cél, hogy hasonló arányú és jellegű jövedelmet kapjanak, mint az alapellátást végző orvosok. Egyébként több lépést is tettünk már a helyzetük javításáért: a kormány 2010-ben 22,6 milliárd forintot fordított fogászati alapellátásra, 2019-ben pedig már 32,9 mil­liárd forintot. Ezenfelül 2017-ben egyszeri 2,6 milliárd forint támogatást kaptak a fogorvosok, 2018. március 1-jétől pedig havonta 130 ezer forintos rezsitámogatásban részesülnek praxisonként.

– Sokszor elhangzott az elmúlt években, hogy a kormány nemcsak a béremelésekkel, hanem a munkakörülmények javításával is itthon és az ágazatban szeretné tartani a szakdolgozókat. Erről szólnak a nővérszálló-felújítások is. Hol tartanak ezek jelenleg?
– Az egészségügyi szakellátók szállóit egy EFOP-programban, uniós forrásból fejlesztjük az egész országban. Összesen 16 helyszínen, 1524 férőhelyen valósul meg a program. Van köztük olyan, ahol régebbi épületet bontanak le és teljesen újat építenek a helyére, többségében pedig már meglévő épületet újítanak fel. A felújítások 2017-ben elkezdődtek, remélhetőleg néhány hónapon belül több átadás is lesz.

 

– Az egészségügyi szakmát tanuló fiataloknak biztosított ösztöndíjak elérték a kívánt hatást? Lesz elegendő utánpótlás a tömeges nyugdíjazások után?
– Azt látjuk, hogy a több irányból érkező, de egyfelé mutató intézkedésekkel valóban megállt az egészségügyben a 2010-es évek elejéig tapasztalható létszámcsökkenés. Sőt, megfordult a trend és kezdenek többen visszatérni, illetve elhelyezkedni az ágazatban. Hatezerrel több orvos praktizál hazánkban most, mint 2010-ben. Ez a tendencia többek között a jelentős bérfejlesztéseknek, a lakhatási lehetőségeknek és a látványos műszerpark-fejlesztéseknek is köszönhető, utóbbi is évek óta, ütemezetten zajlik vidéken és a fővárosban is.

– A kórházi adósságállomány május végén 37 milliárd forint volt. A finanszírozási rendszer átalakítása mennyi idő alatt hozhat áttörést az intézmények gazdálkodásában?
– Jelentősen lelassult az adóssághalmozódás a tavalyi év hasonló időszakához képest. A finanszírozási rendszer rendbetétele hosszabb folyamat, de elmozdultunk abba az irányba, amely a kórházak valós költségeit veszi figyelembe. Számos előkészítő anyag megszületett, amelyek abban segítenek, hogy a finanszírozás teljes struktúrája átalakulhasson. A változás érdekében szorosan együttműködünk a Pénzügyminisztériummal, a Magyar Kórházszövetséggel, illetve az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületével.

– A leginkább eladósodott intézmények élére költségvetési felügyelőket neveztek ki. Tőlük milyen visszajelzések érkeztek eddig?
– Az eladósodott kórházak valóban elkezdtek szigorúbb gazdálkodáspolitikát folytatni. A költségvetési felügyelők látják, hogy melyik probléma vonatkozik az adott intézményre és melyik rendszerszintű, utóbbiakat jelzik is a miniszté­riumnak. Igyekszünk olyan megoldásokat találni, amelyek a kórházak szakmai munkáját stabilan támogatják és elősegítik a költségvetés jobb betartását. Mindez az átalakítás olyan, mintha gyorsvonatot szerelnénk menet közben: a betegellátásnak mindeközben biztonságosnak és folyamatosnak kell lennie.

– A WHO szerint a betegterhek a visegrádi négyek közül Magyarországon a legnagyobbak, a felmérésük szerint 28 százalékot állnak átlagosan a magyar betegek a saját ellátásuk költségeiből. Mivel tudnák ezt csökkenteni?
– A WHO a megszokottnál szélesebb körben használja az egészségügyre fordított magánkiadások fogalmát, beleért olyan termékeket és szolgáltatásokat is, mint például a vitaminok, a táplálékkiegészítők, a kontaktlencse vagy akár a masszázs, gyógyfürdő igénybevétele. Az OECD legutóbbi besorolása szerint azonban a magyarok a valódi orvosi ellátás költségeinek 16 és fél százalékát fedezik saját pénzből. Vannak országok – például az Egyesült Államok –, ahol az orvosi kiadások teljes költségét a betegeknek kell állniuk, ám hazánkban ez alól védettek a járó- és fekvőbeteg-ellátásban is, nem beszélve a legkorszerűbb gyógyszerekről, amelyeket szintén biztosít az állam.