Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Kórházreform: készülnek a nagy újraosztásra

Többek között a tapolcai, a kazincbarcikai és a komlói intézmény is elveszítheti összes aktív ellátását – derül ki a lapunk birtokába került kormányzati munkaanyagból.
További részletek

Az Orvostechnikai Szövetség közleménye

Az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) arra kéri Magyarország Kormányát, hogy tegyen azonnali intézkedéseket az egészségügyi intézmények lejárt adósságának rendezése érdekében.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: kormany.hu, 2019.március 4. - EMMI
Prioritásnak nevezte az egészségügyért felelős államtitkár a fenntartható kórházfinanszírozást, amelyeknek szolgálnia kell a betegellátás minőségének javulását és az ellátáshoz való hozzáférés erősítését.

Horváth Ildikó a Hungaromed szakkiállítás keretében rendezett Medicina fórumon kedden tartott előadásában azt mondta: "bármit csinálunk azért, hogy stabilabbá tegyük az ellátórendszert, az az emberek számára több egészségnyereséget kell hogy hozzon".

Az államtitkár a kórházi adósságok alakulásáról szólva elmondta, az intézmények nagy többsége stabilan gazdálkodik, néhányuk azonban görget maga előtt adósságot. Mint mondta, ennek hátterében számos területet azonosítottak, ilyen a kórházi ágyak kihasználtsága és a szakorvosi migráció következtében kialakuló orvosi bérspirál, de véleménye szerint érdemes felülvizsgálni az egyes intézmények területi ellátási kötelezettségét, és azt, hogy az amortizáció és eszközpótlás hogyan épülhet be a finanszírozásba.

Elmondta: az orvosok 70 százaléka közfinanszírozott intézményben dolgozik, 30 százalékuk kettő vagy több helyen is, de van olyan orvos, aki egyszerre tíz helyen dolgozik Magyarországon.

Horváth Ildikó a finanszírozási megoldások lehetőségei között említette a kihasználatlan kapacitások átcsoportosítását, a szakmaspecifikus centralizációt, az alap- és járóbeteg-ellátás erősítését, beleértve a praxisközösségek kiterjesztését.

Az államtitkár szerint komoly hangsúlyt kell fektetni a népegészségügyi szűrésekre, az azokon való nagyobb lakossági megjelenésre. Hozzátette: a kormány erre törekszik.

Az államtitkár előadása után tartott kerekasztal-beszélgetés résztvevői is a népegészségügyi szűrések fontosságát emelték ki, kitérve arra, hogy ebben mind a lakosságnak, mind az orvosoknak, intézményeknek van felelőssége. Egyetértettek abban is, hogy ezt a munkát csak csapatban, más szakemberekkel együtt lehet hatékonyan végezni.

Szabó János, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Háziorvosi Tagozatának vezetője szerint nagyon rossz a magyar lakosság "egészségműveltsége", egészségértése.

Véleménye szerint az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (eeszt) bevezetése segíti az orvosokat a betegek utánkövetésében, de adott esetben szembesíthető a beteg azzal is, ha gyógyszereit nem váltotta ki.

Vajer Péter, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ alapellátási igazgatója arról beszélt, hogy sokan kétkedéssel fogadták a praxisközösségek megalakulását, azonban a mindennapi munka bebizonyította, hogy alaptalan volt ez a félelem. Mint mondta, a Három generációval az egészségért pályázat 5,8 milliárd forintos keretére 79 érvényes szerződést kötöttek praxisközösségek. Andréka Péter, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet megbízott főigazgatója arról beszélt, hogy míg a koszorúérműtétek utáni 30 napos halálozási arányok jók, a gondok a műtét utáni egy évben jelentkeznek. Ennek hátterében az áll, hogy a megműtött betegek igen kis aránya - 7-8 százaléka - kapcsolódik csak be a rehabilitációba, elhanyagolják gyógyszereik rendszeres szedését, vagy "elvesznek" a gondozási rendszerből.

Úgy vélte, tudatosítani kell az emberekben, hogy nekik is van felelősségük a túlélésben, és kapnak segítséget a dohányzásról való leszokáshoz vagy túlsúlyuk csökkentéséhez is.

Az államtitkár szerint már most el kell kezdeni a 2030-ig szóló egészségstratégiát tervezni, és a betegutakat jól szolgáló informatikai rendszereket kell működtetni.

Müller Cecília országos tisztifőorvos azt hangsúlyozta, hogy mindenki éljen a lakosságközeli népegészségügyi szűrések lehetőségével. Elmondta, mára 116 egészségfejlesztési iroda (efi) működik 109 településen, ahol népegészségügyi szempontból fontos lakosságközeli ellátásokat nyújtanak a háziorvosi szolgálatokkal együtt. Megjegyezte, sok helyen a lelki egészség témakörével is bővültek az efik által kínált egészségmegőrző programok.