Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Az Orvostechnikai Szövetség közleménye

Az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) arra kéri Magyarország Kormányát, hogy tegyen azonnali intézkedéseket az egészségügyi intézmények lejárt adósságának rendezése érdekében.
További részletek

Tovább durvul a helyzet a kórházakban

Szeptember végére újabb közel 5 milliárd forinttal gyarapodva 58 milliárd forintra nőtt a költségvetési szervként gazdálkodó egészségügyi intézmények tartozásállománya - derül ki a Magyar Államkincstár friss adataiból.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: vg.hu, 2019.10.17. – Károly Gábor
Megkezdődött a társadalmi egyeztetés első köre, szerdán több szakmai szervezet megkapta a javaslatot – kezdte előadását Magyarország átfogó egészségipari stratégiájáról Lengyel Györgyi, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszteri biztosa a Világgazdaság „I. Innovációs Fórum – gyógyszeripar és egészségipar” című konferenciáján.

Nagyon időszerű, hogy legyen az országnak egy átfogó egészségipari stratégiája, hiszen a tudomány fejlődése, az információs technológia a biotechnológia területén megváltoztatja az egészséges életmódhoz és az ellátásbiztonsághoz fűződő viszonyunkat

– fogalmazott Lengyel Györgyi, hozzátéve, hogy politikai keretrendszert kell képezni az egészségtudomány és egészségipar területén ezekhez az új folyamatokhoz és eredményekhez.

Az innováció, a modern megoldások kifejlesztése óriási teret kap.

Az egészségipar világszerte óriási dinamikával fejlődik, a stratégiánkban részletesen bemutatjuk az ágazat globális és hazai helyzetét – mondta a miniszteri biztos.

Mielőbb lépni kell

Lengyel Györgyi kiemelte, hogy az egészségipar problémáit – ha késleltetve is, gondolva itt az ellátásbiztonságra –, az egészségügy érzékelni fogja, éppen ezért ezt minél előbb meg kell előzni.

Elmondta, hogy az egészségipar éppen ezek miatt speciális helyzetben van a többi stratégia ágazathoz képest, mivel az egészségügyet támogatja, ezért az államnak is speciálisan kell viszonyulnia hozzá, hiszen az alaptörvény is előírja ezt.

Az egészségipar minden nemzetgazdasági prioritásnak megfelel, amelyek közül négyet emelt ki:

  • innovatív, kutatásigényes terület,
  • magasabb hozzáadott értékkel bír,
  • jelentős külpiaci lehetőségek,
  • magasan képzett munkaerőbázisa bővíthető.

Jelenleg az egészségipar az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat, magas a jövedelmezőképessége, éppen ezért nagy a befektetési hajlandóság is. Magyarországon a szektor a teljes magyar ipar árbevételének 3 százalékát adja. Az egészségipar a válságokra kevésbé érzékeny, és alacsony delokalizációs kockázata is – tette hozzá.

Amikor elkezdték a stratégia összeállítását, a területet kilenc részre osztották: gyógyszeripar, orvostechnikai eszközök, biotechnológia, gyógynövényipar, genomika, bionika, klinikai vizsgálatok, egészségturizmus és e-health háttéripar.

A globális egészségiparon belül a gyógyszeripar és biotechnológia ágazatok globális árbevétele 2016-ban 1650 milliárd dollár volt,

2025-ben pedig már 2690 milliárd dollár lehet – éves növekedési rátája 4,6 százalékot tesz ki. A kisebb súlyú orvostechnológia 5,8, az orvosi diagnosztikai eszközök 7,9, az e-health területe pedig 16,1 százalékos növekedési rátával bír – közölte a miniszteri biztos.

Lengyel Györgyi előadásában kifejtette, hogy több célt is megfogalmaztak a gyógyszeripart is érintő stratégiájukban:

  • az ellátás biztonságának garantálása,
  • modern eljárások és termékek befogadásának gyorsítása,
  • a termelékenység növekedésének biztosítása, a gyógyszerhiányok csökkentése
  • a digitalizáció szélesebb körű alkalmazása, támogatása,
  • hazai egészségipari szereplők támogatása, kiemelten figyelve a kis- és középvállalkozásokra,
  • a kor követelményeire megfelelően reagáló jogi szabályozás,
  • a képzés átalakítása az ipar igényeinek megfelelően,
  • a kis- és közepes méretű vállalkozások gyors és fenntartható fejlődésének biztosítása
  • hazai gyógyszergyártó bázissal rendelkező, és KFI-tevékenységet végző gyógyszeripari és biotechnológiai vállalkozások védelme,
  • az exportképesség növelése,
  • az iparjogvédelmi eljárások felgyorsítása és költséghatékonnyá tétele, a gyógyszergyártás határon belül tartása.