Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Példátlan számok érkeztek a magyar kórházakból

Májusban több mint 9 milliárd forinttal gyarapodott a magyar kórházak adóssága, ilyen mértékű évközi emelkedésre eddig még soha nem volt példa. A májusi plusszal 40 milliárd fölé nőtt a tartozásállomány, ami az ötödik hónap végére szintén rekordnak számít.
További részletek

Meredeken emelkedik a kórházak adóssága

„Május végén az április végi 33 milliárd forint után a 42 milliárd forintot is meghaladta a kórházak tartozásának összege – ez derül ki a Magyar Államkincstár legfrissebb adataiból.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: Világgazdaság, 2015. január 20. – Haiman Éva

Tizenkét év alatt csaknem kétszeresére nőttek a kórházak onkológiai betegekre fordított kiadásai, mégsem javulnak a halálozási statisztikák. A kivizsgálástól a gyógyításon át a betegek utánkövetéséig most mindenhez hozzá akar nyúlni az ágazat vezetése.

 

Az onkológiai betegek diagnózisára és kezelésére fordított kiadások 2013-ban megközelítették a 160 milliárd forintot az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatai szerint. A kórházak csaknem kétszer annyit, majdnem 70 milliárdot fordítottak onkológiai ellátásra, mint 2001-ben, a gyógyszer-támogatás összege meghaladta az 54 milliárdot, a csak kórházban alkalmazható rákgyógyszerek beszerzésére további 21,3 milliárdot költött az OEP.

Mindez azonban szinte meg sem látszik a magyarok rákhalálozási statisztikáján, ami a növekvő kiadások ellenére szinte jottányit sem javult az elmúlt évtizedekben. Sőt, az elmúlt ötven évben Magyarországon 48 százalékkal nőtt a rákos megbetegedések miatti halálesetek száma: az Európai Unióban 100 ezer lakosra 166,9 halálozás jutott 2010-ben, Magyarországon 238,8.

Az egészségügyi államtitkárság szerint a várólista-csökkentés és a kórházi struktúra-átalakítás mellett ez is olyan terület, amelyen konkrét eredményeket kell és lehet is felmutatni. Ehhez azonban – mint Zombor Gábor a napokban újságírók előtt közölte –, központosítani kell az onkológiai ellátást, és el kell érni, hogy csak a megfelelő diagnosztikai és terápiás lehetőségekkel ellátott, akkreditált osztályok, részlegek fogadhassanak daganatos betegeket. Az államtitkár szerint jelenleg 70 ilyen hely van az országban, de 145-ről jelentenek onkológiai ellátást.

Az OEP adatai szerint 2013-ban 94 helyen működött onkológiai szakrendelés, 88-ban onkológiai gondozó, 30 kórházban folyt fekvőbeteg-ellátás és 12-ben sugárterápia. Ám amíg Heves, Nógrád, Veszprém, Pest, Fejér és Tolna megyében az éves onkológiai ágyak kihasználtsága a 40 százalékot sem érte el, Budapesten 60 százalék, Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés megyében 70 százalék feletti volt az ágykihasználtság.

Zombor Gábor szerint a központosítás a „közeli jövőben” megtörténik. Az onkológiai terápia sikerességét azzal is növelni szeretnék, hogy hatékonyabbá teszik a diagnosztikai ellátást, és biztosítják a betegek európai standardok szerinti nyomon követéét is. (Utóbbi azért nélkülözhetetlen, mert csak így lehet tudni, hogy az adott kemoterápia még használ, vagy inkább már árt egy adott betegnél.) Ezért a CT, MR, illetve PET-CT vizsgálatoknál, valamint a mammográfiánál a jelenleginél sokkal komolyabb betegirányító és kapacitás-elosztó szerepet kap az OEP, amely annak érdekében, hogy ne szenvedjen késedelmet a rákgyanús esetek kivizsgálása, a „felesleges” drága képalkotó vizsgálatokat korlátozni fogja – mondta az államtitkár. Nem elfogadható ugyanis, közölte, hogy míg például a közpénzből finanszírozott mammográfiás kapacitások 50 százalékát nem veszik igénybe a nők, addig a daganatgyanús betegeknek akár fél-egy évet is várniuk kell mammográfiára.

Eddig hiába voltak a protokollok

Az onkológusok már régóta sürgetik a terület átszervezését. Kásler Miklós professzor, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója emlékeztetett: hiába mondják ki egyértelműen a protokollok, hogy ha az adott intézményben nincsenek meg a beteg teljes körű gyógyításához szükséges feltételek, akkor a pácienst el kell küldeni oda, ahol ez rendelkezésre áll, a valóságban nem ez történik. Az egyik kórházban megcsinálják a CT-t, majd elküldik a beteget máshová molekuláris patológiára, egy harmadik helyen elvégzik a PET-CT vizsgálatot, majd megoperálják, egy negyedik helyen pedig besugarazzák. Az összes szükséges vizsgálat elvégzése akkor is időbe telik, ha egy helyen végzik el azokat, így viszont még több időt veszít a beteg. Ezért is fontos az onkológiai ellátás centralizálása, olyan központok kialakítása, amelyekben a beteg egy helyen kaphat diagnózist, azután megoperálják, és ha kell, sugárkezelést vagy kemoterápiát is kap.